ÜRES TERMESZTÕBERENDEZÉSEK, FÓLIASÁTRAK FERTÕTLENÍTÉSE, KARBANTARTÁSA
Oldalszám: 34A hazánkban termelt zöldségfélék mintegy 25-30 %-át zárt termesztõ-berendezésekben (üvegházak, fóliasátrak) állítják elõ. Sõt, dísznövénytermesztésünk egy része is ezekben folyik. A zárt berendezések azonban nem csak a hajtatott növények, hanem a kórokozók és a kártevõk számára is kedvezõ életfeltételeket teremtenek. A veszélyt növeli, hogy gyakran évrõl évre ugyanabban a termesztõberendezésben ugyanazt a növényfajt termesztik. Így a fertõzött növényi maradványok felhalmozódnak a talajban és az újabb fertõzések kiindulási forrásai lesznek. Különösen nagy veszélyt jelentenek a talajlakó gombák (pl. a fuzáriumos hervadás, a rizoktóniás tõkorhadás, a fitoftórás hervadás, a szklerotíniás hervadás kórokozói) és a gyökérgubacs-fonálférgek, melyek polifág (sok tápnövényû) fajok és még növényváltás esetén is súlyos károkat okoznak ,esetenként az egész termés áldozatul eshet.
A talajfertõtlenítést végezhetjük fizikai úton, gõzöléssel vagy kémiai úton, talajfertõtlenítõ növényvédõ szerekkel. Bármelyik módszert választjuk is, elõtte a növénymaradványokat távolítsuk el, a növényházat gondosan takarítsuk ki. Szórjuk ki a szervestrágyát és a talajt 30-35cm mélyen forgassuk meg. Talajfertõtlenítés után már nem adhatunk szervestrágyát, mert a talaj visszafertõzõdhet. Kezelés elõtt a talajt öntözzük be, de ne öntözzük túl. Legideálisabb az ültetésre alkalmas állapot.
A gõzölés a leghatékonyabb eljárás, mivel a talajban lévõ kórokozókat, kártevõket és a gyommagvakat egyaránt elpusztítja. Egyben a legköltségesebb módszer is és speciális berendezést igényel.
A gõzölés során a talajt 30 percen át 85-90 0C-ra felhevítve kell tartani, ügyelve arra, hogy a gõz 25-30 cm mélységben jusson a talajba.
Gõzölés után legalább 1-2 hétig pihentessük a talajt.
A növényvédõ szerekkel történõ fertõtlenítés olcsóbb, de hatása kevésbé megbízható. Kezeléshez általános talajfertõtlenítõ szereket használjunk, ugyanis ezek gázosodnak és a kórokozók, a kártevõk, valamint a csírázó gyommagvak zömét elpusztítják. Ugyanakkor a növényekre is mérgezõ hatásúak (fitotoxikusak), ezért csak üres növényházakban alkalmazhatók.
A folyékony készítményt 25-30 cm mélységben injektáljuk a talajba, úgy, hogy a szegélyek és az oszlopok környéke se maradjon ki a kezelésbõl.
A granulátumot egyenletesen szórjuk ki a talajra, majd rotációs kapával 10-15 cm mélyen dolgozzuk be.
Kezelés után a talajt takarjuk fóliával vagy 10 mm-es permetezõ öntözéssel, iszapoljuk be.
A talajfertõtlenítõ szerek hatástartamát nagymértékben befolyásolja a hõmérséklet. Nagyobb hõmérsékleten rövidebb, kisebb hõmérsékleten hosszabb a behatási idõ. A talaj szellõztetésével elõsegíthetõ a gázok távozása, viszont az elõírt idõ csökkentésével a fertõtlenítés hatékonysága is csökken.
Mivel a szermaradványok is fitotoxikusak, ültetés elõtt ellenõrizni kell a szerek lebomlását. Az úgynevezett „zsázsa teszt” (bioteszt) egyszerûen elvégezhetõ. A kezelt talajból több helyrõl, különbözõ mélységbõl vegyünk mintákat és helyezzük jól zárható üvegedényekbe (pl. befõttes üvegbe). Nedves vattacsomót mártsunk gyorsan csírázó (kertizsázsa vagy saláta) magvakba és cérnaszállal lógassuk az üvegekbe. Tegyük ugyanezt kezeletlen talajból vett mintával is. Az üvegeket lezárva tartsuk szobahõmérsékleten. Ha 2-3 nap múlva azt tapasztaljuk, hogy a magok csírázása a kezelt talajt tartalmazó üvegekben elmarad a kontrollhoz képest, akkor szellõztessük a talajt, majd ismételjük meg a biotesztet. Csak gázmaradványoktól mentes földbe ültessünk növényeket.
Természetesen munkánk csak akkor lesz eredményes, ha a fertõtlenített talajba szintén fertõtlenített közegben nevelt, egészséges palántákat ültetünk!!!
Az üres növényházakban a falakat, oszlopokat, fûtõcsöveket fertõtlenítsük a kereskedelemben kapható fertõtlenítõ szerekkel.
A gyomnövényeket a termesztõberendezések környékén se tûrjük meg, mert azok állandó újrafertõzési veszélyforrást jelentenek.
Bp.2001.nov. 21.
Dr.Ördögh Gizella
Hőmérséklet
KSH: 6,5 százalékkal bővült a mezőgazdasági kibocsátási érték
