Küllemi tulajdonságok hatása a tehén értékmérõ tulajdonságaira
Oldalszám: 82
2013.11.12.
Az AGRO NAPLÓ elõzõ számában a lineáris küllemi bírálattal és a küllemi tulajdonságokkal foglalkoztunk tejelõ fajtáknál, de a termelést befolyásoló hatásukra csak utalás történt.
Ebben a cikkben szeretnék egy kicsit részletesebben foglalkozni a küllemi tulajdonságok és az értékmérõ tulajdonságok közötti összefüggésekkel.
A küllemi bírálat jelentõségét támasztják alá azok a vizsgálatok is amelyek arról számolnak be, hogy jersey (kis testû, közepes tejtermelésû, de igen nagy koncentrátumú tejet termelõ tejelõ fajta) tehenek esetében amelyeket „kitûnõ” küllemûre bíráltak, átlagban 5,8 laktációt tudtak teljesíteni. Az ideális küllem tette lehetõvé, hogy az egyedek 23,7 %-a 8 vagy ennél több laktációt zárt, és az átlagos életteljesítmény 28.583 kg volt. Azok a tehenek, amelyeknek a külleme a leggyengébb „elfogadható” volt, átlagban csak 3,5 laktációt zártak. Nem volt olyan egyed köztük amely képes lett volna 8 laktációt teljesíteni, emellett életteljesítményként csak 14.790 kg-t produkáltak, ez fele a kitûnõ küllemû egyedek termelésének. Holstein-fríz fajtánál (kiváló tejtermelésû fajta) is hasonló tendencia figyelhetõ meg. A „kiváló” és „nagyon jó” küllemû egyedek 31%, illetve 44%-a termelt 90.000 kg tejet, ezzel szemben az „elfogadható” minõsítéssel rendelkezõ tehenek nem tudtak ilyen nagy mennyiségû tejet termelni. A végsõ pontszám alapján is megállapítható, hogy a jobb küllem nagyobb termelést és hosszabb élettartamot eredményez.
Az elsõdleges tulajdonságok közül a magasságon kívül a láb és a tõgy küllemi tulajdonságaival szeretnék röviden foglalkozni.
A magasságnak is van befolyásoló szerepe. Amerikai vizsgálatok szerint a „kistestû”, átlagos méretû (elsõ laktációban 557 kg-os átlagos élõsúly) teheneket könnyebb vemhesíteni és a hasznos élettartamuk is közel 3 hónappal hosszabb, az utóbbi évtizedekben a növekvõ testméretekre történõ szelekcióval kialakított „nagytestû” (elsõ laktációban az átlagos testsúly 608 kg) tehenekkel szemben. A nagyobb testsúly 6%-kal növelte a borjak születési súlyát is.
A láb küllemi tulajdonságai elsõsorban a technológiai tûrõképességet, a hasznos élettartam hosszát befolyásolják, emellett a harmadik leggyakoribb kiesési ok a lábprobléma. A küllemi tulajdonságok közül a láb tulajdonságai azért kerültek napjainkban elõtérbe, mert a világon az utóbbi évtizedben megnövekedett a mozgásszervi rendellenességek elõfordulása. Egyik legfontosabb feladatuk a tenyésztõknek a lábak ellenállóképességének javítása, ezt szolgálják a különbözõ „lábkompozit indexek”, melyekkel becsülni tudjuk a tenyészbikák várható örökítõ képességét a láb tulajdonságok esetében. Emellett a küllemi végsõpontszámot meghatározó fõ bírálati tulajdonságok között is megfelelõ súlyozással kell, hogy szerepeljen a láb és lábvég. A láb tulajdonságai közül a körömszög, valamint a sarokmagasság nagyban befolyásolja az élettartam hosszát, emellett a nagyobb körömszög általában a lábvégbetegségek kisebb elõfordulásával jár együtt. A hátulsó láb tulajdonságainál ha nem ideális a lábállás, elõbb számíthatunk idõelõtti selejtezésre. A meredek körömszöggel, erõs csüddel és egészséges lábvégekkel rendelkezõ tehenek ivarzáskor aktívabbak, jobban tûrik társaik felugrálását, ezért az ivarzás könnyebben felismerhetõ, ami jobb termékenységi mutatókat eredményez. A tejtermelés növekedésével gyengül a láb és a lábvégek szerkezete, ellenálló képessége, ami gyakoribb sántasághoz vezethet.
