A borsó legjelentõsebb vírusos betegsége a borsó enációs mozaikja. Gazdanövénye még a lóbab és számos hüvelyes gyomnövény. A fertõzött növények levelei kisebbek, rajtuk világos- és sötétzöld mozaikfoltok láthatók. A levélkék fonákán tarajszerû kinövések (enációk) képzõdnek. A borsómozaik hasonló mozaikfoltokat okoz, de a levélkéken nem képzõdnek kinövések. A hüvely kisebb marad, mag alig képzõdik benne
A gazdaságos repcetermesztés egyik alapvetõ feltétele a kultúrnövény gyommentességének biztosítása. Az el nem végzett, vagy rosszul végrehajtott gyomirtás jelentõs veszteségeket okozhat a termelõk számára. Ezért is különösen fontos, hogy már a keléstõl biztosítsuk a tábla gyommentességét. A mai korszerû viszonyok között a termelõk többsége dupla gabona-sortávolságra, 4-5 kg/ha-os vetõmagmennyiséggel vet, amely azt eredményezi, hogy a repce fejlõdésének kezdeti idõszakában minimális a gyomelnyomó képessége.
Az egynyári palánták április végi, május eleji kiültetéséhez már a hónap elején el kell vetni a virágmagokat. Ahhoz, hogy egészséges növényeket kapjunk, egészséges palántákat kell nevelnünk. Ez pedig úgy lehetséges, ha termesztésre még nem használt, vagy fertõtlenített talajba egészséges, lehetõleg csávázott magot vetünk. Még így is számos betegség veszélyezteti a kis növényeket.
A szél és víz által okozott talajpusztulás világjelenség, a mezõgazdasági területeket sújtó degradációs folyamat. A talaj le- illetve elhordását közvetlen kiváltó tényezõk mellett fontos szerepe van a befolyásoló tényezõknek, ezen belül is a talajhasználat módjának, az alkalmazott talajmûvelésnek. Míg az erózió és defláció korábban kizárólag a lejtõs termõhelyek,
A búzavetések gyomfajösszetétele jelentõs változásokon ment át, melyeket a IV. Ujvárosi Miklós Országos gyomfelvételezés (1996-97) adatai is híven tükröznek. Egyes gyomfajok felszaporodásában fontos szerepet játszott az egyoldalú vegyszerhasználat, a „hagyományos„ hormonbázisú gabonagyomirtó szerek (MCPA, 2,4-D) széles körû alkalmazása okozta egyes különösen veszélyes gyomfajok (Galium aparine, Matricaria spp., Anthemis spp., Viola spp., Veronica spp., Fumaria spp.) felszaporodását.
Borostyánlevelû veronika (Veronica hederifolia L.) A borostyánlevelû veronika nagyon dekoratív, szép megjelenésû növény. Csodálatosan kéklõ virágaival, hamvas levélszínével, életvidám, terpeszkedõ növekedésével elbûvöli a szemlélõdõt. Ugyanakkor kitartó, makacs tulajdonsága révén kellemetlen gyommá válhat kultúrnövényeinkben.
Kedvezőbbé váltak a magyar élelmiszer-gazdaság kilátásai
