Az elemzés arra szintén kitér, hogy egyre inkább új és újabb ismertetőjelek jelek mellet fellelhetőek régebbiek is az élelmiszeripari termékeken, mint a regionális, a fenntartható, a „fair trade” vagy akár a bio elnevezés, ami termékek egy-egy alapvetően meghatározó tulajdonságát emelik ki.
A termékválaszték növekszik: ami azt jelenti, hogy minden termék, illetve késztermék esetén már számos új alternatíva is létezik. A fogyasztókat ráadásul ma már a digitalizáció segítségével egyszerűbben el tudják érni a termelők, a gyártók és a kereskedők: így személyre szabottabb a vásárlás és gyorsabb a fizetés is. Az utóbbi években a friss termékek felé irányuló orientáció erősen növekedett. Majdnem minden második fogyasztó előnyben részesítette a friss termékeket a konzervipari termékkel szemben.
A fogyasztók szempontjából az íz marad továbbra is a legfontosabb minőségi jellemző. A német Szövetségi Élelmezési és Mezőgazdasági Minisztérium (BMEL) múlt évi táplálkozási jelentése szerint egy reprezentatív felmérés alapján a német fogyasztók 98 százaléka tartja fontosnak az ételek ízét az étkezés során. Ugyanakkor a megkérdezettek 90 százaléka az egészséges táplálkozást is kiemelte fontos szempontként. Az íz és egészséges táplálkozás mellett a megkérdezettek 52 százalékánál bizonyultak fontosnak az egyszerűen és gyorsan elkészíthető ételek. Ezt követő fontos kritérium még, hogy a termék kalóriaszegény legyen (33 százalék) de továbbra is kiemelkedő szempont például az ár (32 százalék).
Leginkább a regionális élelmiszer fogalmával kapcsolják össze a fogyasztók az ízt, a minőséget és a frissességet, de az otthont, az élelmiszerhez való szorosabb kapcsolatot, a rövid szállítási útvonalakat, a tápanyag körforgásának bezárulását és a regionális gazdaság támogatását is ide kötik. A koronavírus okozta válsággal egyidejűleg az étkezési és bevásárlási lehetőségek jelentősége és megbecsülése - különös tekintettel a regionális élelmiszerekre – is megváltozott. Az élelmiszerek származására vonatkozó érdeklődés továbbra is jelentősen növekszik. Egyre több fogyasztó számára fontos, hogy az ételeik a saját régiójukból származzanak, így valamilyen közvetlen kapcsolatot keresnek az előállítókkal. A BMEL táplálkozási elemzése azt mutatja: 2020 elején a regionális származás a megkérdezettek 83 százalékának volt fontos. Ezzel a DBV szerint a regionális termékek részesedése 2016 óta (73 százalék) tovább növekedett.
Németország szerte megszámlálhatatlan márka, minőségjelző és védjegy hangsúlyozza a regionalitást. Azonban az olyan kifejezések, mint a „régióból származó” vagy a „helyi” nem definiáltak. A regionális termékek előállítói maguk határozhatják meg, milyen nagy maga a régió, így a regionális szó jelentését sokan különbözőképpen értelmezik. Ez lehet egy 10-50 kilométeres sugarú kör, de terjedhet akár egy szűkebb tartománytól egészen Németországig.
A fogyasztók nagy többsége a regionális termékeket frissebbnek értékeli (77 százalék) más élelmiszerekkel való összehasonlítás során. Érdekes, hogy a bio-termékek esetében ez a benyomás a fogyasztók mindösszesen 29 százalékánál van jelen. A frissesség mellett a másik elengedhetetlen szempont a regionális élelmiszerek esetén a magas minőség. A legtöbb regionális terméket jelenleg az élelmiszer-kiskereskedelemben vásárolják; a termelői piacok marketingje hanyatlóban van. A regionális kínálatra irányuló tendencia a vendéglátásban is folytatódott, de a 2020-as „koronás” év a bezárások okán megtörte ezeket a trendeket.
Az élelmiszerek online rendelésének trendje tovább növekszik. A maga mintegy 1,6 milliárd euró forgalmával, illetve a németországi élelmiszer-kereskedelem 0,8 százalékával ez egy relatív kicsi piac az országban, de összességében hatalmas növekedési potenciált mutat. Az utóbbi 5 évben Németországban évente körülbelül 20 százalékot növekedett. Ma már a közvetlenül a termelésből származó élelmiszereket is elérhetővé tették az interneten, ami a piacok mellett egy új bevételi forrást biztosít a termelők számára. A felmérés szerint főleg édességeket, készételeket, konzervipari termékeket és speciális élelmiszereket vásárolnak online. De a hús-és hentesáru, a tejtermékek épp úgy felkerültek az online bevásárló-listákra, mint a gyümölcs és a zöldség.
Az összes online-értékesítésből Németországban (ez 2019-ben 72,6 milliárd euró volt) az élelmiszer-kereskedelem csupán 2,2 százalékot tesz ki. A koronavírus azonban az online élelmiszer-kereskedelmet felerősítette. A Bitkom digitális szövetség 2020. májusában a német fogyasztók között elvégzett reprezentatív felmérése alapján a megkérdezettek csupán 30 százaléka vásárolt élelmiszert az interneten, de a koronavírus előtt ez a szám még csak 16 százalék volt.
Az élelmiszer-higiéniára és más előírásokra való odafigyelés mellett Németországban körülbelül 850 gazda invesztált automatákba azzal a céllal, hogy a tej és tejtermékeiket, de más gazdaságból származó és regionális terméket is közvetlenül tudják a fogyasztók számára értékesíteni. Az automatákat gyakran a gazdaság előtt helyezték el, így a vásárlók közvetlenül láthatják, honnan származik az élelmiszer. Az innen vásárolt termékek esetenként többe kerülhetnek, mint a diszkontláncokban, de a mezőgazdasági környezet biztonságot nyújtó érzete és tapasztalata a vásárlók szerint megéri a többletköltségeket. Ráadásul például a tejautomatákat alkalmazó vállalkozások 10 százaléka ma már ökológiai gazdálkodást folytat.
A mezőgazdasági termelők számára az automata sok esetben a mezőgazdasági termékek közvetlen értékesítésének egy újabb belépési pontja. A 2019-es tej értékesítés és az automatákból származó eladás átlagosan körülbelül 13 ezer liter volt, de az automaták működésében jelentős különbségek mutatkoztak. Összességében azonban jó befektetésnek bizonyultak, ugyanis a koronavírus okozta történések hatására a 2020-as termelői értékesítés ugrásszerűen megnőtt – tartalmazza az összefoglaló.
