Kevés a magyar sertés: az anyakocák számának csökkenésével felnevelhető malacból is kevesebb van az országban. Ez az egyik oka annak, hogy az év első hét hónapjában jelentősen, mintegy 58 százalékkal megugrott az élősertés-import. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) jelentése szerint a legtöbb sertés Németországból érkezett az országba, a német import gyakorlatilag a kétszeresére nőtt az év első hét hónapjában, míg Hollandiából 16 százalékkal csökkent a behozatal. Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára a Magyar Időknek elmondta, összességében még így is csak pár százezer sertés érkezik külföldről az országba, így a bővülés nem számít drasztikusnak. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a hazai kínálat nem tudja fedezni a szükségleteket, akár malacról, akár hízóról van szó.

A szakember elmondta: egyelőre nem látni, hogy az állattartók jelentősen növelnék az állományukat, annak ellenére, hogy az elmúlt másfél évben rendeződött a piaci helyzet. Az árak jelenleg a termelőknek kedveznek. A korábbi 300 forintos kilónkénti felvásárlási ár nagyon alacsony volt, sokan a tevékenységük megszüntetésén gondolkodtak. Jelenleg 430 forint körül van az élősertés kilónkénti ára.

Ez az összeg Menczel Lászlóné szerint az állományok szinten tartását tudja biztosítani. Jelezte, az elmúlt években a kormány és az ágazat vezetése mindent megtett annak érdekében, hogy több sertés legyen az országban, de még mindig hiányzik valami plusz, ami lendületet adna a bővülésnek. A szakember szerint lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy a legmodernebb technológia széles körben elterjedjen az állattartásban, a támogatások mellett azonban a szellemi tőkét is erősíteni kell.

Mivel az alapanyagárak emelkedtek, a feldolgozók magasabb költségekkel számolhatnak, ezt a többletet azonban a legtöbbször nem tudják érvényesíteni a kereskedelemmel szemben. – A tőkehúst és a húskészítményeket is önköltségi ár alatt kénytelenek eladni a vágóhidak és a feldolgozóüzemek – emelte ki a VHT titkára. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, nem tudható, hogy a kereskedők milyen árréssel dolgoznak, az azonban biztos, hogy nem a fogyasztói árak emelésére van szükség. Sokkal inkább az ipar és a kereskedelem közötti kapcsolatokat kell más alapokra helyezni.

– Olyan árakat kell biztosítani a feldolgozóiparnak, amelyek mellett fenntartható a termelés, és a tevékenység jövedelmet termel az ágazat szereplőinek – fogalmazott Menczel Lászlóné.