A lestyán termesztése

A lestyán az Ernyõsvirágzatúak családjába tartozó évelõ növény. Gyöktörzse függõleges és karószerûen megvastagodott, mely számos 15-20 cm-es gyökeret visel. E gyökerek felülete barna, belsõ állománya fehér. A növény az elsõ évben csak összetett levelekbõl álló tõlevélrózsát nevel, második évtõl virágszárakat is fejleszt. Az egyes levélkék sötétzöldek, jellegzetesen sima és fényes felületûek. Összetett ernyõvirágzatában az egyes virágok sárgák, június-júliusban nyílnak. Termései sárgásbarna, lapított, szárnyas ikerkaszatok, melyek éretten pergésre hajlamosak.

Az egész növény illóolajat tartalmaz, de szervenként eltérõ mennyiségben. A gyökérzet (Levistici rhizoma et radix) illóolajtartalma 0,5-1,0 %, míg a levélé (Levistici folium) 0.1-0.25 %, az érett termésé (Levistici fructus) pedig 0.5-1.5 %. Legértékesebb a gyökérzetbõl kinyerhetõ illóolaj (Aetheroleum levistici).

Meleg fekvésû termõhelyeken, mély rétegû, középkötött, jó vízellátottságú, tápdús talajokon lehet eredményesen termeszteni. Kultúráit vetésforgón kívül helyezik, drognyerés céljából 1-2 évig, illóolaj elõállítása esetén 3-4 évig tartják fenn. Hazánkban elsõsorban Békés megyére jellemzõ a lestyán-termesztés.

Jó elõveteményei a korán lekerülõ kapások, ugyanarra a területre viszont a lestyán legalább négy év után kerüljön. Nagy tápanyagigénye kielégítése érdekében az elõvetemény alá juttassunk ki szerves trágyát. Alaptrágyaként 60-70 kg/ha nitrogén-, 140-150 kg/ha kálium- és 100-120 kg/ha foszformûtrágyát adagoljunk a talajba. A többéves kultúrákban a N-fejtrágyázás (50-60 kg/ha) a tavaszi hajtásnövekedés megindulása, valamint a zöld részek betakarítása után esedékes. Az õszi talajlazításkor pedig 70-80 kg/ha foszfor- és 60-80 kg/ha kálium-hatóanyagot juttassunk a talajba.

A gyakorlatban az október végi-november eleji helybevetés terjedt el, emiatt a talajelõkészítést korán el kell végezni. Az alaptrágyát a mélyszántással forgassuk a talajba, majd készítsünk aprómorzsás, ülepedett, sima felületû magágyat a vetéshez. Kényszermegoldásként a márciusi magvetés is szóbajöhet. Az alkalmazott vetésmélység 1,0-1,5 cm, a sortávolság 50-60 cm, a kivetendõ magmennyiség pedig 10-12 kg/ha (70-75 db/fm).

Az ápolási munkálatok közül legfontosabb a gyomirtás megoldása. Drognyerés céljából létesített állományokban csak az esetenkénti (2-4 alkalommal történõ) mechanikai gyomirtás megengedett. Illóolaj-termelés esetén vegyszeres gyomirtási technológia is alkalmazható, melynek során a klórbromuron tartalmú Maloran 50 WP 2,5-3,0 kg/ha dózisban használható preemergensen, illetve a második és harmadik években kihajtás elõtt 4-6 kg/ha-os adagban. Tavaszi vetés esetén a vetést megelõzõen 4-5 kg/ha Merkazin (prometrin) kijuttatása javasolt. Gyökérdrog elõállításakor ajánlatos az elsõ évben megjelenõ magszárakat eltávolítani.

Legjelentõsebb betegsége a fuzikládiumos varasodás, melyet a Passalora depressa okoz. Elsõsorban a szárbaindulás és magérés közötti idõszakban jelenik meg: Efuzin 500 FW (dodin), vagy Rubigan 12 EC (fenarimol) növényvédõszereket alkalmazhatunk fellépte esetén. A ramuláriás levélfoltosság (Ramularia schroeteri) során a levélen kialakult foltok idõvel öszefolynak és kifehérednek, mely az asszimilációs felület csökkenésével, ezáltal terméskieséssel jár. Ellene hatékony a benomil hatóanyagú Chinoin Fundazol 50 WP. Az idõsebb állományokban fellépõ tõrothadás (Rhizoctonia solani) elleni védekezés még nem megoldott.