A láb küllemi tulajdonságainak javítása csökkentheti a betegségek elõfordulását, mert szoros összefüggés (genetikai korreláció) van a körömszög, a hátulsó láb valamint a klinikai sántaság között.
A lábvégbetegségek esetén veszteségekkel és többletköltségekkel kell számolnunk. A sánta tehénnél csökken az étvágy, takarmányfelvételi és táplálóanyag-forgalmi zavarok jelentkeznek, ezek hatására csökken a tejmennyiség, a testsúly, szaporodásbiológiai zavarok lépnek fel. A tejveszteség éves átlagban 5-20 % közötti lehet, mely a legújabb kutatások szerint a laktáció elején meghaladhatja a 440 kg-ot, késõbbi szakaszban pedig a 270 kg-ot. A testsúlycsökkenés a sántaság súlyosságától függõen 25-150 kg között alakulhat. A lábvégbetegségek esetén az egyedeket lényegesen nehezebb vemhesíteni, az eredményes vemhesítéshez szükséges idõ több mint egy hónappal lesz hosszabb. Magasabb kezelési költségekkel is számolnunk kell, mert ezek a betegségek többszöri kezelést igényelnek. Amennyiben a tehenet nem sikerül meggyógyítani, a selejtezési veszteség igen nagy lesz.
A nemzetközi szakirodalmi adatok alapján megállapítható, hogy a lábvégbetegségekbõl, mozgásszervi rendellenességbõl eredõ károk igen jelentõsek, a világon minden negyedik tejelõ tehenet kezelni kell lábprobléma miatt. Kanadában évente 10 millió dollárra, Angliában és Walesban 90 millió fontra becsülik a termelési veszteségeket, ez tehenenként évente 45 dollár veszteséget okoz. Az Európai Unióban csak a tehenek sántasága miatti kár meghaladja az 1 milliárd ECU-t.
A tõgy küllemi tulajdonságai közül a tõgymélység, a tõgyfüggesztés, az elülsõ tõgyfél illesztése és a bimbóhelyezõdés befolyásolja elsõsorban a hasznos élettartam hosszát.
A szomatikus sejtszám jelentõsége akkor nõtt meg, mikor a tejátvételi rendszer egyik meghatározó eleme a szomatikus sejtszám lett, a felvásárlási ár drasztikus csökkentésétõl az átvétel megtiltásáig. A tenyésztõknek az árbevétel csökkenése mellett azzal is számolni kell, hogy a masztitisz és a magas szomatikus sejtszám hatására csökken a tejtermelés, növekszik a selejtezések száma és nõ a kezelési költség.
Legújabb kutatások szerint a tõgymélység, az elülsõ tõgyfél illesztése, a tõgybimbók helyezõdése és a tõgybimbók hossza közvetlenül, a tõgyfüggesztés közvetve befolyásolja a szomatikus sejtszámot. Azoknak a teheneknek, amelyeknek nagyobb, erõsen illesztett tõgye van, és a tõgybimbói közelebb helyezõdnek, alacsonyabb a szomatikus sejtszámuk. Az alacsony tõgy és a szélesen helyezõdõ tõgybimbók fogékonnyá teszik a teheneket a masztitiszre, nõ a fertõzés, a tehenek ki vannak téve potenciális fertõzésnek, és emellett a fejés is nehezebb. A hosszabb tõgybimbót örökítõ bikák lányaiknak magasabb a szomatikus sejtszáma. Holstein-fríz állománynál elvégzett saját vizsgálataink (Báder-Porvay-Györkös) szerint is az elülsõ tõgyfél illesztése erõsen befolyásolja a szomatikus sejtszám alakulását. A rendkívül lazának bírált egyedek átlagos szomatikus sejtszáma 338 ezer. Hasonló tendencia figyelhetõ meg a laza illesztéskor is. Ezt követõen, ahogy javul a tõgy illesztése, úgy csökken a szomatikus sejtszám is. Az erõs tõgyillesztéssel rendelkezõ egyedek sejtszáma már 262 ezer, a rendkívül erõseké pedig csak 82 ezer.
