A cukorrépa talajmûvelése

Antal (2000) szerint Magyarország éghajlata megfelel a cukorrépa termesztéséhez. Jó terméséhez a vegetáció alatt 500-550 mm-nek megfelelõ csapadékra és a kapillárosokon keresztül felvett talajvízre van szükség. A középkötött, mély rétegû, 6,9-7,2 pH-értékû és jó kultúrállapotú talajokon hozza a legjobb termést, fõleg ott, ahol a talaj jó vízbefogadó, az altalaj pedig jó kapilláris vízemelõ képességû.

Ilyen talajok a mezõségi és erdõtalajok között találhatók leggyakrabban. Termeszthetõ jobb szerkezetû réti és középkötött öntéstalajokon is. Alkalmatlan talajok az igen kötött réti talajok, a szikesek, az erodált, heterogén, sekély termõrétegû, vagy laza erdõtalajok, a gyengén humuszos és futóhomok, a láp és köves talajok.

A Növénytermesztõk Zsebkönyve tanácsai alapján látható, hogy nem a talajtulajdonságok jelentik a sikeres termesztés korlátjait. A kudarcok oka nem is a vetés és a betakarítás háza táján keresendõ, hiszen a cukorgyárak alvállalkozói speciális és modern technikával állnak a termelõk rendelkezésére. A technológia gyenge pontja a talajmûvelés.

A közhiedelemmel ellentétben a cukorrépa nem a mélyebb mûvelést igényli, hanem a talaj mélyebb rétegeinek is kedvezõ lazultságát. Birkás (2001) megfogalmazása szerint, ha a talaj a termesztés eredményességét befolyásoló szelvényben tömör, a szükséges mélységig a mûveléssel lehet a megfelelõ lazultságot megteremteni. Ha a talajállapot-javítás nem teljesíthetõ, a tûrés kerülhet elõtérbe a növény termesztésekor.

A cukorrépa számára kedvezõtlen az olyan állapot, amelyben a talaj ellenállása meghaladja a 2,8 MPa, vagy térfogattömege az 1,5 gcm-3 értékeket. Megfelelõnek minõsül a 2,2-2,6 MPa, illetve az 1,35-1,45 gcm-3 értéket mutató talajállapot. Az 1,8-2,0 MPa talajellenállás, valamint az 1,25-1,30 gcm-3 térfogattömeg tartomány kedvezõnek minõsül.

Lényeges, hogy méréskor száraz, legfeljebb nyirkos legyen a talaj, mert a nagy nedvességtartalomnál kapott értékek nem adnak biztos minõsítési szempontot.

A cukorrépa mûvelési rendszere – környezetkímélõ megoldások (Birkás nyomán)

1. Tarlómûvelés – hántás és ápolás, valamint mindkettõ lezárása

Eszközei: tárcsa – gyakori használata a talajra hátrányos. Elõnye, hogy gyors a nagy területteljesítmény.

Kombinált kultivátor – mulcsot hagy a felszínen egyre népszerûbb a talajkímélõ mûvelési rendszerekben.

2. Alapmûvelés és elmunkálás

Eszközei középmély lazító és váltvaforgató eke.

Fontos, hogy az alapmûvelés mélysége igazodjon a cukorrépa igényéhez, valamint vegye figyelembe az utónövény igényeit is. Az õszi alapmûvelés elmunkálásának minõségénél ügyelni kell, hogy az a magágykészítés menetszámát ne növelje.

3. Magágykészítés

Az alapmûvelés minõsége befolyásolja a menetszámot. Ügyelni kell arra, hogy a mélyebb rétegekben kialakított jó talajállapotot a feleslegesen sok menetszámmal ne rontsák le. Kedvezõnek minõsül a magágy, ha

· egyenletes vetési mélységet tesz lehetõvé,

· kellõen tömör a magágyalap, amelyre a mag kerül,

· a mag fölötti rétegben e talaj aprómorzsás, de nem poros,

· vetés után a vetõsor visszatömörített,

· a vetõsorok között érdes (védõ), de túlzottan nem rögös,

· nyirkos és gyommentes.

4. Vetés és védõfelszín kialakítása

Általában egy menetben, magas színvonalú precíziós vetõgépekkel végzik a magok földbejuttatását. A talaj nedvességtartalma szabhat határt a mûvelet sikerének.

Az elõzõ négy pont gondos szem elõtt tartásával egyértelmûen állítható, hogy a cukorrépa termesztése tartós közvetett gazdasági elõnyökkel párosul.

1. Objektív talajértékelésre és igényességre készteti, magas fokú szakmai ismeretet, alkalmazkodóképességet kíván a gazdálkodótól.

2. Talajállapot javulás várható a gazdaság cukorrépával bevetett területein.

3. Az utónövények talajállapotán észrevehetõ változások.

4. A korszerû géprendszerek beszerzésével a gépesítettség színvonalának javulása a gazdaságban.

5. A trágyázás következtében tápanyag-mérleg javulás következhet be.

6. A gyomosodás csökkenésének lehetõsége igen jó.

7. Amennyiben lehetséges az istállótrágyázás, közvetett elõnyei kihasználhatók a talaj szerkezetének és a talaj biológiai tevékenységének javulásában.

A magyarországi cukorgyárak számának csökkenése magával vonta a cukorrépa termõterületének fogyását is. A közeljövõ célja, hogy a megmaradt cukorrépatermõ területek elõnyeibõl minél hosszabb idõn keresztül profitálhassunk.

Gecse Mónika