Az ökológiai vetõmagtermesztés
Oldalszám: 67
2013.11.04.
Az ökológiai gazdálkodásnak mind jelentõsebb szerepe van a hazai agrárgazdaságban. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy évrõl évre növekszik az ökológiai termelésre átállók száma. Az átálló termelõk számára a gazdálkodás egyik fontos kérdése, hogy milyen szaporítóanyagokat használhatnak.
Jogi háttér
Az ökológiai gazdálkodást az Európai Unióban az EU 2092/91sz. rendelete szabályozza. Ezzel összhangban, hazánkban két rendeletet alkottak: a 140/1999 sz.
Kormányrendeletet és a 2/2000 sz. FVM-KöM együttes rendeletet. Mind a hazai, mind az EU rendeletek kimondják, hogy a termelõ csak ökológiai gazdálkodásból származó vetõmagot vagy vegetatív szaporítóanyagot használhat fel.
A vetõmag és a vegetatív szaporítóanyag akkor tekinthetõ ökológiai gazdálkodásból származónak, ha az anyanövényeket vetõmag és vegetatív szaporítású egyéves növény (pl. burgonya) esetén legalább egy generáción, évelõ kultúrák esetén legalább két vegetációs idõszakon keresztül az ökológiai gazdálkodás szabályainak megfelelõen termelték. E rendelkezés alól egyelõre csak az EU jogszabály ad 2003. december 31-ig felmentést, ami azt jelenti, hogy amennyiben nem szerezhetõ be kellõ mennyiségben vagy minõségben ökológiai vetõmag vagy vegetatív szaportóképlet, engedélyezhetõ a konvencionális, tiltott anyagokkal nem kezelt szaporítóanyag felhasználása. A 2/2000 FVM-KöM rendelet azonban 2001. január 1-tõl kötelezi a termelõt az ökológiai szaporítóanyag használatára. Ismerve a ökológiai vetõmag-készleteket, és a EU jogharmonizáció menetét a határidõ meghosszabbítása hamarosan bekerül a hazai rendeletbe is. A jogi szabályozásból egyértelmûen következik, amíg valamely fajtából rendelkezésre áll megfelelõ mennyiségû ökológiai vetõmag, addig nem engedélyezhetõ a konvencionális vetõmagok használata, tehát nagy szükség van minõsített ökológiai vetõmagokra.
Ökológiai vetõmagtermesztés során egyrészt figyelembe kell venni az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, másrészt a vetõmag-minõsítés követelményeit. Ez utóbbi követelményrendszer egyaránt vonatkozik a konvencionális és az ökológiai vetõmagtermesztésre. A vetõmag minõsítése hazánkban az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet (OMMI) feladata, az ökológiai gazdálkodás szabályainak betartását az FVM által elismert ellenõrzõ szervezetek hivatottak vizsgálni.
Termesztési tényezõk
A vetõmagtermesztés során az elsõ lépés a megfelelõ fajta és a termõhely kiválasztása. Természetesen minden tulajdonságban kiváló fajta nincs, ezért rangsort kell felállítani az elõnyös jellemzõk között. A jó termékminõség mellett az ökogazda számára kiemelt értéket képvisel a fajta betegség-ellenállósága, gyomelnyomó képessége és alkalmazkodóképessége. Ezenkívül fontos szempont, hogy az ökogazdálkodás szabályrendszere tiltja a genetikailag módosított növényfajták termesztését.
A terület kiválasztásánál figyelembe kell venni a talajszerkezetet, a tábla elõéletét és a környezõ táblákon termesztett növényeket. Alapvetõ követelmények a vetõmagtermesztésben a vetésváltás, az elõvetemény korlátozás és az izoláció betartása. Az elõvetemény korlátozás azt jelenti, hogy csak olyan vetõmag-szaporító tábla növényállománya részesíthetõ szántóföldi ellenõrzésben, amelyben egyéves növény esetében a megelõzõ évben, évelõ növény esetében legalább két éven át nem termesztettek korlátozás alá esõ fajú növényt, amely faj- vagy fajtakeveredést okozhat az állományban.
