Kísérletek gyök-gumós növények betárolás utáni védelmére
Oldalszám: 11
2014.01.08.
A burgonya, sárgarépa igen fontos nyersanyaga a hazai konyhának. A hazai igényeket rendszerint megtudjuk termelni, néha azonban ellátási gondok jelentkeznek és a háziasszonyok bosszúságára ilyenkor a szolid árak az égbe szökkennek. A hullámzó ellátásnak egyik oka lehet, hogy a megtermelt és beraktározott árut a különféle gombabetegségek is elõszeretettel „fogyasztják” Az FVM adatai szerint évente sárgarépát 1900 ha termelünk és ebbõl 45 ezer tonna, petrezselyembõl 1700 ha területen 28 erez tonna, burgonyából 35000 ha területrõl 800 ezer tonna termést takarítunk be.
A betárolt termésben – a tároló minõségétõl függõen- jelentõs veszteséget tudnak elõidézni a különféle betegségek. A gyök-gumós növényeket a tárolás során baktériumok és gombák egyaránt károsíthatják, 6-7 féle betegséget lehet megtalálni. Találhatók polifág károsítók melyek válogatás nélkül a legtöbb gumóst megtámadják, de vannak növényhez kötött károsítok is. Tárolással foglalkozók számára elég csak megemlíteni, így pl. a Baktériumos nedves gumórothadást ( Erwinia carotovora ), Sárgarépa szklerotiniás rothadását ( Sclerotinia sclerotiorum ) máris eszükbe jutnak azok az évek amikor ezek a károsítók tetemes veszteséget idéztek elõ a betakarított termésben.
A tárolási károsítók közös jellemzõje, hogy a termesztõ helyen már jelen vannak és képesek megfertõzni a növényeket. Kritikus pont a betakarítás, mivel a növények gyökerén keletkezõ sérüléseken keresztül szinte akadály nélkül képesek fertõzni. A fertõzés az oldalgyökerek elszakadásának helyén is létrejöhet. A szállítás és raktározási munkák során még számtalan lehetõség nyílik a fertõzés bekövetkezésére.
A termények veszélyeztetése a betárolás után is folyamatosan fennáll. Legtöbb betegség, szaporító képleteivel továbbterjed, és a legveszélyesebbek „ robbanás „ szerû fertõzést létrehozva nagy károkat okoznak. A fertõzést terjeszthetik a tároláshoz használt konténerek is, ha azt a betakarítás elõtt hatásosan nem fertõtlenítették.
A károsítok által okozott veszteségek, nagyban függenek a tárolók technikai felszereltségétõl. Természetesen legnagyobbak a veszteségek a hûtés nélküli tárolókban, de a legmodernebb technikai felszereléssel ellátott hûtõkben is jelentõs károk lehetnek. A korokozók többsége ugyanis alacsony hõmérsékleten is képes fejlõdni és fertõzni.
A tárolási károsítók ellen hatékony védekezésre nem sok adat van. A javasolt kemikáliák meglehetõsen gyenge eredményt adnak.
A troklosen Na hatóanyagú Fitosept új korszakot nyitott meg a mezõgazdaság területén a fertõtlenítésben. Az eddigi vizsgálatok alapján algák, vírusok, baktériumok, és gombák ellen igen hatékony felületi fertõtlenítést biztosit. Az eddigi vizsgálatok alapján mezõgazdasági eszközök, paradicsom, paprika magvak fertõtlenítésére engedélyezett.
Minden kórokozóra kiterjedõ fertõtlenítõ hatása miatt kísérletet állítottunk be hûtõházba betárolt burgonyában és sárgarépában. A kísérletet négy ismétlésben végeztük. A zsákonként kimért árut (rasel zsák) vízben leöblítettük, majd 15-20 másodpercig az elkészített fertõtlenítõ oldatba helyeztük, majd száritás nélkül, fertõtlenített konténerbe raktuk. A kezelésekhez 300 és 500 ppm töménységû oldatot használtunk. A vizsgálat sorozatban még olyan variációkat is megvizsgáltunk, amikor a fertõtlenítõ oldat elõtt az árut mosószeres öblítõ vízzel lemostuk, illetve olyan formulációt is kipróbáltunk ahol a Fitosept-hez gyárilag adtak detergenst. Az így kezelt árut hûtõházba helyeztük. A hûtõházban atomatikus szabályzású klímaberendezés üzemelt, amely a hõmérsékletet 4 CO, a páratartalmat 85-87%-on tartotta.
