Kérdés-felelet a 2002. évi agrártámogatások igénybevételének általános feltételeirõl

A 2002. évi agrártámogatások igénybevételének általános feltételei kormányrendeletben meghatározottak szerint módosultak. Ezzel összefüggésben az alábbi kérdések foglalkoztatják leginkább a gazdálkodókat:

Kell-e és milyen módon igazolni a támogatásra való jogosultságot?

A támogatásra való jogosultság megállapítása, igazolása során szükségszerû a támogatási kérelemhez és/vagy a pályázathoz a szövetkezettõl és gazdasági társaságtól a Cégbírósági bejegyzés, egyéni vállalkozók és õstermelõk esetében a tevékenységet TEÁOR számmal is feltüntetõ vállalkozói, illetve õstermelõi igazolvány csatolása. A támogatási kérelem és a pályázat ezen igazolások nélkül nem fogadható be!

Szükség van-e 2002. évben regisztrációra?

A mezõgazdasági termelõ a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által külön rendeletben meghatározott egyes, a központi költségvetésbõl a mezõgazdasági tevékenységhez nyújtott agrártámogatásokat csak abban az esetben vehet igénybe, ha a mezõgazdasági termelõk agrártámogatás igénybevételével összefüggõ adatszolgáltatásról és nyilvántartásba vételrõl szóló kormányrendeletben foglaltak szerint gazdálkodási tevékenységérõl adatlap benyújtásával adatot szolgáltat, és ennek alapján nyilvántartásba veszik. Az ún. regisztrációs számot valamennyi támogatási kérelemben és pályázatban fel kell tüntetni.

A jogosultságot illetõen a kritériumok között szerepel-e a nettó árbevétel és a saját forrás mértéke?

Támogatásra az igénylõ csak akkor jogosult, ha az összes nettó árbevételében az igénybevételre feljogosító tevékenységébõl és a mezõgazdasági termelésbõl származó nettó árbevétele eléri vagy meghaladja az 50 %-ot, amelyet a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell kiszámítani. Kezdõ vállalkozások esetében a mezõgazdasági tevékenységbõl származó árbevételt a tárgyévi várható árbevétel alapján is lehet számítani. Ebben az esetben a tárgyévi várható árbevételrõl az igénylõnek nyilatkoznia kell.

Fejlesztési támogatás esetében támogatás csak meghatározott mértékû saját forrás biztosítása (igazolása) esetén vehetõ igénybe.

A támogatási kérelem mielõbbi benyújtása elõnyt jelent-e az igénylõnek?

A vonatkozó kormányrendelet szerint igen, amennyiben az megfelel a tartalmi és a formai követelményeknek. A támogatási kérelmek elbírálása – jogszabály eltérõ rendelkezésének hiányában – azok beérkezésének sorrendjében történik. A hiánypótlásra visszaadott kérelem beérkezési sorrendjét a hiánypótlás teljesítése határozza meg.

Köztartozás kizáró tényezõ e?

Támogatásban csõd-,felszámolási-, vagy végelszámolási eljárás alatt nem álló jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, továbbá végrehajtási eljárás alatt nem álló egyéni vállalkozó (illetve külön törvényben meghatározott családi gazdálkodó), valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezõgazdasági õstermelõi igazolvánnyal rendelkezõ magánszemély részesülhet, feltéve, ha – egyes eseteket (például utólagos befizetés) kivéve – köztartozással nem rendelkezik.

A köztartozás – a tartozásról szóló értesítés kézhezvételétõl számított 60 napon belüli – kiegyenlítését követõen a támogatás ismételten igényelhetõ.

Ingatlanon tervezett fejlesztéshez mikor nem vehetõ igénybe támogatás?

Jelzáloggal vagy egyéb módon megterhelt ingatlanok tervezett fejlesztéshez, ha az igényelt támogatás kétszerese, és a jelzálog együttes összege meghaladja az ingatlan forgalmi értékének és a tervezett beruházási költségnek az együttes összegét, ha a fejlesztés megvalósításának helyéül szolgáló ingatlan nem per- és igénymentes. Bérelt ingatlanon tervezett fejlesztés esetén, ha a bérleti szerzõdés nem biztosítja kizárólagos joggal a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetõségét, az üzemeltetési kötelezettség kétszeres idejére – ez esetekben a tervezett fejlesztéshez szubvenció nem vehetõ igénybe.

Forráshiány esetén milyen intézkedések meghozatala várható?

Pályázat alapján igényelhetõ támogatás esetében a pályázat befogadása felfüggeszthetõ, visszautasítható. A pályázati kiírás feltételeinek megfelelõ pályázatok versenyeztethetõk, rangsorolhatók, elbírálásuk felfüggeszthetõ, illetve kiegészítõ adatszolgáltatás rendelhetõ el. A versenyeztetés, rangsorolás során forráshiány miatt már nem finanszírozható pályázatok elutasíthatók.

Automatikus támogatás esetén a támogatás folyósítása felfüggeszthetõ, az igényléshez a jogszabályban elõírt kérelmek ellenjegyzése és az igazolások kiadása megtagadható. A már benyújtott, de még el nem bírált támogatási kérelmek arányosan is teljesíthetõk.

Egy fejlesztési cél megvalósításához több jogcímen igényelhetõ-e támogatás?

A támogatásban részesített célok megvalósításához – a jogszabály eltérõen nem rendelkezik – az igénylõ más jogszabály alapján is vehet igénybe állami támogatást. Az igénylõnek a kérelem benyújtásával egyidejûleg azonban nyilatkoznia kell arról, hogy a kérelemben megjelölt cél megvalósítására eddig milyen jogcímen és milyen összegû költségvetési támogatásban részesült. Amennyiben az igénylõ a támogatásban részesített cél megvalósítása érdekében több jogszabály alapján vesz igénybe költségvetési támogatást, és ennek következtében az állami támogatások együttes összege – figyelemmel az elõírt saját forrásra – meghaladja a cél megvalósításához szükséges mértéket, az igénybevett többlettámogatás jogosulatlanul igénybevett támogatásnak minõsül.

Meddig kell megõrizni a különbözõ igazolásokat és okiratokat?

A támogatás igénybevételének jogosságát igazoló valamennyi okiratot, bizonylatot a támogatást igénybevevõnek az üzemeltetési kötelezettség elõírása esetén annak végéig, de legalább a támogatás igénybevételét követõ 5 évig meg kell õriznie.

Milyen szankcióval jár a rendeltetéstõl eltérõ támogatás-felhasználás?

A támogatás rendeltetéstõl eltérõ felhasználása – egyes eseteket kivéve – jogosulatlanul igénybevett támogatásnak minõsül és azt a visszafizetés elrendelõ jogerõs határozat alapján a jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelõ kamattal növelve kell visszafizetni. Indokolt esetben a miniszter részletfizetési kedvezményt adhat. A támogatás rendeltetéstõl eltérõ felhasználásának minõsül különösen, ha a jogosult a támogatás igénybevételének feltételeként jogszabályban vagy a támogatási szerzõdésben, illetve a támogatási okiratban meghatározottaktól eltér, a támogatás igénybevételét elõírt vagy hiteles bizonylatokkal nem tudja alátámasztani.

A jogosulatlanul igénybevett támogatás visszafizetésének elrendeléséért felelõs szervet a miniszter jogszabályban, illetve a pályázati felhívásban határozza meg. Amennyiben a támogatást nem az állami adóhatóság folyósítja, úgy e rendelkezést az adóhatóságra vonatkozóan csak külön megállapodás esetén lehet alkalmazni.

Varga Gábor