Palkovics László a hódmezővásárhelyi agrárképzés indulásának 120 éves évfordulója alkalmából rendezett konferencián elmondta, a lehetőségek adottak ahhoz, hogy a magyar agrár-felsőoktatás az orvosképzéshez hasonlóan "nemzetközi szinten is jól eladható termék" legyen, mégis alacsony a külföldi hallgatók aránya. Hozzátette: a kormány célja, hogy a következő években a külföldi hallgatói létszám, kutatói-oktatói részarány duplájára emelkedjen.

Az akadémikus közölte, folytatódni fog a Stipendium Hungaricum program, és a jövőre már a partnerországok hallgatói számára felajánlott 8 ezer férőhelye jelentős része agrárterületen lesz elérhető.

Palkovics László elmondta, az agráriumban tevékenykedő hazai vállalkozások - más ágazatokhoz képest is nagyon keveset - a forgalom csupán 0,4 százalékát költik kutatás-fejlesztésre. A képzési infrastruktúra fejlesztésére, a korszerű technológiák bevezetésére az oktatásban jelentős pályázati forrás áll rendelkezésre.

Az államtitkár nagyon fontos elemnek nevezte az oktatási intézmények vállaltokkal való együttműködését. Mint mondta, dolgoznak az egyetemek és a cégek számára is nagyobb szabadságot adó duális képzési forma kialakításán az agráriumban.

A politikus kijelentette, az agrár-felsőoktatásban végbemenő profiltisztítás mellett az oktatási és innovációs kapacitások koncentrációjára van szükség. A tervek szerint három intézménytípus működik majd ezen a területen: a tudományegyetembe ágyazott agrárképzés, a szűkebb területen kiváló tevékenységet végző szakegyetem, és a különböző agrárképzéseket egy ernyő alá hozó forma, amely megvalósulhat stratégiai együttműködésként, társult intézményként, vagy egy-egy kar csatlakozásával - tudatta az államtitkár.

Palkovics László kitért arra is, dolgoznak a finanszírozás átalakításán is, hiszen semmi sem indokolja, hogy egy agrármérnök képzése lényegesen alacsonyabb forrásból valósuljon meg, mint más műszaki területeké.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, a mezőgazdaság mellett az agrárképzés is stratégiai ágazat. Sikeres mezőgazdaság elképzelhetetlen megfelelő oktatás, tudás nélkül - hangsúlyozta.

A sikeres képzés azon múlik, hogyan tudja a hagyományos tudást integrálni a jelen oktatásába, és milyen válaszokat képes adni a jövő kihívásaira. Az olyan problémákra, mint a klímaváltozás, vagy az ivóvíz, az öntözés, a népességrobbanás kérdésére csak "agrár válasz" nem létezik, fontos az együttműködés más tudományterületekkel - közölte a politikus.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke kifejtette, az agrárium kibocsátása a 2010-es 1686 milliárd forintról 2015-re 47 százalékkal, 2488 milliárd forintra emelkedett.

Az export 2010-ben 5,8 milliárd, tavaly 7,9 milliárd euró körül alakult, idén az előrejelzések szerint meghaladja a 8 milliárdot. Ez nem elsősorban a volumen emelkedésének, hanem a magasabb feldolgozottságú termékek növekvő arányának köszönhető - mondta a politikus, aki egykor szintén Hódmezővásárhelyen végezte agrártanulmányait.

A magyar mezőgazdaság idén rekorderedményeket ért el, ez növénytermesztés esetében a kedvező időjárásnak köszönhető. Ma már gazdaságosan és biztonságosan minőségi alapanyagot - főként a feldolgozóipar számára - öntözés nélkül nem lehet előállítani - hangsúlyozta Jakab István.

A további fejlődés elképzelhetetlen az új technológiák alkalmazása nélkül, ehhez pedig minőségi agrár-felsőoktatásra van szükség - szögezte le a politikus.