Az ökológiai gazdálkodás során a megelõzés és az agrotechnika kiemelt szerepet kap, hiszen tilos a szintetikus trágyák és növényvédõ szerek használata. A vetést megelõzõen a talajelõkészítésre rendkívül nagy gondot kell fordítani. A jó magágy elõfeltétele az egyenletesen kelésnek, a kiegyenlített, jó gyomelnyomó-képességû növényállománynak. Ez különösen fontos, hiszen az ökológiai gazdálkodás során gyomszabályzásra csak mechanikai eszközök állnak rendelkezésre. A vetést optimális idõben végezzük, ezzel is segítve a növényállomány erõteljes fejlõdését.
A talaj termõképességét és biológiai aktivitását az ökológiai gazdálkodás szabályai szerint kell fenntartani ill. növelni (pl. megfelelõ vetésforgó alkalmazása, pillangós virágú- és zöldtrágya növények termesztése illetve, istállótrágya, ásványi anyagok kijuttatása). Mûtrágyák használata nem megengedett.
A kártevõk, betegségek és gyomok elterjedését elsõsorban preventív eljárásokkal kell megakadályozni (pl. megfelelõ fajta kiválasztása, talajmûvelés, vetésforgó). A szintetikus növényvédõ szerek, gyomirtók használata tilos, helyettük a biológiai védekezés, természetes alapanyagú növényvédõ szerek, a mechanikus/termikus gyomszabályozás alkalmazását kell elõtérbe helyezni.
A betakarított ökológiai vetõmag feldolgozásakor fontos szempont annak térbeli/idõbeli elkülönítése a gazdaságban esetleg elõforduló konvencionális termékektõl. Kiemelten fontos ez akkor, ha a gazdaságban azonos fajtát termesztenek mind az öko, mind a konvencionális egységben. Ebben az esetben a termelõ köteles értesíteni az ellenõrzõ szervezetet a betakarításról legalább 48 órával a munka megkezdése elõtt, valamint a betakarítás befejeztével a betakarított termés pontos mennyiségérõl és a termékek elkülönítésére tett intézkedésekrõl. Csávázószerként csak az ökológiai gazdálkodásban megengedett szerek használhatók.
Szántóföldi szemle, vetõmagminõsítés, jelölés Amikor egy gazdálkodó elhatározza, hogy ökológiai vetõmagot kíván elõállítani, írásban be kell jelentkeznie az OMMI területileg illetékes vetõmag-felügyelõségéhez, illetve – ha nem jelentkezett be korábban – egy, az FVM által elismert ökológiai gazdálkodást ellenõrzõ szervezethez.
Mindkét szerv elvégzi a szántóföldi szemlét, illetve a szükséges ellenõrzéseket, elkészítik az ellenõrzési jegyzõkönyvet, melynek észrevételei alapján minõsítik a táblát.
Az ökológiai vetõmagnak alkalmas minõsítést kapott tábla termése csak az egyes vetõmagvakra vonatkozó minõségi vizsgálatok elvégzése után, fémzároltan kerülhet forgalomba. Ezek a vizsgálatok megegyeznek a konvencionális vetõmagvak esetében végzettekkel (pl. nedvességtartalom, genetikai, technikai tisztaság, csírázóképesség vizsgálat). Jelöléskor mind a vetõmagra, mind az ökotermékre vonatkozó elõírásokat figyelembe kell venni.
Magyarországon a vetõmagtermesztés ökológiai feltételei adottak, a vetõmagtermesztésnek nagy hagyománya és gyakorlata van. A ökológiai gazdálkodás elõírásainak, és a nyugat-európai változásoknak (BSE válság) köszönhetõen a kereslet növekedése várható az ökovetõmagok piacán. Így a rendkívül nagy szakmai felkészültséget igénylõ ökológiai vetõmagtermesztés mindenképpen az ökológiai gazdálkodás egyik sikertörténete lehet a közeljövõben.
