MENÜ

Kilátás a nyúltenyésztésben

Oldalszám: 119
2013.11.05.

Az elmúlt évtized nem tartozott a nyúltenyésztés „fényes napjai” közé. Az egész magyar mezõgazdaságot érintõ válság ennél az állatfajnál is érezhetõ volt: a takarmány ára lényegesen gyorsabban nõtt, mint a felvásárlási ár, a jövedelmezõség romlott, a termelés és az export csökkent. A kedvezõtlen változások ellenére fontos megjegyezni, hogy Kína és Belgium után még mindig mi vagyunk a világ harmadik legtöbb nyúlhúst exportáló országa

Fellendülés várható

Az elmúlt egy-két évben nem romlott tovább a nyúltenyésztés helyzete, sõt, egyértelmûen kirajzolódik egy új fellendülés lehetõsége. A termelés növekedésének legfontosabb mozgatója, hogy a külpiacon egyértelmûen hiány van nyúlhúsból, ezért akár rövid idõ alatt is jelentõsen növelhetõ lenne az export.

Segíteni kell a termelõket



Az elkövetkezendõ idõszakban nagyon fontos lenne, ha a vágóhidak, az exportot bonyolító vállalatok - szerényebb nyereséggel is megelégedve - magasabb felvásárlási árakkal segítenék a termelés gyors felfutását, az elkezdõdött struktúraváltás gyorsítását.

Amint a 2. ábra mutatja, az olasz, a francia és a spanyol vágónyulat (élve) lényegesen magasabb áron veszik át, mint a hazai szerzõdéses árak. A jelentõs árkülönbözetet semmi sem indokolja, hiszen a magyar nyulat sokszor ugyanabban az országban (pl.: Olaszországban) ugyanaz a vevõ vásárolja, mint a belföldi (pl. olasz) árut. Egyértelmû tehát, hogy a különbözet egy részét érdemes lenne a termelés segítésére fordítani, hiszen a megtermelt többlet-nyulat valószínûleg ugyanezek a vágóhidak fogják felvásárolni és exportálni.

Új szereplõk a nyúlvertikumban

A nyúltermelés élénküléséhez, a versenyen keresztül magasabb felvásárlási árak kialakulásához vezethet az, hogy néhány tõkeerõsnek ígérkezõ cég lát fantáziát a nyúltermelésben és termeltetésben. Várhatóan újra indítanak már leállt vágóhidat, saját nyúltelepet és termeltetési rendszert hoznak létre.

Természetesen igaz az a mondás, hogy „nyugtával dicsérd a napot”. Még kevés biztosat lehet tudni ezekrõl az új kezdeményezésekrõl, de nagyon hasznos lenne, ha ebbõl a várható változásból a termelõk is profitálhatnának.

Vállalkozó nyúltenyésztés

Az elmúlt években a hazai nyúltenyésztés jelentõs átalakuláson ment keresztül. Ennek legfontosabb eleme, hogy a „hagyományos” sok kis nyúltelep helyét több ezer anyás, vállalkozó méretû tenyészet veszi át. Amíg régebben a felvásárlás több mint 90 %-a kis telepekrõl származott, addig mára ez az arány kb. felére csökkent. Vagyis az elmúlt évek változatlan termelése mögött egy jelentõs szerkezeti változás történt.

A nyúl „nagyüzemi állatfajjá” kezd válni, egyre több vállalkozás bizonyítja életképességét. A nagy telepeken intenzív fajtákkal és takarmányozással elõállított vágónyulak egységesebbek, tetszetõsebbek, jobb minõségûek. A szerzõdéses rendszerben ezek a telepek jobban szervezhetõk, a vágás jobban tervezhetõ, ütemezhetõ. Ez az átalakulás a fejlett nyúltenyésztéssel rendelkezõ országokban korábban végbement. Nem utánozzuk õket, hanem a piac törvényei diktálják ezeket a változásokat. Ami országos szinten örvendetes, az sajnos a kistermelõk részére kilátástalan helyzetet jelenthet.

Mi lesz a kis telepekkel?

A sok figyelembe veendõ tényezõbõl kettõt szeretnénk kiemelni.

Az egyik vágóhíd kiszámította, hogy a hagyományos felvásárlásnál egy nyúlért a túrakocsi átlagosan 2 km-t tesz meg. Egyértelmû tehát, hogy a kis telepekrõl való összegyûjtés drága, bizonyos költség felett már nem éri meg vele foglalkozni.

Másik tényezõ, hogy az EU (a vásárló) elvárja, hogy a termék útja a termelõtõl az üzletek polcáig követhetõ legyen, ismerni akarják az elõállítás körülményeit. Ezt heterogén, kis telepeken nem lehet garantálni.

A kis nyulászatok túlélésének egyetlen esélye van, mégpedig, ha a régi szakcsoportokhoz hasonló formában szervezõdnek. Egy-egy település, vagy néhány szomszédos község nyulászai vállalják, hogy azonos fajtával termelnek, ugyanazt a takarmányt etetik, a gyógykezelést ellenõrizhetõen végzik stb. Ebben az esetben olyan közösségek (mikroszervezetek) jönnek létre, amelyek hasonló módon termelnek és így a fenti elvárásoknak is megfelelnek.

FVM támogatás

A nyúltenyésztõk is részesülhetnek ebbõl a támogatási rendszerbõl (gépvásárlás, fiatal agrárvállalkozók segítése stb.), amelyre a mezõgazdaság, illetve az állattenyésztés többi résztvevõje is pályázhat.

Kifejezetten a nyúltenyésztést, a nyúltenyésztõket segíti a tenyész-növendéknyúl támogatás. Ebben az évben is 2.000 Ft/egyed igényelhetõ vissza, ha elismert tenyésztõ szervezettõl vásárolnak tenyészállatot. Meggyõzõdésem, hogy a nyúltenyésztõk számára ez az egyik legfontosabb támogatás, hiszen kisebb teher vállalásával tudnak hozzájutni a legjobb nyúlfajtákhoz és hibridekhez. A heterogén állomány leváltásával vagy átkeresztezésével egy magas termelési szint elérésére képes, jó minõségû termék elõállítására alkalmas tenyész-alapanyaghoz jutnak.

Szaktudás

A nyúltenyésztés elsajátításához szükséges szakmai ismeretek megszervezésének nincs akadálya. Több nyúltenyésztési könyv kapható, több szaklapban jelennek meg ezzel a témával foglalkozó cikkek. Kaposváron minden évben megrendezzük a Nyúltenyésztési Tudományos Napot, ebben az évben május 23-án tartjuk, ahol sok új ismeretre tehetnek szert az érdeklõdõk.

Dr. Szendrõ Zsolt

egyetemi tanár

Kaposvári Egyetem