Miért választottam ...?

A Dél-Dunántúli régió (Tolna, Somogy, Baranya megyék) hazánk meghatározó kukorica termõ területe. Itt terem meg az ország tengeri termésének 1/3-a. A termõterület közel 30%-án Dekalb fajtákat termesztenek a gazdálkodó kollégák. Célunk, hogy ezt a már meglévõ bizalmat és kedvezõ tapasztalatokat megõrizzük és tovább fejlesszük. A fajtaválasztás fontos döntés a termesztés sikertényezõi közül. A Monsanto ennek megfelelõen az OMMI fajtakísérletek mellett jelentõs hangsúlyt fektet az üzemi méretekben történõ fajtakísérletekre, technológiai fejlesztésekre. Alapvetõ kötelességünknek érezzük a gazdálkodó kollégák hiteles, korrekt, széles információs bázison alapuló tájékoztatását. Egyrészt a már forgalomban lévõ fajtáinkra konkrét térségi ajánlatot tudunk tenni, másrészt pedig a bevezetésre kerülõ új hibridjeink is már üzemi tapasztatokkal kerülnek a szélesebb vásárlói kör elé. Betakarítással és vízméréssel egybekötött bemutatóink idén is rendkívül népszerûek voltak, ahol az azonnali tapasztalatszerzés különleges élményt jelent.

A 2001-es esztendõ ismét jelentõs kihívások elé állította a gazdálkodó kollégákat. A 2000-es aszályos, hõstresszes év után másfajta problémákkal találjuk szembe magunkat. A 2001-es tenyészidõben a kukorica virágzásáig a Dél-Dunántúli régióban kedvezõ csapadék értékeket mértünk, azonban a július végi illetve augusztusi csapadék, mely egybeesik a kukoricaszemek kitelítõdésével, rendkívül száraz volt. A szeptember ismét sok csapadékot hozott. Ennek megfelelõen általánosságban elmondható, hogy a térségben egy jó közepes termésszinttel kell számolni. A tenyészidõ végén hullott csapadék miatt ismét elõtérbe került a hibridek közötti betakarításkori szemnedvességbeli különbség.

A fajtaválasztásnál kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy a fajták tulajdonságainak ismeretében a választást a mindenkori közgazdasági körülmények és lehetõségek ismeretében tegyük meg. Ehhez kidolgoztunk egy Dekalb profit kalkulációs modellt, mely segít az adott környezeti és közdazdasági körülmények között a legjövedelmezõbb hibrid kiválasztásában.

Elsõ elem a mérhetõ tulajdonságok feltérképezése. Terméspotenciál, betakarításkori szemnedvesség. Az elmúlt évek változó idõjárási kihívásai miatt kiemelt szerepet kap még a termésstabilitás mérése. Egyrészt mérünk egy termõhelyi stabilitást, mely egy adott hibrid egyazon évben különbözõ termõhelyi viszonyok közötti megbízhatóságát mutatja. Másrészt összehasonlítjuk a hibridek évjárat stabilitását.

A második elem a gazdálkodó közgazdasági környezetébõl fakadó lehetõségeket veszi figyelembe. A szárítási költségeket (saját szárító, bérszárítás) illetve a terményértékesítési lehetõségeit (azonnali kényszerértékesítés, lehetõség tárolással a jobb ár eléréséhez).

Az idei Dél-Dunántúli eredmények alapján a saját szárítóval és tárolással rendelkezõ gazdálkodók esetében a prémium jövedelmezõséget adó hibridek a következõk voltak: DK 440, DK 391, DK 537, DK 471.
Egy másik esetben bérszárítást és azonnali kényszerértékesítést feltételezve: DK 391, DK 440, DK 471, DK 366.

A mellékelt ábrán a már jól ismert, nagy felületen termesztett DK 386, AW 043, DK 471, DK 527 mellett felhívnám a figyelmet három új fajtára DK 391, DK 440, DK 537, melyek eredményeik ismeretében és a fentebb említett jövedelmezõségüknél fogva igazi prémium lehetõséget biztosítanak.

Számoljon velünk! A fent említett Dekalb profit kalkulációs modellel szívesen állunk a kollégák rendelkezésére.

Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani a kísérletek beállításában segítséget nyújtó Kollégáknak, illetve kívánok minden gazdálkodónak egy sikeres, a Dekalb jövedelmezõségére épülõ új termesztési évet.


Szanyi István
Monsanto Kereskedelmi Kft.