A kitárolást sárgarépánál 145, a burgonyánál 123 nap múlva végeztük el. A kitárolás folyamán a rothadt tömeget mértük. Az eredményeket %-ban kifejezve ábrázoljuk, gazdasági számítással együtt az 1. táblázatban.
1 köbméter Fitosept oldat 10 tonna burgonya vagy sárgarépa kezeléséhez elegendõ.
Az adatok értékelésénél 80 Ft/kg áron számított vetõburgonya árral, és 30 Ft/kg áron számított sárgarépa árral számoltunk.
A tárolási károsítók közös jellemzõje, hogy a termesztõ helyen már jelen vannak és képesek megfertõzni a növényeket. Kritikus pont a betakarítás, mivel a növények gyökerén keletkezõ sérüléseken keresztül szinte akadály nélkül képesek fertõzni. A fertõzés az oldalgyökerek elszakadásának helyén is létrejöhet. A szállítás és raktározási munkák során még számtalan lehetõség nyílik a fertõzés bekövetkezésére.
A termények veszélyeztetése a betárolás után is folyamatosan fennáll. Legtöbb betegség, szaporító képleteivel továbbterjed, és a legveszélyesebbek „ robbanás „ szerû fertõzést létrehozva nagy károkat okoznak. A fertõzést terjeszthetik a tároláshoz használt konténerek is, ha azt a betakarítás elõtt hatásosan nem fertõtlenítették.
A károsítok által okozott veszteségek, nagyban függenek a tárolók technikai felszereltségétõl. Természetesen legnagyobbak a veszteségek a hûtés nélküli tárolókban, de a legmodernebb technikai felszereléssel ellátott hûtõkben is jelentõs károk lehetnek. A korokozók többsége ugyanis alacsony hõmérsékleten is képes fejlõdni és fertõzni.
A tárolási károsítók ellen hatékony védekezésre nem sok adat van. A javasolt kemikáliák meglehetõsen gyenge eredményt adnak.
A troklosen Na hatóanyagú Fitosept új korszakot nyitott meg a mezõgazdaság területén a fertõtlenítésben. Az eddigi vizsgálatok alapján algák, vírusok, baktériumok, és gombák ellen igen hatékony felületi fertõtlenítést biztosit. Az eddigi vizsgálatok alapján mezõgazdasági eszközök, paradicsom, paprika magvak fertõtlenítésére engedélyezett.
Minden kórokozóra kiterjedõ fertõtlenítõ hatása miatt kísérletet állítottunk be hûtõházba betárolt burgonyában és sárgarépában. A kísérletet négy ismétlésben végeztük. A zsákonként kimért árut (rasel zsák) vízben leöblítettük, majd 15-20 másodpercig az elkészített fertõtlenítõ oldatba helyeztük, majd száritás nélkül, fertõtlenített konténerbe raktuk. A kezelésekhez 300 és 500 ppm töménységû oldatot használtunk. A vizsgálat sorozatban még olyan variációkat is megvizsgáltunk, amikor a fertõtlenítõ oldat elõtt az árut mosószeres öblítõ vízzel lemostuk, illetve olyan formulációt is kipróbáltunk ahol a Fitosept-hez gyárilag adtak detergenst. Az így kezelt árut hûtõházba helyeztük. A hûtõházban atomatikus szabályzású klímaberendezés üzemelt, amely a hõmérsékletet 4 CO, a páratartalmat 85-87%-on tartotta.
A kitárolást sárgarépánál 145, a burgonyánál 123 nap múlva végeztük el. A kitárolás folyamán a rothadt tömeget mértük. Az eredményeket %-ban kifejezve ábrázoljuk, gazdasági számítással együtt az 1. táblázatban.
1 köbméter Fitosept oldat 10 tonna burgonya vagy sárgarépa kezeléséhez elegendõ.
Az adatok értékelésénél 80 Ft/kg áron számított vetõburgonya árral, és 30 Ft/kg áron számított sárgarépa árral számoltunk.
Agrometeorológia
Hőmérséklet
Hőmérséklet
Olvasta már?
Elindult a sertéshúsfogyasztást ösztönző kampány
2023. Copyright Zsigmond Kft[email protected]