Mindehhez hozzáteszik a NAK szakemberei azt is: fennáll a lehetősége annak is, hogy a unión kívüli, ellenőrizetlen élelmiszerek beáramlása fokozódik az EU tagállamaiba. Vagyis az ésszerű növényvédelemre szükség van, a NAK a magyar  fogyasztókban is ezt szeretné tudatosítani.

Felidézik: a növénytermesztésben használt növényi gyógyszerek, növényvédő szerek engedélyezésének és felhasználásának szabályait az Európai Unió évek óta folyamatosan szigorítja, enélkül is az unióé a világ legszigorúbb engedélyezési rendszere. Az elmúlt években azonban ez a szigorítás sok esetben nem szakmai, hanem gazdasági és politikai érdekek mentén, a fogyasztói félelemkeltésén alapult, ami miatt sok igazságtalan támadás éri a gazdákat – hangsúlyozzák a NAK szakértői, akik rámutatnak: ez a folyamat oda vezethet, hogy egyre több import termék jelenik meg az unió belső piacán. Ezek pedig olyan harmadik országból kerülnek az uniós országok fogyasztói elé, ahol sokkal lazábbak a termelési szabályok, mint az EU-ban.

Jelzik egyben azt is, hogy Magyarország élen jár a jó minőségű élelmiszerek előállításában, de hazánk nagy hangsúlyt fektet a növényorvoslásra is. A növények védelemében használatos gyógykészítményeket diplomás növényorvosok írják fel, annak érdekében, hogy megelőzzenek vagy kezeljenek veszélyhelyzeteket. Jogos társadalmi elvárás a fogyasztóktól a termelők irányába, hogy minél egészségesebb és jobb beltartalmi értékekkel rendelkező növényeket termeljenek. Ehhez azonban szükséges a növényi „gyógyszerek” alkalmazása, amik védenek az esetleges károsítóktól, megbetegedésektől.

A humán gyógyászatban alkalmazott, a növényvédő szerekhez gyakran hasonló szerek is kémiai vegyületekből állnak, amik a gyógyulás után meghatározott idővel kiürülnek a szervezetből. Ez ugyanígy történik a növények esetében is: a növényi gyógyszerek lebomlanak mire a fogyasztókhoz kerülnek az élelmiszerek. Ezért is érthetetlen például, hogy azokat a készítményeket, amelyeket az emberek recept nélkül különféle gombák okozta bőrbetegségekre használnak – nagyon magas koncentrációban, közvetlenül a bőrre kenve – a növényorvoslásban sokan ellenzik az ugyanolyan hatóanyagcsoportba tartozó készítményeket a kultúrnövények gombás megbetegedései ellen.

Az Európai Unió fejlett élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszert működtet, hazánkban is. Az elmúlt években a kémiai és biológiai veszélyekre vonatkozó riasztások között arányában a növényvédő szer maradékokkal kapcsolatosak voltak a legkisebb számban. A növényvédő szer maradékok esetében az elmúlt három évben egyetlen riasztás történt, amely során EU-ban termelt áruban mutattak ki szermaradékot. Az összes többi riasztás unión kívülről importált termékben talált határérték feletti vagy nem engedélyezett növényvédő szer maradékra hívta fel a figyelmet.

A növényi gyógyszerek okszerű és szakszerű használata nélkül jelentős termésveszteségek lennének, a megtermelt élelmiszer mennyisége drasztikusan csökkenne, az élelmiszerek drágulnának. Ezért nem szabad elvenni azokat az eszközöket a gazdálkodóktól, amelyek segítségével az egészséges, biztonságos és elérhető árú élelmiszereket meg tudják termelni.

Ennek alapján fogyasztói szemléletváltásra van szükség a növényi gyógyszerekkel kapcsolatban: ezek a készítmények ahhoz szükségesek, hogy a gazdák egészséges, jó minőségű és kellő mennyiségű élelmiszert tudjanak előállítani – hangsúlyozzák a NAK szakértői.