MENÜ

Növénytermesztés

Szakfolyóirat > 2001/4 > Növénytermesztés növény kert bazsalikom

A bazsalikom (Ocimum basilicum) termesztése

A kerti bazsalikom közkedvelt, régóta hasznosított, illóolajat felhalmozó gyógy- és fûszernövény. Származási helyének megfelelõen meleg- és fénykedvelõ. A majorannáéhoz hasonló környezeti igénye miatt e két fajt közös termõtájon, Kalocsától délre és Tolna megyében termesztik. Magjának optimális csírázási hõmérséklete 18-20 oC, a tenyészidõszak során jelentkezõ átmeneti lehûlések hatására fejlõdése lelassul. Kielégítõ fejlõdéséhez 500-550 mm csapadékra és közel 1500 napfényes órára van szükség. A bazsalikom termesztésére csak gyorsan melegedõ, jó vízgazdálkodású, tápanyaggal jól ellátott, középkötött barna homok, homokos vályog, valamint a Duna menti öntéstalajok alkalmasak.

Szakfolyóirat > 2001/4 > Növénytermesztés fahordók

A fahordók jellemzõi és használatuk

A borkészítés és bortárolás hagyományos eszközei a fahordók, amelyek alkalmazása napjainkban is meghatározó jelentõségû. Lényeges különbség van azonban a fahordók készítésmódja a fahordók anyaga, mérete a borra gyakorolt hatása tekintetében. Legalkalmasabb a hordó készítésére a tölgyfafajok közül a kocsányostölgy vagy mocsártölgy (Quercus pedunculata) és a kocsánytalantölgy (Quercus sessiliflóra). Felhasználják továbbá a magyar tölgyet (Quercus conferta) és esetenként a csertölgyet (Quercus cerris) ez utóbbi azonban a legkevésbé alkalmas dongafának tekinthetõ, mivel nagyon porózus és nem hajlítható.

Szakfolyóirat > 2001/4 > Növénytermesztés Gyümölcs tartósítás

A házi tartósítás titkai

3. rész A házi tartósítás adalékanyagai A gyümölcs- és zöldségfélék házi feldolgozása során egyre több adalékanyagot használunk, hogy termékeink kellõen tartósak, világosak vagy esetleg ropogósak maradjanak. Ennek megfelelõen a háztartásokban használatos adalékanyagok feladata vagy a termékek tartóssá tétele, vagy a tartósított nyersanyag érzékszervi tulajdonságainak megõrzése, illetve javítása.

Szakfolyóirat > 2001/4 > Növénytermesztés Paradicsom Öntözés minőség

A támrendszeres paradicsom termesztése

Az idõsebb kertészeknek nem új a támrendszeres paradicsomtermesztési technológia, hisz annak egy régi változata az ún. karós termesztés ismert volt. A korszerû támrendszeres paradicsom termesztés minden tekintetben egy intenzív termesztési mód, ahol a nagy termés és a jó minõség érdekében minden környezeti tényezõt úgy irányítanak, hogy az a növény számára kedvezõ, közel optimális legyen. Erre már a terület kijelölésénél is nagyon kell figyelni. 

Szakfolyóirat > 2001/4 > Növénytermesztés Napraforgó gazdasági

Az új, államilag elismert napraforgó hibridek

A napraforgó - mint a legfontosabb hazai olajnövényünk - vetésterülete az elmúlt évben 300.000 ha-t meghaladta a hivatalos statisztikai közleményekben. A termésátlagok az országban jelentõs szórást mutattak, az országos termésátlag (1,6 t/ha) az egyes termõhelyenként elért kiváló mennyiségi és minõségi eredményeket elfedi. A 2000. év kísérleti szempontból kedvezõen zárult, mivel rendkívül kimagasló termés- és olajtartalom eredmények jellemezték az új, állami elismerésre bejelentett fajtajelölteket. Sajnos azonban meg kell állapítanunk, hogy a hibrideket kórtani szempontból az elmúlt évben nem tudtuk elbírálni, mivel az állományokban és a Diaporthe provokációs kísérletben nem volt fertõzés. A 2000. évben a Sclerotinia sclerotiorum provokációs kísérletbõl tudtunk csak eredményeket publikálni szár- és tányérfertõzésre vonatkozóan.

Szakfolyóirat > 2001/4 > Növénytermesztés

Belvizes területek mûvelésének sajátosságai

Magyarország mezõgazdaságilag hasznosítható területének jelentõs része ár- és belvizekkel veszélyeztetett. A rendszeresen mûvelt 4,7 millió hektár szántóterületnek mintegy 10-15 %-át gyakran évenként idõszakosan káros felszíni víz (belvíz) borítja. Több év adatainak értékelése szerint évente átlagban mintegy 130.000 hektár kerül belvíz alá rövidebb-hosszabb ideig.

