Növényvédelmi elõrejelzés Zala megyében

Mindezek magukban hordozzák azt a lehetõséget, hogy a termesztett növények (növényfajták) sokfélesége hódított teret. A sokféleség jellemzõ a károsítóhelyzet alakulására is. Az idõjárási tényezõk közül a két legfontosabb meghatározó a hõmérséklet és a páratartalom, amely mint általánosan ható tényezõ, tendenciájában alapvetõen meghatározza az idõjárás jellegét. Ezt módosítja a domborzat, a terület kitettsége, amely egy-egy termõtájnak speciális klímát biztosít (pl.: rendszeresen fagyveszélyes vagy szeles, tartósan párás, stb. jelleg kialakulása).

Ezt a helyzetet tovább módosítják a különbözõ talajokon, különbözõ idõszakban indítható termelési folyamatok (vetés), amelyek a károsítóhelyzetet befolyásoló tényezõk közül a fertõzésre, kártételre fogékony fenológiai állapotok idõbeni heterogenitását eredményezik.

Az így kialakuló, nagyon változatos szituációkat tovább színesíti a fertõzésre, kártételre különbözõ méretekben fogékony fajták kavalkádja.
Mindez összességében azt eredményezi, hogy pl.: megyénk legdélebbre található (Becsehely) és legészakibb fekvésû (Zalaszentgrót), hagyományos almaültetvényeiben az aszkospróra-szóródás kezdetében rendszeresen 2 hét különbség mutatkozik.
De ugyanígy, szinte minden kórokozónak és kártevõnek megtalálható a vegetációs idõszakban legelsõ elõfordulási helye. A hajlamosító tényezõk együttes hatásának ismeretében a várhatóan legerõsebb fertõzés, kártétel körzete is behatárolható, ill. ennek ellenkezõje vagy az általános veszélyhelyzet kialakulása is valószínûsíthetõ.

A hatékony növényvédelem egy következõ fontos eleme a védekezés optimális idõzítése, vagyis akkor kell sort keríteni a védekezésre, ha a károsítók olyan tömegben fordulnak elõ a legsebezhetõbb fejlettségi állapotukban, amikor a kezeléssel a gazdasági kár bekövetkezése megelõzhetõ.

Ez pedig a korábban már ismertetett, termõhelyi befolyásoló tényezõk változatossága következtében jó esetben is csak hasonló idõpontokban következik be, ezért a termõhelyi (táblaszintû, üzemi) elõrejelzési eszközök alkalmazása nélkülözhetetlen a védekezések optimális idõzítése céljából.

Zala megyében a legszervezettebb növényvédelmi tevékenység az alma és szõlõ kultúrákban kezd kialakulni. Önálló, mûszeres elõrejelzõ hálózat került kiépítésre szõlõben és külön az almás gazdaságokban (sajnos közel sem teljes, vagy legalábbis ökonómiailag szükséges számú készülék felszerelésével.
A mûszerek (1 db Lufft HP-100-as, 5 db Metos, 4 db Metos Compact) 15 percenkénti gyakorisággal mérik a levegõ hõmérsékletét, páratartalmát, a lehulló csapadékot, a nedves-levél állapotát, ezeket naponta átlagolják ill. összegzik. A Metos Compact ezenkívül méri a megvilágítás mértékét, a talajhõmérsékletet és a talaj víztelítettségét.

A mûszerek egy része (Lufft-HP-100-as, Metos) hálózati telefon modemes összeköttetésû a központi számítógéppel, míg a Metos Compact mikrohullámú (mobiltelefon rendszerû), összeköttetésû a számítógéppel.
A mûszerekben beépített szoftver van, amely a HP-100-as készülék esetében az almástermésûek tûzelhalása, az almafavarasodás; a Metos készülékek almafavarasodás, almamoly, fagyveszély; míg a Metos-Compact készülékek almafavarasodás, almafalisztharmat, szõlõperonoszpóra, szõlõlisztharmat, szürkepenész, feketerothadás, burgonyavész, szõlõmolyok fertõzési veszélyével kapcsolatos információkat (fertõzési veszély bekövetkezése, a fertõzési veszély erõssége, az inkubációs idõ fogyása, sporuláció, primér és szekunder fertõzések, javaslatok, pl.: kuratív, megelõzõ, kontakt vagy szisztemikus technológia alkalmazása) biztosít mérõhelyenként. (1., 2. ábra).

A Lufft HP-100-as, és a Metos Compact készülék a Zala Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat tulajdonában van.
Az „almás” mûszerek hálózatát a holland kormány támogatásával létrehozott modellültetvény szaktanácsadója hasznosítja a szaktanácsolt gazdaságokban.
A „szõlõs” mûszerek a Balaton-melléke Hegyközségi Tanács tulajdonában és a megyei Szolgálat szakmai kezelésében vannak. Ezeknek a mûszereknek a mérési adatai úgy jutnak vissza a szõlõsgazdák tömegeihez, hogy a naponta „lekérdezett” adatok elemzése után a megyei sajtóban (Zalai Hírlap) elõzetes megállapodás alapján – soronkívüliséget kapva - jelennek meg a szõlõ növény-védelmét szolgáló információk.
A megjelentetés költségeit a Hegyközségi Tanács különbözõ forrásokból fedezi. A kórokozók mûszeres elõrejelzésén kívül a jelentõsebb ültetvényekben mindenütt használnak a gyümölcsmolyok, aknázómolyok, szõlõmolyok rajzásdinamikai vizsgálatára szintetikus feromon-csapdákat.

Az adott termõhelyen kialakult károsítóhelyzetbõl azonban nem lehet egy nagyobb termõtájra (pl.: borvidékre) érvényes következtetést levonni. Ennek legjobb bizonyítékát az idén a szõlõkárosítók mûszeres elõrejelzésével kapcsolatos adatok igazolják. A kihelyezett (Csáford, Aranyod, Dötk, Zalaszabar) négy mûszer közül kettõ körzetében szõlõperonoszpóra veszély augusztus 20-ig nem alakult ki, egy mûszer körzetében pedig csak szõlõlisztharmat veszély volt jellemzõ. Egy mûszer térségében szõlõperonoszpóra, lisztharmat, botritisz fertõzésveszély rendszeresen elõfordult. A szõlõlisztharmat tartósan, erõs fokozatú fertõzési veszélye pedig két mûszer térségében volt jellemzõ.

A védekezési stratégiában a „készültségi szint” szükséges mértékû emeléséhez azonban tisztában kell lenni azon általánosan ható tényezõk befolyásoló hatásával, amelyek szerint járvány (gradáció)- veszély várható-e, vagy már éppen annak része az adott termõhelyen tapasztalt károsítóhelyzet.
Ez a minél több termõtájra kiterjedõ károsító megfigyelési (károsító megjelenési, egyedsûrûség felmérési és idõjárási) adatok széleskörû elemzésével lehetséges (tájegységi, megyei, országos elõrejelzés).

A jelenlegi mûszerhálózatok mûködtetése során kapott információk hasznosításával sikerült elérni, hogy az idén nem következett be jelentõs szõlõlisztharmat fertõzés (a tartósan erõs fertõzési nyomás ellenére) és 3 év óta az almaültetvényeket is elkerülik a varasodás, lisztharmat fertõzések, az almamoly és aknázómolyok jelentõsebb kártétele.

Dr.Hertelendy Lajos
elõrejelzõ
Zala Megyei NTSZ