Tápanyag utánpótlás a gyümölcsösben
Oldalszám: 14
2013.11.05.
Az Agronapló elõzõ számában részletesen foglalkoztunk a gyümölcsfák ásványi tápanyag kivonásával. A felvett tápelemek tekintélyes része kerül a földre a lehullott lombbal, virágokkal, fejletlen gyümölcsökkel és a nyesedékkel. Ezek az árutermõ gyümölcsösökben általában a gépi talajmûvelésekkel a földbe keverednek és nem kell figyelembe vinni az un. fenntartó trágyázás szempontjából. Ugyanis ezen növényi részek ásványianyag tartalma a szervesanyag elbomlása után (1-3 év) újra hasznosulnak. Más a helyzet, ha valaki (fõleg házikertben) eltávolítja, elégeti vagy jobb esetben komposztálja a lombot és/vagy a nyesedéket. Ha ez rendszeresen megtörténik, akkor ezek tápelem tartalmát is számításba kell venni a trágyaadag megállapításánál.
A termésbe és a fanövedékbe került ásványi elemek mennyisége, az un. “végleges kivonás” alapadatként szolgál a fenntartó trágyaadag meghatározásakor. Gyümölcsönként változik, hogy egyáltalán ennyit is szükséges-e kijuttatni vagy hiányos ellátottságnál a többszörösére van szükség. Ebbõl a szempontból legnagyobb módosító szerepe van a gyümölcstermõ növény tápláltsági szintjének. Ennek megállapítására szolgál a levélanalízis, amirõl a 2000 júniusi számunkban közöltünk részleteket.
A levélanalízis adatok alapján jelentõs korrekciót hajthatunk végre, ha a módosítást az 1/x2 függvény tendenciája alapján végezzük (1. ábra).
ábra. A fenntartó trágyaadag korrekciójának mértéke a levélanalízis alapján
GRAFIKON
A függvényben az x-érték egy hányadost jelent, mégpedig a gyümölcsösünkben mért levélanalízis érték (v) és az optimum érték (vs) hányadosát. Ennek alapján a hiány fokozódásával - a levélanalízis szorzófaktor bevonásával - akár 2-4-szeresére is növelhetõ a terméshozam és a végleges kivonás szorzataként megállapított fenntartó tápanyag mennyisége. Ha az optimumhoz képest 20 %-kal magasabb a levélben mért tápelem tartalom, akkor az illetõ elembõl jelentõsen csökkenthetõ vagy átmenetileg szüneteltethetõ a tápanyag utánpótlás, különösen akkor, ha az idõszakos talajvizsgálat is kedvezõ tápanyagtartalmat jelez.
A gyümölcsösök számára az 1. és a 2. táblázatok szerinti talajbeli tápanyagtartalmak jelentenek jó ellátottságot. A megadott értékek a gyümölcsfák esetében a 0-60 cm-es, míg a bogyós gyümölcsûeknél a 0-40 cm-es talajréteg átlagára vonatkoznak.
Ezen talaj tápanyag szinteket lehetõleg már a telepítés elõtti trágyázásokkal kell elérni és a késõbbiekkel fenntartani. A kísérletek és egyéb megfigyelések alapján ilyen tápanyag háttér jelenti azt a kínálatot, ami mellett kielégítõ lehet a talaj tápanyag szolgáltató képessége és a gyümölcsösök tápláltsága, de ez még nem számít túltrágyázásnak.
A gyümölcsösök talajának kedvezõ foszfortartalma
A talaj kálium- és magnézium tartalmának megítélésében a kötöttséget kell figyelembe venni. A növény által felvehetõ frakciót a káliumnál szintén az AL-kivonatból, míg a magnéziumot a KCl-os oldatból határozzák meg.
2. táblázat. A gyümölcsösök talajának kedvezõ kálium- és magnézium tartalma
A tényleges tápláltságot sok egyéb tényezõ befolyásolja. Elsõdlegesen a termõrefordulás elõtti évtõl rendszeresen végzett lombanalízis hivatott a tápláltság ellenõrzésére. Gyakran elõfordul, hogy a jó talaj tápanyagtartalom mellett a levélvizsgálat hiányos ellátottságot jelez. Ha az említett levélanalízis szerinti korrekció alapján végzett dózis emelés a megfelelõ trágyázási mód alkalmazásával 1-2 év alatt sem hoz javulást, akkor szakemberek bevonásával felül kell vizsgáltatni az addigi trágyázási gyakorlatot, a tápanyagok érvényesülését befolyásoló számos talajbeli tényezõt, a vízellátottságot, a növény egészségi állapotát, beleértve a gyökereket is, továbbá a gyümölcsterhelés és a lomb tápelem tartalom közötti kölcsönhatást is. A fenntartó trágyázás tápelem igényének meghatározásához az eddigieken (véglegesen kivont tápelemek, terméshozam, levélanalízis korrekció, talaj tápanyag tartalom) túl figyelembe kell venni a tápelemek dinamikáját befolyásoló talajtulajdonságokat (pl. agyag-, humusz- és mésztartalom, kémhatás).
A végleges kivonásként az elõzõ számban közölt adatok elegendõnek tekinthetõk egy homokos vályog kötöttségû, közepes humusztartalmú, foszforral, káliummal és magnéziummal kedvezõen ellátott, semleges kémhatású talajon lévõ gyümölcsösben. Ezen mennyiségek kismértékû rátartást tartalmaznak az átlagosnak tekinthetõ kivonást meghaladó esetek miatt, továbbá egy minimális lekötõdés vagy kimosódás ellensúlyozására.