Szakfolyóirat > 2001/4 > Növénytermesztés Gyümölcs fa talajtakarás

Gyümölcsösök talajtakarása

A talajtakarás célja A talajtakarás egyik legfontosabb célja a gyomosodás megakadályozása, késleltetése, ezen keresztül a talaj nedvességtartalmának megôrzése, az eredési százalék javítása. A takaratlan (ugaros talajmûvelés) talajon a gyomok gyorsan felszaporodnak, a kultúrnövényektôl nagy mennyiségû tápanyagot és vizet vonnak el, több kártevô és kórokozó gazdanövényei. Gyérítésük mechanikus (pl. kapálás, gyomlálás, perzselés), módon vagy gyomirtó vegyszerekkel történik.

Szakfolyóirat > 2001/4 > Növénytermesztés gabona trágya õszi

Öszi gabonák levéltrágyázása

A szántóföldi növényeink, így az õszi gabonák tápanyagellátását alapvetõen alaptrágyázással és fejtrágyázással oldjuk meg. Az alaptrágyázáshoz és fejtrágyázáshoz alkalmazott tápanyagmennyiséget sok tényezõ közül szakmailag leginkább a termõhely (talajtípus, földrajzi elhelyezkedés, a talaj tápanyagtartalma stb.), növényfaj (fajta), termesztési cél stb. befolyásolja. Speciális célok eléréséhez alkalmazhatunk levéltrágyázást is, amely nem helyettesíti csak kiegészítheti az alap-, illetve fejtrágyázást.

Szakfolyóirat > 2001/4 > Növénytermesztés Tápanyag gyümölcsösök

Tápanyag utánpótlás a gyümölcsösben

Az Agronapló elõzõ számában részletesen foglalkoztunk a gyümölcsfák ásványi tápanyag kivonásával. A felvett tápelemek tekintélyes része kerül a földre a lehullott lombbal, virágokkal, fejletlen gyümölcsökkel és a nyesedékkel. Ezek az árutermõ gyümölcsösökben általában a gépi talajmûvelésekkel a földbe keverednek és nem kell figyelembe vinni az un. fenntartó trágyázás szempontjából. Ugyanis ezen növényi részek ásványianyag tartalma a szervesanyag elbomlása után (1-3 év) újra hasznosulnak. Más a helyzet, ha valaki (fõleg házikertben) eltávolítja, elégeti vagy jobb esetben komposztálja a lombot és/vagy a nyesedéket. Ha ez rendszeresen megtörténik, akkor ezek tápelem tartalmát is számításba kell venni a trágyaadag megállapításánál.

Szakfolyóirat > 2001/4 > Növénytermesztés vetésforgó

Tavaszi munkák a biokertben

Több éves tapasztalatból tudom, hogy a biokertész soha sem pihen! Amíg a természet téli álmát alussza addig a biokertészek környezetvédelmi, biogazdálkodási tanfolyamokon civil szervezeti összejöveteleken vesznek részt. Szakkönyveket, folyóiratokat, katalógusokat olvasnak, és bizony most már rendeleteket (140/1999 (IX.3.) Kormányrendelet és 2/2000 (II.18.) FVM-KÖM együttes rendeleteket) és a biogazdálkodás feltételrendszerét is tanulmányozniuk kell!

Szakfolyóirat > 2001/4 > Növénytermesztés Termesztés termés tojásgyümölcs

Tojásgyümölcs fajták

A tojásgyümölcs (Solanum melongena L.) a burgonyafélék családjába tartozó rokon zöldségeihez - a paradicsomhoz, paprikához - képest jóval kisebb jelentõségû mind a termesztését, mind a fogyasztását tekintve. Ugyanez a tendencia érvényesül a fajták körében is, noha termésének alak és színgazdagsága felülmúlja a paradicsomét, de nem éri el a paprikáét.

Szakfolyóirat > 2001/4 > Növénytermesztés tőke oltás

Tõkenyakba oltás hasítékos ékoltással

A helybenoltásnak ezt a módszerét alkalmazhatjuk: - ültetvények átoltására; kedvezõbben értékesíthetõ termést adó fajtákra, - értékes új fajták elszaporításának gyorsítására, - vegyes fajtájú ültetvényekben a nem kívánt, bekeveredett, idegen fajtájú tõkék átoltására, - kedvezõtlen biotípusú (pl. rendellenes virágú, rúgós, madárkás) tõkék átoltására, - az adott ökológiai viszonyok között rosszul szereplõ fajták átoltására, - pótlásra ültetett alanytõkék beoltására, - az oltványtõkék nagy téli fagyok miatt elpusztult termõrésze alatt kihajtott alany beoltására,

Szakfolyóirat > 2001/4 > Növénytermesztés hibrid Kukorica

Új kukorica hibridek - gyorsismertetés

Évente mintegy 200 hibridkukorica fajtajelölt áll a startvonalhoz, hogy elinduljon egy három évig tartó versenyfutásban. A cél az állami elismerés, amely alapja és elõfeltétele a hazai piacra jutásnak. A versenypályát a magyar ökológiai adottságokat képviselõ 8 fajtakísérleti állomás és az évente eltérõ idõjárási feltételek adják, míg a teljesítési szinteket a már ismert és kipróbált sztenderdek jelentik. A pálya nehézségi fokát mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy a befutók aránya alig haladja meg a 15%-ot.