„csak az a gazda termeljen cukorrépát, aki e növény igényeit ki tudja elégíteni, (…) mert
cukorrépát vagy jól kell termelni, vagy sehogy.”
Követendõ tanácsot adott Cserháti 1901-ben „Különleges növénytermelés címû munkájában. Nehéz ezt a tanácsot megfogadni napjainkban, amikor a nagyobb gazdasági haszon reménye, esetenként biztosabb értékesíthetõség olyan gazdaságokat is a cukorrépa termesztõk körébe vonnak, akik számára a biztos haszonnal párosuló terméseredmények technológiai feltételei korántsem adottak. A kudarc kísérõi közvetlenül a gyenge terméshozam, egyenetlen répaméret, alacsony cukortartalom. Közvetve a betakarítás után hátrahagyott aszfaltút keménységû talaj több évre gondot okozó nehéz mûvelhetõsége.
Antal (2000) szerint Magyarország éghajlata megfelel a cukorrépa termesztéséhez. Jó terméséhez a vegetáció alatt 500-550 mm-nek megfelelõ csapadékra és a kapillárosokon keresztül felvett talajvízre van szükség. A középkötött, mély rétegû, 6,9-7,2 pH-értékû és jó kultúrállapotú talajokon hozza a legjobb termést, fõleg ott, ahol a talaj jó vízbefogadó, az altalaj pedig jó kapilláris vízemelõ képességû.
Ilyen talajok a mezõségi és erdõtalajok között találhatók leggyakrabban. Termeszthetõ jobb szerkezetû réti és középkötött öntéstalajokon is. Alkalmatlan talajok az igen kötött réti talajok, a szikesek, az erodált, heterogén, sekély termõrétegû, vagy laza erdõtalajok, a gyengén humuszos és futóhomok, a láp és köves talajok.
A Növénytermesztõk Zsebkönyve tanácsai alapján látható, hogy nem a talajtulajdonságok jelentik a sikeres termesztés korlátjait. A kudarcok oka nem is a vetés és a betakarítás háza táján keresendõ, hiszen a cukorgyárak alvállalkozói speciális és modern technikával állnak a termelõk rendelkezésére. A technológia gyenge pontja a talajmûvelés.
A közhiedelemmel ellentétben a cukorrépa nem a mélyebb mûvelést igényli, hanem a talaj mélyebb rétegeinek is kedvezõ lazultságát. Birkás (2001) megfogalmazása szerint, ha a talaj a termesztés eredményességét befolyásoló szelvényben tömör, a szükséges mélységig a mûveléssel lehet a megfelelõ lazultságot megteremteni. Ha a talajállapot-javítás nem teljesíthetõ, a tûrés kerülhet elõtérbe a növény termesztésekor.
A cukorrépa számára kedvezõtlen az olyan állapot, amelyben a talaj ellenállása meghaladja a 2,8 MPa, vagy térfogattömege az 1,5 gcm-3 értékeket. Megfelelõnek minõsül a 2,2-2,6 MPa, illetve az 1,35-1,45 gcm-3 értéket mutató talajállapot. Az 1,8-2,0 MPa talajellenállás, valamint az 1,25-1,30 gcm-3 térfogattömeg tartomány kedvezõnek minõsül.
Lényeges, hogy méréskor száraz, legfeljebb nyirkos legyen a talaj, mert a nagy nedvességtartalomnál kapott értékek nem adnak biztos minõsítési szempontot.
A cukorrépa mûvelési rendszere – környezetkímélõ megoldások (Birkás nyomán)
1. Tarlómûvelés – hántás és ápolás, valamint mindkettõ lezárása
Eszközei: tárcsa – gyakori használata a talajra hátrányos. Elõnye, hogy gyors a nagy területteljesítmény.
Kombinált kultivátor – mulcsot hagy a felszínen egyre népszerûbb a talajkímélõ mûvelési rendszerekben.
2. Alapmûvelés és elmunkálás
Eszközei középmély lazító és váltvaforgató eke.
Fontos, hogy az alapmûvelés mélysége igazodjon a cukorrépa igényéhez, valamint vegye figyelembe az utónövény igényeit is. Az õszi alapmûvelés elmunkálásának minõségénél ügyelni kell, hogy az a magágykészítés menetszámát ne növelje.
3. Magágykészítés
Az alapmûvelés minõsége befolyásolja a menetszámot. Ügyelni kell arra, hogy a mélyebb rétegekben kialakított jó talajállapotot a feleslegesen sok menetszámmal ne rontsák le. Kedvezõnek minõsül a magágy, ha
· egyenletes vetési mélységet tesz lehetõvé,
· kellõen tömör a magágyalap, amelyre a mag kerül,
· a mag fölötti rétegben e talaj aprómorzsás, de nem poros,
· vetés után a vetõsor visszatömörített,
· a vetõsorok között érdes (védõ), de túlzottan nem rögös,
· nyirkos és gyommentes.
4. Vetés és védõfelszín kialakítása
Általában egy menetben, magas színvonalú precíziós vetõgépekkel végzik a magok földbejuttatását. A talaj nedvességtartalma szabhat határt a mûvelet sikerének.
Az elõzõ négy pont gondos szem elõtt tartásával egyértelmûen állítható, hogy a cukorrépa termesztése tartós közvetett gazdasági elõnyökkel párosul.
1. Objektív talajértékelésre és igényességre készteti, magas fokú szakmai ismeretet, alkalmazkodóképességet kíván a gazdálkodótól.
2. Talajállapot javulás várható a gazdaság cukorrépával bevetett területein.
3. Az utónövények talajállapotán észrevehetõ változások.
4. A korszerû géprendszerek beszerzésével a gépesítettség színvonalának javulása a gazdaságban.
5. A trágyázás következtében tápanyag-mérleg javulás következhet be.
6. A gyomosodás csökkenésének lehetõsége igen jó.
7. Amennyiben lehetséges az istállótrágyázás, közvetett elõnyei kihasználhatók a talaj szerkezetének és a talaj biológiai tevékenységének javulásában.
A magyarországi cukorgyárak számának csökkenése magával vonta a cukorrépa termõterületének fogyását is. A közeljövõ célja, hogy a megmaradt cukorrépatermõ területek elõnyeibõl minél hosszabb idõn keresztül profitálhassunk.
Gecse Mónika