MENÜ

A gyümölcsök talajvizsgálata, a tápelemek megoszlása

Oldalszám: 19
2013.11.04.

A rendszeres talajvizsgálatoknak is megvan a jelentõsége, de a telepítés elõtt vagy a szaktanácsadás kezdetekor a trágyázási rendszer kialakításához elengedhetetlen részletes képet kapni a gyümölcsös talajának fizikai és kémiai tulajdonságairól. Jó lenne, ha a gazdák elõrelátóak lennének, és már az ültetvény létesítése elõtt egy évvel elvégeztetnék a talajalkalmassági és tápanyag vizsgálatokat. Még akkor is, ha nem feltételezhetõ a telepíthetõséget kizáró talajhiba.

Ezen vizsgálatok alapján idejében és szakszerûen végezhetnék el a különbözõ trágyázásokat (istálló-, zöld- és mûtrágyázás, meszezés) és a talaj legmegfelelõbb elõkészítését. Ilyenkor még tudják úgy szervezni a munkákat, hogy ezek a mûvelésre kedvezõ talajnedvességi állapotban történjenek. Sajnos az országban sokfelé járva gyakran tapasztaljuk a kapkodó, szakszerûtlen kivitelezést ezen a téren, aminek negatívumai évekre is kihatnak.

A talajvizsgálatokkal feltárt tulajdonságok alapján lehet következtetni a tápelemek talajbeli dinamikájára, és ezáltal válik reálissá a trágyázás mértékének, módjának, mélységének, idejének, gyakoriságának meghatározása nemcsak a telepítés elõtti, de a termõkori "fenntartó" trágyásánál is.

Néhány dolgot meg kell említenünk a tápelemek talajbeli formájáról, mozgásáról, egymásra gyakorolt hatásáról. Talajaink a típusuktól függõen különbözõ mennyiségû tápanyagtõkével rendelkeznek. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt a tulajdonságukat is, hogy az adagolt tápelemeket különbözõ mértékben és módon képesek megkötni. Ez elõnyös és hátrányos is lehet. Ebben a fixálásban kedvezõ, hogy ezáltal a ritkábban végzett trágyázásokkal tartalékot képezhetünk a növény számára, továbbá így az átmenetileg fel nem vett tápelemek nem lúgozódnak ki a gyökérzónából, a környezetet nem terhelik. Kedvezõtlen oldala a megkötésnek, hogy amennyiben nem az aktív gyökérzónába helyezzük az adszorpciónak jobban kitett elemeket (pl. felszíni foszfor trágyázás), akkor az erõteljes trágyázás ellenére is nagyon keveset tudnak belõle hasznosítani a fák, mert a bemûvelés mélysége alatti talajrétegek továbbra is szegények maradnak.

A talajban a nitrogén a legmozgékonyabb tápelem. A talaj felszínére kerülve az átszivárgó vízzel még az agyagtalajokon is gyorsan eljut a beázás mélységéig (ez különösen a nitrát formájára érvényes) és a növény által fel nem használt része a gravitációs vízzel mélyebbre mosódik. A nitrogén forgalom szempontjából számításba kell venni a talaj szervesanyagaiból felszabaduló nitrogént, ami humusz %-onként átlagosan évente 30-35 kg/ha-nak tekintendõ. Ez az egyik legegyenletesebb N- forrás, ami öntözés esetén jól érvényesül.

A nitrogénnel ellentétben a foszfor az egyik legerõsebben és többféle módon megkötõdõ tápelem. Az agyag és szerves kolloidok is szerepet játszanak ebben, de döntõen a kémiai átalakulások határozzák meg a foszfor dinamikáját. Az oldatba kerülés és gyökerek általi hasznosítás feltételei a semleges kémhatás mellett a legkedvezõbbek. Savas és lúgos tartományban eltérõ, de egyre oldhatatlanabb vegyületek keletkeznek. Mindezek miatt csak a semleges kémhatású, kevés leiszapolható agyagásványt tartalmazó homokban számíthatunk jelentõs foszfor mozgásra. Ezért másutt ezt a tápelemet közvetlenül az aktív gyökérzónába kell juttatni, másként szinte hatástalan marad.

A kálium dinamikájában a talaj agyagfrakciója a meghatározó. A tápanyag-szolgáltatás megítéléséhez, a trágyázás tervezéséhez fontos az agyagásványok mennyiségének, minõségének, de legalább az Arany-féle kötöttségi számnak (KA) a figyelembe vétele.

Az agyagásványban szegény homok talajok kálium szolgáltatását a kis kapacitás és jó intenzitás jellemzi. Ezzel szemben a kötött talajok kálium szolgáltatásának intenzitása kisebb, de nagy kapacitásuk révén jelentõs utánpótlással szolgálnak. Az utóbbi talajok nagyobb trágyaadagokkal hosszabb idõre feltölthetõk.

A kálium talajbeli mozgása is változik a kötöttségtõl függõen. Laza homokon még a felszínre történõ kiszórás esetén is rövid idõ alatt eljut a beázás mélységéig. Az agyagtartalom növekedésével a kálium a bemûvelés mélységében halmozódik fel.

A kalcium oldott formában könnyen mozog lefelé a talajban. Ezért a mészmentes talajok az idõk folyamán elsavanyodnak, ugyanakkor a felszínre került meszezõanyagból lassan a gyökérzónába is eljut a kalcium. A növények megfelelõ Ca ellátáshoz az is szükséges, hogy a mész finom eloszlású legyen a talajban és a talaj nedvességtartalma kedvezzen a folyamatos felvételnek.

A talajaink többsége általában elegendõ magnéziumot tartalmaz, de az oldatban lévõ, felvehetõ formája a talajban könnyen mozog és bõséges csapadék vagy túlöntözés esetén erõsen lecsökkenhet, kimosódhat. Abszolút hiányára számíthatunk savanyú és agyagásványban szegény homok talajon, ha a víz gyakran átmossa a teljes gyökérzónát.

A mintavétellel kapcsolatban megemlítjük, hogy csak a korrekt, szabványnak megfelelõen gyûjtött mintákból származhat jó következtetés. A talaj- és levélanalízis együttes értelmezéséhez az is lényeges, hogy a mintavételi egységek fedjék egymást.

Csak a középső országrészben nem áztak meg a talajok

A szeptemberi meleg, száraz időjárásnak, mikor heteken át jól lehetett haladni a mezőgazdasági munkákkal, az elmúlt napokban átvonult frontok vetettek véget. Fokozatosan hűvösebbre fordult az idő, ugyanakkor végre csapadék is érkezett, amire már óriási szüksége volt a talajoknak mind a fejlődő repce, mind az őszi kalászosok talaj előkészítő munkái miatt. A folytatásban szerdán várható még többfelé gyenge eső, melegedés pedig a hét második felében kezdődik. forrás: omsz.hu

OMSZ: 2021. szeptember 20. 14:10