MENÜ

Szemléletváltást és technológiai fejlődést kíván elérni a KAP új ciklusa

Agro Napló 2020.10.26.

Jelentős változásokat hozhat az unió új közös agrárpolitikai (KAP) ciklusa, amiben kiemelt szerepet kapnak a fenntarthatóságot célzó intézkedések, így a biológiai sokféleség fenntartása és a „Termőföldtől az asztalig” elnevezésű stratégia is; az Európai Zöld Megállapodás részét képező stratégiák kivitelezése ugyanakkor komoly kihívások elé állíthatják a magyar mezőgazdaságot, teljesítésük ugyanis hosszú távú szemléletmód-váltást és technológiai fejlesztést igényel – hívják fel a figyelmet a legfontosabb, változásokat eredményező hatásokra a K&H Bank és az agrárágazat szakértői.

 

Elemzők emlékeztetnek: hazánkban a mezőgazdasági jövedelmek meghatározó része, több mint fele támogatásból származik, amelyben jelentős szerepet kapnak a KAP forrásai. „A 2021-től induló, de a radikális változások miatt várhatóan két év átmeneti időszakkal kezdődő ciklus új alapokra helyezheti a mezőgazdaság működését, az Európai Zöld Megállapodásból eredő elvárások ugyanis beépülnek a közös agrárpolitikába. A tagállamok gazdáinak kötelező lesz ökogazdálkodási rendszerek, így például precíziós gazdálkodás vagy ökofarmok kialakítását vállalniuk, amire a közvetlen kifizetések 20 százalékát különítik el. Ennek megvalósulásához és a fenntartható mezőgazdasági termelés elősegítéséhez tehát hosszú távon szemléletmódváltásra és technológiai változásra lesz szükség a gazdálkodók részéről.

Ezért a szakértők arra biztatják a hazai gazdákat, hogy „nyissanak az innovatív, környezetbarát beruházások iráníába” – mondta el Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési Főosztályának vezetője.

„A kétéves átmeneti időszak 2021. januárban veszi kezdetét. Az elhúzódó indulás azonban nem érinti a támogatásokat, ugyanis ebben az időszakban a jelenleg érvényben lévő szabályok szerint, de már az új költségvetésből történhetnek a kifizetések. Ez az időszakot azonban arra kell felhasználni, hogy a hazai gazdák felkészüljenek a 2023-ban életbe lépő új szabályozásokra. Az egyik legfontosabb változás az előző időszakhoz képest, hogy növekvő figyelem hárul az innovációra és a digitalizációra. Emellett nagyobb szerepe lesz az élelmiszer- és egészségvédelemnek, a biodiverzitás megőrzésének, valamint a klímaváltozás elleni fellépésnek és a környezetvédelemnek. Ez utóbbi fontosságát az is jelzi, hogy a teljes költségvetés jelentős részét, mintegy 40 százalékát környezet- és klímavédelemre kell majd felhasználni” – foglalta össze a következő ciklus újdonságait Vitárius Csaba, a hitelintézet EU referense.

 

kap-celjai-2020

 

„Az előttünk álló időszakot a zöldebb Európa megteremtése fogja meghatározni. Az Európai Zöld Megállapodás részeként létrehozott Biodiverzitás stratégia, valamint a „Termőföldtől az asztalig” stratégia célja a biológiai sokféleség védelme, valamint a fenntartható mezőgazdaság irányába történő nagyléptékű elmozdulás elindítása.

A kitűzött célok azonban komoly kihívások elé állítják az EU tagállamokat, így Magyarországot is, hiszen a célkitűzések értelmében 2030-ig jelentős mértékben, felére kellene csökkenteni a növényvédő szerek használatát, a mezőgazdasági területek legalább 25 százalékán biogazdálkodást kellene folytatni, a nitrogén- és foszfáttartalmú műtrágyák felhasználását pedig 20 százalékkal kellene mérsékelni. Az irányok jók, azonban a mértéket alaposan át kellene gondolni, továbbá az idő is rendkívül szűkös a megvalósításhoz” – fűzte hozzá Pátzay György EU szakértő, szakjogász.