A Magyar Meggytermelők Szövetséghez (MMSZ) az októberi közgyűlésen csatlakozott 13 meggytermeléssel foglalkozó TÉSZ, így az MMSZ tagsága jelenleg közel 800 fő, akik 4530 hektáron folytatnak meggytermelést. Ez a terület a magyarországi, jól kezelt és minőségi árut produkáló ültetvények közel kétharmadát jelenti. A szövetség annak idején elsősorban a meggy felvásárlási árának stabilizálására jött létre, mivel a felvásárlók az árat mélyen az önköltségi ár alá igyekeztek szorítani: míg 2008–2009-ben kilogrammonként 50 forint volt, addig 2010-re jelentős változás áll be, hiszen 120 forintra emelkedett az ár.

– Az MMSZ számításai szerint az önköltség, azaz egy kilogramm ipari rázott meggy előállítási költsége a gépek, göngyölegek, öntözés és az ültetvény amortizációs költségeivel együtt 140-160 forint közé tehető kilogrammonként. Ez az ár 10 tonna/hektár termés mellett igaz, természetesen hektáronként 15-20 tonna termés esetén 100 forint alá csökken az önköltség – számolt be a NAKlapnak Molnár Gábor, a Magyar Meggytermelők Szövetségének kommunikációért felelős alelnöke.

A realitás viszont az, hogy a jelenlegi, Magyarországon található ültetvények termésátlaga mindössze 6-8 tonna hektáronként.

– Nem a gazdák lustasága vagy butasága miatt ilyen alacsony a termésátlag, hanem azért, mert az ültetvények 20–30 százaléka pótlás, ami csak 5 év múlva terem – oszlatja el a lehetséges félreértéseket a szakember.

A felvásárlók és az általuk megbízott szakemberek szerint le kell cserélni az ültevényeket olyan intenzív telepítésekre, amelyek 15-20 tonna termést tudnak produkálni hektáronként. A kérdés ezzel kapcsolatban az: mi legyen a jelenlegi ültetvényekkel, amelyeknek az átlagéletkora 15 év és elvileg még 10 évig termelni kellene rajtuk?

– Azt az árat kell elérnünk és hosszú távú szerződésekkel biztosítanunk, amiből a termelők még életben maradnak, és nem döntenek úgy, hogy kivágják az ültetvényeiket. Ha viszont nem védjük meg a 6-8 tonna termésű ültetvényeket és gazdáikat, nem lesz, aki az intenzív telepítéseket létrehozza, mivel ellehetetlenítjük a magyar meggytermelést – állítja az alelnök.

A német piac a magyar fajtákból készült konzervet szereti és vásárolja, mivel az befőtt meggy kategória és nem lehet a lengyel és szerb fajtákkal összehasonlítani, mivel az ő fajtáik a fagyasztó- és léipar alapanyagát képezik, ami teljesen más kategóriát képvisel. A német piac megadja a lényegesen magasabb árat is, amely 2011-2012-ben közel 1 euró volt kilogrammonként a jó minőségű magyar konzervipari meggyért, ám ehhez a termelők összefogására van szükség. 2011-ben sikerült az 1 EUR/kg árat elérni a rázott ipari meggy felvásárlási áraként annak ellenére, hogy az agrárgazdasági kamara kimutatása szerint abban az évben az átlagosnak megfelelő 66 ezer tonna meggy termett. Megfigyelhető, hogy nincs összefüggés a termés mennyisége és a felvásárlási árak között. 2016-ban jól indult a szezon, ám az orosz embargó és az esők miatti német export akadozása következtében csökkent a meggy felvásárlási ára.

A termelők többsége felismerte, hogy azonosulni tud az MMSZ céljaival, miszerint minőségi meggyet kell termelni, a termelőknek is megfelelő árért és ezt egy közösen megfogalmazott hosszú távú szerződéssel lehet jövedelmezően folytatni. A szövetség vezetői a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatásával tárgyalásokat folytatnak, hosszú távú szerződési céllal a hazai, illetve a német, orosz és belga feldolgozókkal. Ebben a szerződésben különös hangsúlyt kap a minőségi leírás, a kölcsönös biztonság, a mennyiség, a beszállítási ütemezés és természetesen a garantált ár.

Forrás: nak.hu