A hátulsó tõgyfél magasságának alakulása szintén befolyásolja a szomatikus sejtszámot. Az alacsony tõgymagasságú egyedek szomatikus sejtszáma a legtöbb, ezt követik a közepesre bírált egyedek. A legkisebb szomatikus sejtszámot azok az egyedek produkálták, amelyek magas, illetve rendkívül magas minõsítést kaptak. A tõgymélység esetében ha a tõgyalap a csánk alatt illetve a csánkkal egy szintben van, a szomatikus sejtszám a legmagasabb, 366–454 ezer között alakult az átlag. Abban az esetben, ha a tõgyalap a csánk felett 5, illetve 7,5 cm-rel helyezkedik el a szomatikus sejtszám csökken, az átlag 300 ezer körül alakul. Ha a távolság tovább nõ lényegesen csökken a sejtszám (170-235 ezer).
Bimbóhelyezõdés tekintetében az egyes bírálati kategóriák között lényeges eltérés nincs, 320 és 342 ezer között változott az átlagos sejtszám, de a legjobb átlagokat a legmélyebben, illetve a belül helyezõdõ tõgybimbó helyezõdéskor kaptuk.
A tõgyfüggesztés csak közvetve befolyásolja a szomatikus sejtszámot, mert a tõgy gyenge központi függesztõszalagjainak következménye lehet az, hogy a tõgy és a tõgybimbók helyezõdése szélessé válik, ennek következtében már nagyobb lehet a sejtszám.
A cikk meghatározott terjedelme nem teszi lehetõvé a részletesebb elemzést, ha olvasóinkat részletesebben érdekli a téma, kutatótársaimmal szívesen állunk a rendelkezésükre.
Dr. habil. Báder Ernõ
egyetemi tanár, Nyugat-Magyarországi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezõgazdaságtudományi Kar – Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék
A küllemi bírálat jelentõségét támasztják alá azok a vizsgálatok is amelyek arról számolnak be, hogy jersey (kis testû, közepes tejtermelésû, de igen nagy koncentrátumú tejet termelõ tejelõ fajta) tehenek esetében amelyeket „kitûnõ” küllemûre bíráltak, átlagban 5,8 laktációt tudtak teljesíteni. Az ideális küllem tette lehetõvé, hogy az egyedek 23,7 %-a 8 vagy ennél több laktációt zárt, és az átlagos életteljesítmény 28.583 kg volt. Azok a tehenek, amelyeknek a külleme a leggyengébb „elfogadható” volt, átlagban csak 3,5 laktációt zártak. Nem volt olyan egyed köztük amely képes lett volna 8 laktációt teljesíteni, emellett életteljesítményként csak 14.790 kg-t produkáltak, ez fele a kitûnõ küllemû egyedek termelésének. Holstein-fríz fajtánál (kiváló tejtermelésû fajta) is hasonló tendencia figyelhetõ meg. A „kiváló” és „nagyon jó” küllemû egyedek 31%, illetve 44%-a termelt 90.000 kg tejet, ezzel szemben az „elfogadható” minõsítéssel rendelkezõ tehenek nem tudtak ilyen nagy mennyiségû tejet termelni. A végsõ pontszám alapján is megállapítható, hogy a jobb küllem nagyobb termelést és hosszabb élettartamot eredményez.
Az elsõdleges tulajdonságok közül a magasságon kívül a láb és a tõgy küllemi tulajdonságaival szeretnék röviden foglalkozni.