Kártevõi közül a levéltetvek jelentõsek, melyek visszaszorítására alkalmas a Pirimor (pirimikarb, 0,35-0,5 kg/ha) illetve a Decis 2,5 EC (deltametrin, 0,5 l/ha) és a Chinetrin 25 EC (permetrin+tetrametrin, 0,3-0,4 l/ha).

A betakarítás és az elsõdleges feldolgozás módja drogtípusonként eltérõ. Levéldrog elõállításakor a kifejlett állapotú tõleveleket a vastag levélnyél felett vágják le kaszálvarakodó géppel, kisebb területen kaszakéssel vagy sarlóval. A leveleket betakarítás után azonnal szárítják 30-40 ^oC-on. A beszáradási arány 6:1, a hektáronkénti drogmennyiség 1,5-1,8 t.

A növényolajat az elsõ tenyészidõszakban a szeptember második felében betakarított tõlevelekbõl, a második évtõl a zöldmagvas állapotú – júliusban járvaszecskázóval levágott - növényekbõl állítják elõ. A betakarítható friss zöldtömeg az elsõ évben 4-5 t/ha, a második évben 10-12 t/ha, melybõl 2-3 kg/ha illetve 8-15 kg/ha illóolaj állítható elõ. A harmadik évben már csökken a friss tömeg és a kinyerhetõ illóolaj mennyisége is.

Gyökérdrog nyerése céljából a gyökereket – a lombozat elõzetes eltávolítása után - gyökérkiemelõvel vagy kormánylemez nélküli ekével õsszel, szeptember végén, október elején termelik ki. A gyökereket felszedés után tisztítják, mossák, darabolják, majd 40-50 ^oC-on, mûszárítóban, vagy jól levegõzõ, árnyékos helyen kiterítve szárítják. A beszáradási arány 4:1, a drogmennyiség 1,5-2,0 t/ha. Az I. osztályú gyökérdrog (MSZ 17017-1975) illóolaj-tartalma legalább 0,5 %. A gyökérdrog-tárolás során ügyelni kell a raktári kártevõk távoltartására, ugyanis a molykártétel igen gyakori.

Gyökérolaj-elõállítás esetén a tisztított, mosott és aprított gyökereket szakaszos üzemû lepárló berendezésekben párolják le. A nyersanyag összetömörödése ellen és az illóolaj hatékonyabb feltáródása érdekében a gyökérrétegeket szalmarétegekkel felváltva helyezik a desztilláló berendezésbe. A betakarítható friss gyökértömeg 6-8 t/ha, melybõl 6-7 kg/ha illóolaj nyerhetõ ki.

A legjobb minõségû vetõmag akkor állítható elõ, ha a folyamatosan érõ fõernyõket a termések érésekor levágják, majd ponyvára helyezve 5-6 napon át utóérlelik. Ezt követõen kicséplik és tisztítják. A mag két évig õrzi meg csírázóképességét.

Aktuális feladatok

A február a gyógynövény-termesztõ és -feldolgozó gazdaságokban az éves munka ütemezésével, megtervezésével, a szerzõdések megkötésével és az esetleges raktári készletek értékesítésével telik. Eközben befejezõdik a drogfeldolgozás és a magtisztítás, a tavaszi vetésekhez a vetõmag beszerzése. Gondolni kell a tavaszi vetésû gyógynövények (pl. mák, kapor, édeskömény, stb.) esetében a talajelõkészítésre, melyhez a gépek mellett a gyomirtó vegyszerek és mûtrágyák beszerzésérõl is gondoskodni érdemes. Ha a helybevetendõ fajok közül a hideghatást igénylõk (pl. lestyán, angelika, levendula, citromfû) õsz végi vetése elmaradt, akkor a tavaszi vetést megelõzõen a magvakat fagyasztani kell. Ahol palántanevelésre van szükség (pl. kakukkfû, citromfû, orvosi zsálya), ott gondoskodjunk a palántanevelõ berendezés (üvegház, fóliasátor) elõkészítésérõl és ha idõszerû, a magvetésrõl. Az évelõ kultúrákban még kihajtás elõtt érdemes eltávolítani az elõzõ évi magszárakat, ha erre eddig még nem került sor.