Szemanik Enikõ, okl. agrármérnök
Hungária Öko Garancia Kft.
Az ökológiai gazdálkodást az Európai Unióban az EU 2092/91sz. rendelete szabályozza. Ezzel összhangban, hazánkban két rendeletet alkottak: a 140/1999 sz.
Kormányrendeletet és a 2/2000 sz. FVM-KöM együttes rendeletet. Mind a hazai, mind az EU rendeletek kimondják, hogy a termelõ csak ökológiai gazdálkodásból származó vetõmagot vagy vegetatív szaporítóanyagot használhat fel.
A vetõmag és a vegetatív szaporítóanyag akkor tekinthetõ ökológiai gazdálkodásból származónak, ha az anyanövényeket vetõmag és vegetatív szaporítású egyéves növény (pl. burgonya) esetén legalább egy generáción, évelõ kultúrák esetén legalább két vegetációs idõszakon keresztül az ökológiai gazdálkodás szabályainak megfelelõen termelték. E rendelkezés alól egyelõre csak az EU jogszabály ad 2003. december 31-ig felmentést, ami azt jelenti, hogy amennyiben nem szerezhetõ be kellõ mennyiségben vagy minõségben ökológiai vetõmag vagy vegetatív szaportóképlet, engedélyezhetõ a konvencionális, tiltott anyagokkal nem kezelt szaporítóanyag felhasználása. A 2/2000 FVM-KöM rendelet azonban 2001. január 1-tõl kötelezi a termelõt az ökológiai szaporítóanyag használatára. Ismerve a ökológiai vetõmag-készleteket, és a EU jogharmonizáció menetét a határidõ meghosszabbítása hamarosan bekerül a hazai rendeletbe is. A jogi szabályozásból egyértelmûen következik, amíg valamely fajtából rendelkezésre áll megfelelõ mennyiségû ökológiai vetõmag, addig nem engedélyezhetõ a konvencionális vetõmagok használata, tehát nagy szükség van minõsített ökológiai vetõmagokra.
Ökológiai vetõmagtermesztés során egyrészt figyelembe kell venni az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, másrészt a vetõmag-minõsítés követelményeit. Ez utóbbi követelményrendszer egyaránt vonatkozik a konvencionális és az ökológiai vetõmagtermesztésre. A vetõmag minõsítése hazánkban az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet (OMMI) feladata, az ökológiai gazdálkodás szabályainak betartását az FVM által elismert ellenõrzõ szervezetek hivatottak vizsgálni.
Termesztési tényezõk
A vetõmagtermesztés során az elsõ lépés a megfelelõ fajta és a termõhely kiválasztása. Természetesen minden tulajdonságban kiváló fajta nincs, ezért rangsort kell felállítani az elõnyös jellemzõk között. A jó termékminõség mellett az ökogazda számára kiemelt értéket képvisel a fajta betegség-ellenállósága, gyomelnyomó képessége és alkalmazkodóképessége. Ezenkívül fontos szempont, hogy az ökogazdálkodás szabályrendszere tiltja a genetikailag módosított növényfajták termesztését.
A terület kiválasztásánál figyelembe kell venni a talajszerkezetet, a tábla elõéletét és a környezõ táblákon termesztett növényeket. Alapvetõ követelmények a vetõmagtermesztésben a vetésváltás, az elõvetemény korlátozás és az izoláció betartása. Az elõvetemény korlátozás azt jelenti, hogy csak olyan vetõmag-szaporító tábla növényállománya részesíthetõ szántóföldi ellenõrzésben, amelyben egyéves növény esetében a megelõzõ évben, évelõ növény esetében legalább két éven át nem termesztettek korlátozás alá esõ fajú növényt, amely faj- vagy fajtakeveredést okozhat az állományban.
