Legfõbb követelmény a borok érzékszervi értékelésekor a harmonikus összetétel, amikor a bor alkotórészei összhangban vannak, mind külsõ megjelenésében mind pedig illatában és zamatában.
Jelenleg a borsót több mint 10 000 ha-on termesztik, ezzel a zöldségfélék közötti rangsorban a második helyen áll. Döntõ mértékben a gépi betakarítású konzerv- és mélyhûtõipar számára történõ, nagyüzemi termesztés dominál, de ezen kívül számottevõ a saját célra történõ házikerti és hüvelyes borsóként, eladásra való termesztés is. Mi lapunkban ez utóbbiak ismertetésére vállalkozunk.
A magyar majoránna különleges minõséget képvisel, „Hungaricum”-ként jelenik meg az exportpiacokon. Morzsolt, szárrészektõl mentes herbája a magyar konyha kedvelt fûszereként közismert. Kellemes illata és íze miatt az élelmiszeriparban (hús-, és konzervipari célokra) és az illatszeriparban is széles körben alkalmazzák. Drogja szélhajtó, bélpuffadást enyhítõ és gyulladáscsökkentõ hatással rendelkezik
A szél és víz által okozott talajpusztulás világjelenség, a mezõgazdasági területeket sújtó degradációs folyamat. A talaj le- illetve elhordását közvetlen kiváltó tényezõk mellett fontos szerepe van a befolyásoló tényezõknek, ezen belül is a talajhasználat módjának, az alkalmazott talajmûvelésnek. Míg az erózió és defláció korábban kizárólag a lejtõs termõhelyek, illetve a homoktalajok problémája volt, a szakszerûtlen mûvelés a síkvidéki csernozjomokon is degradációs folyamatokat indított el.
Az ökológiai gazdálkodásnak mind jelentõsebb szerepe van a hazai agrárgazdaságban. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy évrõl évre növekszik az ökológiai termelésre átállók száma. Az átálló termelõk számára a gazdálkodás egyik fontos kérdése, hogy milyen szaporítóanyagokat használhatnak.
Még nem közeleg a tavasz és nem volt igazán tél, mégis idõszerû felvetni néhány gondolatot a címben szereplõ témáról, a talaj természetes termékenységét kiegészítendõ N-mûtrágyázásról és adagjainak megosztásáról a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével. A búza N-igénye a fejlõdés folyamán mindvégig nagy, és nincs mindig összhangban a talajban lejátszódó nitrifikáció üteméve
Az ernyõmûvelésre, az ernyõszerû tõkemûvelésmódokra jellemzõ, hogy a tõkének csak törzse van (karja nincs), és a törzs végén metszett egy vagy két (kivételes esetben három-négy) szálvesszõt különbözõ módon, a sor irányába leíveljük, és a szálvesszõrögzítõ huzalhoz (segédhuzalhoz) kötjük.
A gyümölcsös létesítése, de néhány gyümölcsfa telepítése is több évtizedre szóló, költséges beruházás. A megtérülés csak 4-6-10 év múlva, termõre fordulástól kezdõdõen, évente növekvõ mértékben jelentkezik. Drága az ültetvényanyag, egyre többe kerül a szállítás, a fák ültetése, nevelése és a károsítók elleni védekezés is egyre költségesebb.
A gyümölcsfák tápanyag-utánpótlása, fenntartó trágyázása szempontjából egyik leglényegesebb információ a növény által kivont tápelemek mennyisége. Sokan úgy gondolják, hogy a gyümölcsfák sok tápanyagot vonnak ki a talajból.
A gyümölcstermõ növények ültetésének két fô idõszaka van, az ôszi és a tavaszi. Általában az ôszi telepítést tartjuk kedvezõbbnek, mert: hosszabb idô áll rendelkezésünkre a növények beszerzésére, a talaj elõkészítésére és az ültetésre, a gyökeresedés hamarabb megindul tavasszal.
A sárgarépa mellett a petrezselyem és a zeller is fontos leveszöldség. Mindkét faj egész évben fogyasztható, hiszen a friss piaci ellátás mellett jól tárolható és az ipari feldolgozásra is megfelelõ fajták állnak rendelkezésre.
A szárazborsó iránti kereslet bõvülése várható az elkövetkezõ idõszakban. Egyrészt a növényi fehérjetakarmányok iránti élénkülõ kereslet, másrészt az étkezési borsó export piacának növekedése miatt. Itt kell megjegyezni, hogy a Magyarországon termesztett szárazborsó kiváló íze miatt igen keresett.
Hamarosan óriási összeget fordítanak a halmarketingre
