MENÜ

A vetéstechnika fejlesztésének lehetõségei

Oldalszám: 34
2013.11.04.

A témakör elemzése során ismertetjük azokat a fontosabb elméleti- és gyakorlati szempontokat, amelyek betartása és a termõhelyi adottságok függvényében történõ figyelembevétele elengedhetetlenül fontos részévé kell váljon a termelõi szemléletnek, illetve munkafolyamatnak egyaránt. Utalunk a vetõmag frakció és a vetõgép konstrukció kölcsönhatásaira, valamint a mûszaki és biológiai jellemzõk összefüggéseire. A leírtakat néhány mérõvizsgálati eredménnyel és tapasztalattal egészítjük ki.

A vetõmag gazdasági értékelését mindazon tényezõk, illetve tulajdonságok határozzák meg, amelyek rendeltetésszerû használatot biztosítanak és a növény fejlõdését kedvezõen befolyásolják. Ezek a tényezõk, illetve tulajdonságok két csoportba sorolhatók: egy részük a vetõmag termesztési értékét, más részük a vetõmag minõségét határozza meg.

A gyakorlatban mind a sorba-, mind a szemenkéntvetõ gépekkel végzett vetési munkamûveletnek termésmeghatározó hatása van. A vetés munkaminõsége közvetlenül befolyásolja a kelést, a növények fejlõdését, az állomány kiegyenlítettségét, valamint mindezeken keresztül a termés mennyiségét és minõségét is. Ennek megfelelõen a vetõgépgyártók mûszaki fejlesztéseik során természetesen a gépek teljesítményének növelése mellett elsõsorban a vetés munkaminõségének javítását helyezik elõtérbe.

A vetõgépek munkaminõsége szoros összefüggéseket mutat a vetés, a vetõgép kialakítása, illetve a különbözõ vetõmag frakciók kapcsolatában. A vetõmagvaktól függõen jelentõs mértékben mutathatók ki a növények közötti anatómiai, morfológiai és agronómiai különbségek, melyek befolyásolják a vetést és ezáltal a növényi fejlõdést. A növények egyes tulajdonságainak variációs lehetõségei – mint pl. a tenyészidõ, a növényi méretek, formák; ezermagtömeg – fontos adatokat szolgáltatnak a kiválasztható vetõgép konstrukciókhoz.

A vetõgépek esetén a fentebb említett, a vetõmag minõségét meghatározó tényezõk is jelentõs problémakört határoznak meg. Ezek elsõsorban a vetõgép legfontosabb szerkezeti egységére – a vetõszerkezetre – gyakorolnak jelentõs hatást. A vetõmagvak tulajdonságai közül a nagyság, az alak és az ezermagtömeg hat a vetõszerkezeti egységre, mivel a magvak térbeli kiterjedése és tömege a vetés pontosságának egyik fontos feltételét képezi.

A sorbavetõ – ún. normál sortávolságú növények (pl. õszi búza, borsó, stb.) vetésére alkalmas – gépek közül jelenleg legelterjedtebbek a hazai gyártású LAJTA gépcsalád és a KÜHNE-CASE-IH-6200 típusú gépek különbözõ változatai. Ezen gépek vetõszerkezeteinél a kivetendõ mag méretének és tömegének jelentõsége az egyes szerkezeti elemeknél (tolóhengerek hossza, tolóbütykök magassága, az adagolórés mérete, stb.) jelentkezik, illetve meghatározza a kivethetõ magmennyiséget, a keresztirányú adagolásegyenletességet, a variációs együtthatót, valamint a szórást. Ezen gépek laboratóriumi és szántóföldi mérõvizsgálatait – különbözõ, normál sortávolságú növényi kultúrák esetében – az elmúlt években már elvégeztük. A vizsgálatok során kapott eredmények megfelelõ támpontot nyújtanak a kivetendõ magvak és a gépek vetõszerkezeteinek kölcsönhatására, illetve a megfelelõ gépbeállításokra.

