Tavaly októberben módosítani kellett a hazai kéknyelv mentesítési programot, ugyanis az EU illetékeseivel folytatott egyeztetéseken kiderült, hogy Brüsszel – nem vitatva azt a tényt, hogy 2015. novembere óta nem volt Magyarországon pozitív kéknyelv eset – további vizsgálatokat kért annak érdekében, hogy a többi tagállamban elvégzett protokollra alapozva tudja Magyarország mentes státuszát elfogadni.

A kiegészítő vizsgálatokat tavaly novemberben és decemberben, továbbá idén augusztustól december végéig kell elvégezni. Az országot akkor ismeri el Brüsszel mentesnek, ha a kiegészítő vizsgálati időszak alatt, valamennyi megyében ugyanazon nem vakcinázott állatoktól havonta negatív szerológiai eredményeket tudunk bemutatni.

A vonatkozó közösségi jogszabály szerint amennyiben két év eltelt az utolsó pozitív eset megállapítása óta, a tagország kezdeményezheti a mentes státuszának elfogadását. Hazánkban már több mint 3 éve nem fordult elő pozitív eset.

Magyarország kéknyelv menetességét a Világ Állategészségügyi Szervezete (OIE), valamint több nem uniós ország tavaly már elismerte. Ezek közé tartozik Törökország is, amely hazánk elsőszámú élő szarvasmarha vevője, továbbá jelentős mennyiségben vásárol juhokat is.

Az, hogy az EU nem ismerte el kéknyelv mentességünket, a szarvasmarhatartókon kívül elsősorban a juhágazatot sújtja. Az élőbárány exportból jelentős mennyiséget tesznek, ill. tennének ki az Olaszországba továbbhizlalásra értékesített állatok, amelyeket addig, amíg nincs meg az ország mentes státusza, a szállítás előtt kétszer kell vakcinázni és a mentességüket negatív vérvizsgálati eredménnyel kell alátámasztani. Ez jelentős többletmunkát és költséget okoznak a juhtartóknak.