MENÜ

Állattenyésztés

Szakfolyóirat > 2001/4 > Állattenyésztés Takarmány etető

A férõhelyigény és takarmányozás fõbb kérdései a baromfitartásban.

Mint ahogy arról egyre többet olvashatunk a különbözõ szaklapokban, a közeljövõben várhatóan megváltoznak a baromfiak tartásának elõírásai. Ezek közül is elsõsorban a ketrecben tartott állatokat érintik a módosítások jelentõsen. A jelenlegi állatonkénti 450 cm2 minimális alapterület a legújabb EU elõírások szerint 800 cm2-re fog növekedni. Az elõírások természetesen a technológia más területeit is érintik, mint pl. a kötelezõ porfürdõ, kifutó, ülõrúd stb. Az elsõsorban állatvédelmi megfontolásokból kiindult jogszabályváltozások is mutatják, hogy a termelés az iparszerû tartástól az ún. „természetes” tartás irányába mozdul el. A változások jelentõsen befolyásolják a termelés hatékonyságát, gazdaságossági és egyéb mutatóit, s ez a hazai gazdaságokat is érzékenyen érinti. Különösen a tojástermelõ üzemeket melyek többsége ketreces tartással termel.

Szakfolyóirat > 2001/4 > Állattenyésztés koca ellés

A fiaztatóról...

Engel /1979) amerikai sertéstelepeken sikerrel alkalmazott módszert dolgozott át hazai viszonyokra. Az alkalmazott módszer alkalmas arra is, hogy a sertéstelep "jövedelemveszteség" problémáit megvilágítsa. A vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a jövedelmezõségre a legnagyobb hatást a választott malacok száma mutatja. Ez a megállapítás ma is érvényes azzal a kitétellel, hogy ez a hatás közvetett módon érvényesül a ténylegesen döntõ - telepi fajlagos takarmány-felhasználás ( és annak költsége) értékesített hízóra vetítve - mutatón keresztül. A született malacok száma nem a fiaztatóban dõl el, az azt megelõzõen már megtörténik. Hogy ebbõl mennyi jut el a választásig, mennyi a perinatális és posztnatális veszteség, az már jelentõs részben a fiaztató és a fiaztatás technológiáján múlik.

Szakfolyóirat > 2001/4 > Állattenyésztés etetés Gépesítés Takarmányozás

A gépesített takarmányozás épületigénye

Az etetésre kerülõ takarmányokat különbözõ módszerekkel és eszközökkel juttathatjuk az állatok elé. A takarmányozásban is az élõmunka helyettesítése állati erõvel, vagy gépekkel növeli a munka termelékenységét és a gépesítettség mértékével együtt nõ a beruházási igény is. A gépesített mobiletetésnél a szekér a csille, a traktoros pótkocsi, a keverõ-kiosztó kocsi részére a jászolsor (sorok) mellett etetõfolyosót (rendszerint áthajtós) alakítanak ki, melyet nagyrészt a gépek mozgási tereként használnak. A tartás az épület és a takarmányozásgépesítés összefüggéseit az 1. táblázatban gyûjtöttük össze.

Szakfolyóirat > 2001/4 > Állattenyésztés kutya fajtiszta tenyészet

A kutyák tenyésztése

Tenyészállat kiválasztás szempontjai A kutyatenyésztés egy nagyon szerteágazó és sok ismeretanyagot igénylõ szakma és hivatás, melyet ezen cikk keretein belül csak röviden összefoglalok, állatorvosi szempontból közelítek meg.

Szakfolyóirat > 2001/4 > Állattenyésztés őz bakok őzbak

Az Õzbak vadászata I.

Az agancs fejlõdése Az agancs kialakulása a bakgida négyhónapos korában már megkezdõdik. A homlokcsonton két kis dudor képzõdik felette a szõrzet forgót alkot. Erre az agancstõre november-december hónapban egy-két cm hosszúságú csapot épít fel, ez az ún. gidaagancs. Ezt az átlagos fejlettségû bakgida csak rövid ideig viseli, januárban, február elején leveti. Majd ezután kezdi el az elsõ igazi agancsát fejleszteni. Elõfordul, hogy a késõben született gyengébb egyedek a gidaagancsot

Szakfolyóirat > 2001/4 > Állattenyésztés Nyúl tenyésztés

Kilátás a nyúltenyésztésben

Az elmúlt évtized nem tartozott a nyúltenyésztés „fényes napjai” közé. Az egész magyar mezõgazdaságot érintõ válság ennél az állatfajnál is érezhetõ volt: a takarmány ára lényegesen gyorsabban nõtt, mint a felvásárlási ár, a jövedelmezõség romlott, a termelés és az export csökkent. A kedvezõtlen változások ellenére fontos megjegyezni, hogy Kína és Belgium után még mindig mi vagyunk a világ harmadik legtöbb nyúlhúst exportáló országa

Szakfolyóirat > 2001/4 > Állattenyésztés Tej Tehén Termelés

Tejtermelõ képesség (tejmennyiség, a tej alkotórészei)

A tejtermelõ képességet az elsõdleges értékmérõ tulajdonságok közé soroljuk, mert közvetlen befolyása van a gazdaságosságra. A tejtermelõ képességet a tej mennyisége és a tej alkotó részei határozzák meg. A tej mennyisége gyengén (h2 =0.3) öröklõdõ tulajdonság, ami azt jelenti, hogy a környezet nagyban befolyásolja. Tenyésztés szempontjából napi, laktációs, éves tejtermelést valamint életteljesítményt különböztetünk meg.