Takarmányozás paszt

Alacsonyabb takarmányozási és egészségügyi költségek a táp-pasztõrrel

Elege van már abból, hogy a nehezen megkeresett pénzét tejpótló tápszerekre költse, amikor bõségesen van selejtes teje, amellyel takarmányozhatna? Talán aggódik amiatt, hogy borjait megfertõzi különbözõ betegségekkel, és ezért inkább a tápszereket választotta, ahelyett, hogy fertõzött tejjel takarmányozzon. Esetleg Ön már a selejtes tejjel táplálja borjait, de retteg attól, hogy megfertõzi fiatal állományát. Az állatorvosok megtiltják a farmereknek, hogy ezzel a pasztõrözetlen tejjel takarmányozzanak. Ha Ön olyan, mint a legtöbb lelkiismeretes farmer, akkor valószínûleg Ön is elveti azt.

Bárcsak meg lehetne ölni a baktériumokat a fertõzött tejben takarmányozás elõtt, nem kellene drága tejpótló tápszereket vásárolni, csökkenhetnének a takarmányozás költségei, növekedhetne az állomány egészségi állapota. Megszületett a megoldás: a táp-pasztõr.

Ez a kompakt, teljesen automata berendezés gyorsan lepasztõrözi a tejet, a borjak számára tápanyagokban gazdag, baktériummentes, kitûnõ takarmányt biztosítva. Mi lehet fontosabb a borjaknál? Mindenek elõtt õk jelentik az Ön farmjának jövõjét.

A táp-pasztõr a tejüzemekben használt lemezes pillanatpasztõr egyszerûsített változata.

Ugyanazokat a hõcserélõ lemezeket tartalmazza, hogy a tej felmelegítésével és hõntartásával kiölje a tejbõl a baktériumokat. A kád pasztõrökkel szemben az átfolyó rendszerû lemezes pillanatpasztõrök azonnal lehûtik a tejet, elkerülve ezzel a tej tápértékének csökkenését, és ízének megváltozását.

Évekkel ezelõtt a farmerek olyan tejjel takarmányozták borjaikat, amelyet valamilyen okból nem tudtak eladni. E megoldás takarékosnak tûnt, ugyanis a selejtes tej szabad takarmányforrást jelentett. A probléma csak az, hogy ez a fertõzött tej hemzseg a baktériumoktól, mint például a mastitis, az E.coli és a szalmonella, stb...

Ennek a takarmányozásnak az lett az eredménye, hogy megnövekedtek az állatorvosi költségek. Egyre népszerûbb lett a tejpótló tápszerek használata.

Azonban a tejpótló szerek vásárlása megkopasztotta a farmereket. A takarmányozás borjúnként 1 $-ba került naponta. Az elválasztás idõpontjától függõen a költségek borjanként 35 $ és 70 $ között mozogtak, esetenként még többre is rúgtak. Ha ezt a költséget az egész állományra kivetítjük, ez több száz, akár több ezer dollárt is jelenthet évente. Ez félelmetes költséget jelent, pláne, ha van takarmányozásra fordítható selejtes tejünk.

A selejtes tej pasztõrözésével kétféle módon takaríthat meg pénzt:

1.) Gyógykezelési költségek – A betegségek kiküszöbölésével növekszik az állomány általános egészségi állapota, ezért csökkennek az egészségügyi költségek, a borjak elhullásával járó veszteségek, a tejhozam veszteségek, stb... A költséges betegségek elleni küzdelem helyett a táp-pasztõr segít megvédeni az állományt az állandó fertõzésektõl.

2.) Takarmányozási költségek – Nem kell többé kizárólag tejpótlókkal takarmányoznia. A táp-pasztõr ára néhány hónapon belül pusztán a tejpótlók megtakarításából megtérül! Ezek után minden egyes cent tiszta megtakarítás. Lenne helye a felszabadult több száz, több ezer dollárnak?

Potenciális megtakarítások a tejpótlóról a pasztõrözésre való átállással