Sajtbírálókat avattak június végén Budapesten

Agro Napló
Sajtbírálókat avattak június végén Budapesten; a különleges szakemberek a fogyasztókat, a sajtkészítőket és az éttermeket egyaránt segítik a jövőben. A tanfolyamot sikeresen elvégző 25 szakember oklevelét újságírók előtt vehette át a fővárosban a Hold utcai piacon.

A sajtbírálói kurzust a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (TTT) támogatásával, a Magyar Sajtkészítők Egyesülete (MSE) első alkalommal szervezte meg A kurzust huszonöten végezték el; a sajtbírálók a kereskedők, az éttermek munkáját egyaránt segítik a jövőben, figyelemmel a fogyasztók érdekeire és minőségi kiszolgálására.

A tanfolyamnak a NAK Dunaharaszti létesítménye adott helyet; két kis csoportban, hat héten keresztül, a leendő bírálók péntek-szombati napokon vettek részt az oktatásokon. A kurzusra többszörös volt a túljelentkezés, a kiválasztásnál a gasztronómiai, élelmiszeripari múlt, tapasztalat előnyt jelentett, illetve különféle íz- és sajttesztekkel is vizsgálták a jelentkezők alkalmasságát. A végzettek közt szakács, borász és séf is van, illetve a végzettek több mint fele hölgy.

A most végzett sajtbírálók részt vesznek majd a Magyar Sajtkészítők Egyesületének sajtbírálataiban. A magyar gasztronómiában egyre fontosabb szerepet tölt be a sajt. Ugyanakkor a trendalkotó szakemberek, séfek, étterem- és szállodavezetők – sajnálatos módon – sajtkínálatukat leginkább külföldi sajtokra alapozzák. Pedig a szakértők szerint a magyar kisüzemekben kitűnő minőségben készítenek sajtokat, de ezek a termékek általában nem jutnak el a helyi piacokon túlra. A képzés szervezőinek és támogatóinak fontos, hogy tovább javuljon a magyar sajtok minősége, a magyar sajtokba vetett bizalom, valamint a fogyasztásuk mértéke is nőjön. Ehhez nagy segítség lehet a korrekt, független és rendszeres érzékszervi minősítés.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke, az oklevél átadáson többek között elmondta: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nyitottan fogadta a Magyar Sajtkészítők Egyesületének ötletét a sajtbíráló-képzésre. Nem titkoltan ugyanis a két szervezet közös célkitűzése a magyar sajtok népszerűsítése, a magyar sajtok fogyasztási kultúrájának további javítása, erősítése. Hozzáfűzte: fontos, hogy továbberősödjön a magyar sajtok megbecsültsége és ismertsége, a beléjük vetett bizalom, valamint fogyasztásuk mértéke is nőjön. Ehhez is nagy segítség lehet a korrekt, független és rendszeres érzékszervi minősítés, amihez garanciát jelentenek a jól képzett magyar sajtbírálók – mondta a NAK elnöke.

Hegedűs Imre, a Magyar Sajtkészítők Egyesületének általános alelnöke az Agro Naplónak elmondta: a sajtkészítésre és a sajtkultúrára ugyanaz igaz mint a tanulásra, vagyis: „a jó pap holtig tanul”, mindig fejlődni kell. A magyar sajtkultúra, ma az élelmiszeriparon belel olyan, mint például korábban a borászat volt. Ma már a magyar sajtkészítés, sajtkultúra ott tart, hogy objektív termékbírálatokra van szükség. