MENÜ

Ugrásszerűen nőhet a kertészet teljesítménye az új beruházások révén

2018.12.07.

Jelentős lökést ad a Vidékfejlesztési Program 140 milliárdos támogatása a kertészet fejlődésének, de a termelői szervezeteken keresztül bonyolított értékesítés növelése, korszerű intenzív, öntözött ültetvények és jelentős humánerő-fejlesztés nélkül nem lehet versenyképes az ágazat - mondta Farkas Sándor.

 

A Vidékfejlesztési Program keretében kertészeti beruházásokra összesen mintegy 140 milliárd forintnyi támogatási forrást fordíthatnak a gazdák, ebből a benyújtott támogatási igények alapján az elmúlt negyedszázad legnagyobb kertészeti fejlesztése valósulhat meg - közölte Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a FruitVeb évértékelő kertészeti konferenciáján, Mátraházán.

  • Ebből növényházépítésre mintegy 23 milliárd,
  • ültetvénytelepítésre több mint 19 milliárd,
  • míg kertészeti gépbeszerzésre 18 milliárd forint jut.

A benyújtott támogatási igények alapján 140 hektárnyi üveg- és fóliaház létesülhet 2020 végéig Magyarországon - tette hozzá.

Az ágazat szerepét értékelve rámutatott: a kertészeti szakma és annak termékei egyre jobban felértékelődnek, ennek oka jelentős részben a fogyasztói igények és szokások változásában keresendő. Az elmúlt évben az ágazati kibocsátás meghaladta a 300 milliárd forintot, mely a teljes agrárium teljesítményének 12 százalékát adta - közölte.

A munkaerőhiány ma már a kertészet fejlődését veszélyezteti, napjaink egyik fő kihívása - fogalmazott az államtitkár, aki a megoldási lehetőségek között említette egyebek mellett a digitalizációt és gépesítést, az egyszerűsített foglalkoztatás feltételeinek javítását, a munkát terhelő adók és járulékok további csökkentését, a közfoglalkoztatásból a versenyszférába történő átmenet támogatását, a munkaerő területi mobilitásának ösztönzését és a szakképzés fejlesztését.

 Szólt arról is, hogy 2017-ben összesen 68 zöldség-gyümölcs termelői szerveződés működött az országban. Ezek nélkülözhetetlenek a versenyképesség és piacra jutás javítása érdekében - mondta. A termelői szerveződések teljes értékesítésének aránya az ország zöldség-gyümölcs kibocsátásán belül tavaly alig haladta meg a 22 százalékot, melynek háromszorosára volna szükség - jegyezte meg.

Ugyancsak a fontos teendők között említette - elsősorban a 41 százalék feletti részesedésével a gyümölcstermesztési szektor legnagyobb szeletét kitevő almatermesztésre utalva - intenzív, korszerű ültetvények létrehozását. Ezek hiányában nem lehet minőségi árut előállítani, mely folyamatos értékesítési gondok forrása - húzta alá.

A kertészeti ágazat kitörési pontjait sorolva aláhúzta: 2018-ban az öntözött területek nagysága mintegy 144 ezer hektár, amelyet 267 ezer hektárra terveznek növelni. A kormány döntése szerint öntözésfejlesztésre évente 17-18 milliárd forint áll rendelkezésre - tájékoztatott. További kiemelt fejlesztési irányokra kitérve beszélt a megújuló energiára alapuló hőenergia termelés arányának növeléséről, a szén-dioxid kibocsátás, valamint az energiaimport-függőségünk csökkentéséről, komplex termál- és egyéb zöldenergia-hasznosítási rendszerek kiépítéséről, továbbá a hazai agrárkutatás újjáélesztéséről.