A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet: csaknem 900 település vett részt a Településfásítási Program második ütemének most zárult igénylési szakaszában. A legkisebb település a 19 fős Veszprém megyei Megyer, míg a legnagyobb a 9900 lakost számláló Pest megyei Tárnok volt a pályázók közül.

A helyhatóságok, önkormányzati, illetve állami fenntartású intézmények, egyházak, civil szervezetek és egyesületek összesen 24 ezer sorfára pályázhattak. A legtöbb igénylés, összesen 83 Borsod-Abaúj Zemplén megyéből érkezett, ezt követte Vas, majd harmadikként Győr-Moson-Sopron megye – tette hozzá a miniszter.

Hangsúlyozta: az érdeklődök 19 olyan fafajból választhattak, amelyek jól tűrik a városi viszonyokat. Elsősorban őshonos fákat igényelhettek: keskenylevelű és magas kőrist, kislevelű hársat, nagylevelű hársat, kocsányos- és cser tölgyet, ugyanakkor a programban nem őshonos fafajok is szerepeltek, mint például a gömb koronájú szivarfa.

Nagy István kiemelte, a program településenként nemcsak 10-30 nagyméretű, földlabdás vagy konténeres előnevelt sorfát kínál az igénylőknek, hanem eszközöket, kiszállítást az ország teljes területén és erdész vagy kertész szakember jelenlétét az ültetésen.

Kifejtette, a Településfásítási Program első ütemét egy évvel ezelőtt hirdette meg az agrártárca a 10 ezer fő alatti települések számára. A kezdeményezés keretében, akkor 476 település adta be faültetési igényét 12 ezer sorfára, amit az elmúlt ősszel és tavasszal sikeresen el is ültettek.

A nagy érdeklődésre való tekintettel a minisztérium meghirdette a program második ütemét, melynek során a támogatás mértékét és a rendelkezésre álló sorfák számát is duplájára emelte. A kezdeményezés második üteme így egymilliárd forint keretösszeggel és 24 ezer sorfával került meghirdetésre. A miniszter szerint a tárca célja, hogy népszerűsítse a Vidékfejlesztési Program (VP) erdőtelepítési támogatásait és javítsa a települések környezeti állapotát.

A faültetéssel és az erdőtelepítéssel nemcsak a szélsőséges időjárás hatásait csökkenthetjük, hanem egy egészségesebb és jobb világot teremthetünk saját magunk és az utánunk következő generációk számára – fűzte hozzá az agrárminiszter, foglalta össze a kormányzati hírportál.