A szemenkéntvetõ gépek, vetõgép konstrukciók alapvetõen kétféle rendszer szerint épülnek fel: mechanikus és pneumatikus kialakításúak lehetnek. A mechanikus vetõszerkezetû gépek általában növényspecifikusak (pl. elsõsorban csak a cukorrépa, vagy az apróbb magvak vetésére készültek), míg a pneumatikus vetõszerkezetû gépek egy része – vetõtárcsák, vetõelem felszereltség cseréjével – több kapásnövény magvainak kivetésére is alkalmas. A mechanikus vetõszerkezetû gépeknél a cukorrépa vetésére elsõsorban a belsõ cellatöltõdésû vetõszerkezeteket részesítik elõnyben, amelyek az „elgördülésmentes vetés” elvét tudják megvalósítani. Ennek jellegzetes képviselõi az ACCORD, a KLEINE és a MONOSEM cégek különbözõ gépei. A cukorrépa vetésében a vetõmag és a vetõszerkezet „kölcsönhatását” könnyebb biztosítani, mivel az országban közel 100%-ban drazsírozott, 3,75-4,75 mm méretfrakcióra kalibrált (EU normatívák!) cukorrépa vetõmagot használnak és a gépek cellás-kerekeinek cellái is ezen méretfrakcióhoz vannak kialakítva. A vetés technológiájának fejlesztése céljából az újabb fejlesztésû MONOPILL S, UNICORN-3 és a MECA 2000 mechanikus vetõszerkezetû cukorrépa szemenkénti vetõgépek mérõvizsgálata mellett a pneumatikus vetõszerkezetû MONOSEM NG vetõgép vizsgálatát is elvégeztük.

A hazánkban használatos pneumatikus vetõgépek két nagy csoportra oszthatók: az ún. „amerikai” (pl. JOHN DEERE és KÜHNE- CASE- IH-CYCLO) és az un. „európai” (pl. ACCORD Optima, BECKER, stb.) rendszerû gépek találhatók meg nagyobb darabszámban. Az európai országok arra törekednek, hogy egyetlen vetõgéppel többféle mag (pl. kukorica, napraforgó, cukorrépa, stb.) megfelelõ minõségû vetése legyen megoldható, ezzel szemben az USA- ban a kukorica (és a szója) szemenkéntvetése a meghatározó a gépek mûszaki fejlesztésében. A pneumatikus vetõszerkezeteknél a kivetendõ mag mérete, alakja és ezermagtömege jelentõsen befolyásolja a vetés munkaminõségét, illetve megkívánja az azoknak megfelelõ gépbeállításokat. A gépek egyes szerkezeti elemeinél (vetõtárcsa/vetõdob furata, a furatok száma, maglesodrók beállítása, a levegõ nyomása, vagy a vákuum értéke, stb.) a különbözõ vetõmagvak morfológiai tulajdonságai és ezermagtömegük más-más gépbeállítást kíván meg, hogy a beállított tõtávolság és a hosszirányú vetésegyenletesség biztosítható legyen. Az árukukorica magjának vetésekor általában négy (nagyméretû lapos/gömbölyû, kisméretû lapos/gömbölyû) magfrakcióval számolhatunk, amelyek ~ 220-320 g ezermagtömeggel jellemezhetõek. Sokkal nagyobb jelentõsége van az egyes gépbeállításoknak a napraforgómagvak vetésekor, mivel azok különbözõ morfológiai tulajdonságaik mellett lényegesen kisebb és eltérõ – ~ 50-130 g – ezermagtömeggel rendelkeznek. Ennek megfelelõen, szántóföldi mérõvizsgálatainak során különbözõ mérettel (alakkal) és ezermagtömeggel jellemezhetõ kukorica és napraforgó vetõmag optimális kivetéséhez tartozó gépbeállításokat határoztunk meg a WHITE NEW IDEA 6106, a JOHN DEERE 1760 és a KÜHNE-CASE- IH- CYCLO-800 vetõgépek esetében.

Az egyes vetõgépek, vetõelemek kialakítására is a kivetendõ magvak alakja, nagysága, térbeli kiterjedése, valamint azok ezermagtömege alapján került sor. Mind a mechanikus, mind a pneumatikus rendszerû vetõszerkezetek esetén ezek a jellemzõk határozzák meg a pontos vetést, ezáltal megteremtik a termelés biztonságának egyik fontos feltételét. A gépfejlesztéseknél – természetesen – a sokoldalú alkalmazhatóság (különbözõ növények magvainak kivetése) is érvényesül, amely nem egy esetben magával hordozza a kompromisszumos megoldásokat is. Az Intézetünk Gépminõsítõ Kht.-ja által elvégzett laboratóriumi- és szántóföldi mérõvizsgálatok, illetve üzemeltetési tapasztalatok eredményeirõl munkatársaink elõadások és konzultációk formájában részletesebb felvilágosítást is nyújtanak.

Dr. Soós Sándor – Dr. Fûzy József – Komlódi István

FVMMI GM Gépminõsítõ Közhasznú Társaság, Gödöllõ