Ha a talajtulajdonságok az imént említettõl jelentõsen eltérnek, akkor a fenntartó trágya dózisok növelhetõk, illetve csökkenthetõk akár 10-70 %-kal is. Ezek és az egész fenntartó trágyázás számszerû figyelembevételére matematikai számítási módszert dolgoztunk ki Horák Endrével, melyet több helyen is publikáltunk. (Pl. Trágyázás in.: Alma, szerk.: Pethõ, Mg. Kiadó, 1984. vagy A gyümölcsösök talaj- és tápanyagigénye, trágyázása in.: Tápanyag-gazdálkodás, szerk.: Füleky, Mezõgazda Kiadó, 1999). Itt bõvebb információt találhat az érdeklõdõ.
Dr. Szûcs Endre
Gyümölcs és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztõ Kht.
Budapest
A levélanalízis adatok alapján jelentõs korrekciót hajthatunk végre, ha a módosítást az 1/x2 függvény tendenciája alapján végezzük (1. ábra).
ábra. A fenntartó trágyaadag korrekciójának mértéke a levélanalízis alapján
GRAFIKON
A függvényben az x-érték egy hányadost jelent, mégpedig a gyümölcsösünkben mért levélanalízis érték (v) és az optimum érték (vs) hányadosát. Ennek alapján a hiány fokozódásával - a levélanalízis szorzófaktor bevonásával - akár 2-4-szeresére is növelhetõ a terméshozam és a végleges kivonás szorzataként megállapított fenntartó tápanyag mennyisége. Ha az optimumhoz képest 20 %-kal magasabb a levélben mért tápelem tartalom, akkor az illetõ elembõl jelentõsen csökkenthetõ vagy átmenetileg szüneteltethetõ a tápanyag utánpótlás, különösen akkor, ha az idõszakos talajvizsgálat is kedvezõ tápanyagtartalmat jelez.
A gyümölcsösök számára az 1. és a 2. táblázatok szerinti talajbeli tápanyagtartalmak jelentenek jó ellátottságot. A megadott értékek a gyümölcsfák esetében a 0-60 cm-es, míg a bogyós gyümölcsûeknél a 0-40 cm-es talajréteg átlagára vonatkoznak.
Ezen talaj tápanyag szinteket lehetõleg már a telepítés elõtti trágyázásokkal kell elérni és a késõbbiekkel fenntartani. A kísérletek és egyéb megfigyelések alapján ilyen tápanyag háttér jelenti azt a kínálatot, ami mellett kielégítõ lehet a talaj tápanyag szolgáltató képessége és a gyümölcsösök tápláltsága, de ez még nem számít túltrágyázásnak.
A gyümölcsösök talajának kedvezõ foszfortartalma
A talaj kálium- és magnézium tartalmának megítélésében a kötöttséget kell figyelembe venni. A növény által felvehetõ frakciót a káliumnál szintén az AL-kivonatból, míg a magnéziumot a KCl-os oldatból határozzák meg.
2. táblázat. A gyümölcsösök talajának kedvezõ kálium- és magnézium tartalma
A tényleges tápláltságot sok egyéb tényezõ befolyásolja. Elsõdlegesen a termõrefordulás elõtti évtõl rendszeresen végzett lombanalízis hivatott a tápláltság ellenõrzésére. Gyakran elõfordul, hogy a jó talaj tápanyagtartalom mellett a levélvizsgálat hiányos ellátottságot jelez. Ha az említett levélanalízis szerinti korrekció alapján végzett dózis emelés a megfelelõ trágyázási mód alkalmazásával 1-2 év alatt sem hoz javulást, akkor szakemberek bevonásával felül kell vizsgáltatni az addigi trágyázási gyakorlatot, a tápanyagok érvényesülését befolyásoló számos talajbeli tényezõt, a vízellátottságot, a növény egészségi állapotát, beleértve a gyökereket is, továbbá a gyümölcsterhelés és a lomb tápelem tartalom közötti kölcsönhatást is. A fenntartó trágyázás tápelem igényének meghatározásához az eddigieken (véglegesen kivont tápelemek, terméshozam, levélanalízis korrekció, talaj tápanyag tartalom) túl figyelembe kell venni a tápelemek dinamikáját befolyásoló talajtulajdonságokat (pl. agyag-, humusz- és mésztartalom, kémhatás).
A végleges kivonásként az elõzõ számban közölt adatok elegendõnek tekinthetõk egy homokos vályog kötöttségû, közepes humusztartalmú, foszforral, káliummal és magnéziummal kedvezõen ellátott, semleges kémhatású talajon lévõ gyümölcsösben. Ezen mennyiségek kismértékû rátartást tartalmaznak az átlagosnak tekinthetõ kivonást meghaladó esetek miatt, továbbá egy minimális lekötõdés vagy kimosódás ellensúlyozására.
Ha a talajtulajdonságok az imént említettõl jelentõsen eltérnek, akkor a fenntartó trágya dózisok növelhetõk, illetve csökkenthetõk akár 10-70 %-kal is. Ezek és az egész fenntartó trágyázás számszerû figyelembevételére matematikai számítási módszert dolgoztunk ki Horák Endrével, melyet több helyen is publikáltunk. (Pl. Trágyázás in.: Alma, szerk.: Pethõ, Mg. Kiadó, 1984. vagy A gyümölcsösök talaj- és tápanyagigénye, trágyázása in.: Tápanyag-gazdálkodás, szerk.: Füleky, Mezõgazda Kiadó, 1999). Itt bõvebb információt találhat az érdeklõdõ.
Dr. Szûcs Endre
Gyümölcs és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztõ Kht.
Budapest
Agrometeorológia
Csapadék
Csapadék
Olvasta már?
Figyelem! December 18-ig fogadja a mintákat a Nébih borászati laboratóriuma
2023. Copyright Zsigmond Kft[email protected]