Az ökológiai gazdálkodás során a megelõzés és az agrotechnika kiemelt szerepet kap, hiszen tilos a szintetikus trágyák és növényvédõ szerek használata. A vetést megelõzõen a talajelõkészítésre rendkívül nagy gondot kell fordítani. A jó magágy elõfeltétele az egyenletesen kelésnek, a kiegyenlített, jó gyomelnyomó-képességû növényállománynak. Ez különösen fontos, hiszen az ökológiai gazdálkodás során gyomszabályzásra csak mechanikai eszközök állnak rendelkezésre. A vetést optimális idõben végezzük, ezzel is segítve a növényállomány erõteljes fejlõdését.
A talaj termõképességét és biológiai aktivitását az ökológiai gazdálkodás szabályai szerint kell fenntartani ill. növelni (pl. megfelelõ vetésforgó alkalmazása, pillangós virágú- és zöldtrágya növények termesztése illetve, istállótrágya, ásványi anyagok kijuttatása). Mûtrágyák használata nem megengedett.
A kártevõk, betegségek és gyomok elterjedését elsõsorban preventív eljárásokkal kell megakadályozni (pl. megfelelõ fajta kiválasztása, talajmûvelés, vetésforgó). A szintetikus növényvédõ szerek, gyomirtók használata tilos, helyettük a biológiai védekezés, természetes alapanyagú növényvédõ szerek, a mechanikus/termikus gyomszabályozás alkalmazását kell elõtérbe helyezni.
A betakarított ökológiai vetõmag feldolgozásakor fontos szempont annak térbeli/idõbeli elkülönítése a gazdaságban esetleg elõforduló konvencionális termékektõl. Kiemelten fontos ez akkor, ha a gazdaságban azonos fajtát termesztenek mind az öko, mind a konvencionális egységben. Ebben az esetben a termelõ köteles értesíteni az ellenõrzõ szervezetet a betakarításról legalább 48 órával a munka megkezdése elõtt, valamint a betakarítás befejeztével a betakarított termés pontos mennyiségérõl és a termékek elkülönítésére tett intézkedésekrõl. Csávázószerként csak az ökológiai gazdálkodásban megengedett szerek használhatók.
Szántóföldi szemle, vetõmagminõsítés, jelölés Amikor egy gazdálkodó elhatározza, hogy ökológiai vetõmagot kíván elõállítani, írásban be kell jelentkeznie az OMMI területileg illetékes vetõmag-felügyelõségéhez, illetve – ha nem jelentkezett be korábban – egy, az FVM által elismert ökológiai gazdálkodást ellenõrzõ szervezethez.
Mindkét szerv elvégzi a szántóföldi szemlét, illetve a szükséges ellenõrzéseket, elkészítik az ellenõrzési jegyzõkönyvet, melynek észrevételei alapján minõsítik a táblát.
Az ökológiai vetõmagnak alkalmas minõsítést kapott tábla termése csak az egyes vetõmagvakra vonatkozó minõségi vizsgálatok elvégzése után, fémzároltan kerülhet forgalomba. Ezek a vizsgálatok megegyeznek a konvencionális vetõmagvak esetében végzettekkel (pl. nedvességtartalom, genetikai, technikai tisztaság, csírázóképesség vizsgálat). Jelöléskor mind a vetõmagra, mind az ökotermékre vonatkozó elõírásokat figyelembe kell venni.
Magyarországon a vetõmagtermesztés ökológiai feltételei adottak, a vetõmagtermesztésnek nagy hagyománya és gyakorlata van. A ökológiai gazdálkodás elõírásainak, és a nyugat-európai változásoknak (BSE válság) köszönhetõen a kereslet növekedése várható az ökovetõmagok piacán. Így a rendkívül nagy szakmai felkészültséget igénylõ ökológiai vetõmagtermesztés mindenképpen az ökológiai gazdálkodás egyik sikertörténete lehet a közeljövõben.
Szemanik Enikõ, okl. agrármérnök
Hungária Öko Garancia Kft.
Agrometeorológia
Napsütés
Napsütés
Olvasta már?
Már 125 ezer gazdálkodóhoz jutott el a támogatási előleg
2023. Copyright Zsigmond Kft[email protected]