A magasságnak is van befolyásoló szerepe. Amerikai vizsgálatok szerint a „kistestû”, átlagos méretû (elsõ laktációban 557 kg-os átlagos élõsúly) teheneket könnyebb vemhesíteni és a hasznos élettartamuk is közel 3 hónappal hosszabb, az utóbbi évtizedekben a növekvõ testméretekre történõ szelekcióval kialakított „nagytestû” (elsõ laktációban az átlagos testsúly 608 kg) tehenekkel szemben. A nagyobb testsúly 6%-kal növelte a borjak születési súlyát is.
A láb küllemi tulajdonságai elsõsorban a technológiai tûrõképességet, a hasznos élettartam hosszát befolyásolják, emellett a harmadik leggyakoribb kiesési ok a lábprobléma. A küllemi tulajdonságok közül a láb tulajdonságai azért kerültek napjainkban elõtérbe, mert a világon az utóbbi évtizedben megnövekedett a mozgásszervi rendellenességek elõfordulása. Egyik legfontosabb feladatuk a tenyésztõknek a lábak ellenállóképességének javítása, ezt szolgálják a különbözõ „lábkompozit indexek”, melyekkel becsülni tudjuk a tenyészbikák várható örökítõ képességét a láb tulajdonságok esetében. Emellett a küllemi végsõpontszámot meghatározó fõ bírálati tulajdonságok között is megfelelõ súlyozással kell, hogy szerepeljen a láb és lábvég. A láb tulajdonságai közül a körömszög, valamint a sarokmagasság nagyban befolyásolja az élettartam hosszát, emellett a nagyobb körömszög általában a lábvégbetegségek kisebb elõfordulásával jár együtt. A hátulsó láb tulajdonságainál ha nem ideális a lábállás, elõbb számíthatunk idõelõtti selejtezésre. A meredek körömszöggel, erõs csüddel és egészséges lábvégekkel rendelkezõ tehenek ivarzáskor aktívabbak, jobban tûrik társaik felugrálását, ezért az ivarzás könnyebben felismerhetõ, ami jobb termékenységi mutatókat eredményez. A tejtermelés növekedésével gyengül a láb és a lábvégek szerkezete, ellenálló képessége, ami gyakoribb sántasághoz vezethet.
A láb küllemi tulajdonságainak javítása csökkentheti a betegségek elõfordulását, mert szoros összefüggés (genetikai korreláció) van a körömszög, a hátulsó láb valamint a klinikai sántaság között.
A lábvégbetegségek esetén veszteségekkel és többletköltségekkel kell számolnunk. A sánta tehénnél csökken az étvágy, takarmányfelvételi és táplálóanyag-forgalmi zavarok jelentkeznek, ezek hatására csökken a tejmennyiség, a testsúly, szaporodásbiológiai zavarok lépnek fel. A tejveszteség éves átlagban 5-20 % közötti lehet, mely a legújabb kutatások szerint a laktáció elején meghaladhatja a 440 kg-ot, késõbbi szakaszban pedig a 270 kg-ot. A testsúlycsökkenés a sántaság súlyosságától függõen 25-150 kg között alakulhat. A lábvégbetegségek esetén az egyedeket lényegesen nehezebb vemhesíteni, az eredményes vemhesítéshez szükséges idõ több mint egy hónappal lesz hosszabb. Magasabb kezelési költségekkel is számolnunk kell, mert ezek a betegségek többszöri kezelést igényelnek. Amennyiben a tehenet nem sikerül meggyógyítani, a selejtezési veszteség igen nagy lesz.
A nemzetközi szakirodalmi adatok alapján megállapítható, hogy a lábvégbetegségekbõl, mozgásszervi rendellenességbõl eredõ károk igen jelentõsek, a világon minden negyedik tejelõ tehenet kezelni kell lábprobléma miatt. Kanadában évente 10 millió dollárra, Angliában és Walesban 90 millió fontra becsülik a termelési veszteségeket, ez tehenenként évente 45 dollár veszteséget okoz. Az Európai Unióban csak a tehenek sántasága miatti kár meghaladja az 1 milliárd ECU-t.
A tõgy küllemi tulajdonságai közül a tõgymélység, a tõgyfüggesztés, az elülsõ tõgyfél illesztése és a bimbóhelyezõdés befolyásolja elsõsorban a hasznos élettartam hosszát.
A szomatikus sejtszám jelentõsége akkor nõtt meg, mikor a tejátvételi rendszer egyik meghatározó eleme a szomatikus sejtszám lett, a felvásárlási ár drasztikus csökkentésétõl az átvétel megtiltásáig. A tenyésztõknek az árbevétel csökkenése mellett azzal is számolni kell, hogy a masztitisz és a magas szomatikus sejtszám hatására csökken a tejtermelés, növekszik a selejtezések száma és nõ a kezelési költség.
Legújabb kutatások szerint a tõgymélység, az elülsõ tõgyfél illesztése, a tõgybimbók helyezõdése és a tõgybimbók hossza közvetlenül, a tõgyfüggesztés közvetve befolyásolja a szomatikus sejtszámot. Azoknak a teheneknek, amelyeknek nagyobb, erõsen illesztett tõgye van, és a tõgybimbói közelebb helyezõdnek, alacsonyabb a szomatikus sejtszámuk. Az alacsony tõgy és a szélesen helyezõdõ tõgybimbók fogékonnyá teszik a teheneket a masztitiszre, nõ a fertõzés, a tehenek ki vannak téve potenciális fertõzésnek, és emellett a fejés is nehezebb. A hosszabb tõgybimbót örökítõ bikák lányaiknak magasabb a szomatikus sejtszáma. Holstein-fríz állománynál elvégzett saját vizsgálataink (Báder-Porvay-Györkös) szerint is az elülsõ tõgyfél illesztése erõsen befolyásolja a szomatikus sejtszám alakulását. A rendkívül lazának bírált egyedek átlagos szomatikus sejtszáma 338 ezer. Hasonló tendencia figyelhetõ meg a laza illesztéskor is. Ezt követõen, ahogy javul a tõgy illesztése, úgy csökken a szomatikus sejtszám is. Az erõs tõgyillesztéssel rendelkezõ egyedek sejtszáma már 262 ezer, a rendkívül erõseké pedig csak 82 ezer.
A hátulsó tõgyfél magasságának alakulása szintén befolyásolja a szomatikus sejtszámot. Az alacsony tõgymagasságú egyedek szomatikus sejtszáma a legtöbb, ezt követik a közepesre bírált egyedek. A legkisebb szomatikus sejtszámot azok az egyedek produkálták, amelyek magas, illetve rendkívül magas minõsítést kaptak. A tõgymélység esetében ha a tõgyalap a csánk alatt illetve a csánkkal egy szintben van, a szomatikus sejtszám a legmagasabb, 366–454 ezer között alakult az átlag. Abban az esetben, ha a tõgyalap a csánk felett 5, illetve 7,5 cm-rel helyezkedik el a szomatikus sejtszám csökken, az átlag 300 ezer körül alakul. Ha a távolság tovább nõ lényegesen csökken a sejtszám (170-235 ezer).
Bimbóhelyezõdés tekintetében az egyes bírálati kategóriák között lényeges eltérés nincs, 320 és 342 ezer között változott az átlagos sejtszám, de a legjobb átlagokat a legmélyebben, illetve a belül helyezõdõ tõgybimbó helyezõdéskor kaptuk.
A tõgyfüggesztés csak közvetve befolyásolja a szomatikus sejtszámot, mert a tõgy gyenge központi függesztõszalagjainak következménye lehet az, hogy a tõgy és a tõgybimbók helyezõdése szélessé válik, ennek következtében már nagyobb lehet a sejtszám.
A cikk meghatározott terjedelme nem teszi lehetõvé a részletesebb elemzést, ha olvasóinkat részletesebben érdekli a téma, kutatótársaimmal szívesen állunk a rendelkezésükre.
Dr. habil. Báder Ernõ
egyetemi tanár, Nyugat-Magyarországi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezõgazdaságtudományi Kar – Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék
Agrometeorológia
Csapadék
Csapadék
Olvasta már?
Sok csapadék várható átmeneti enyhüléssel
2023. Copyright Zsigmond Kft[email protected]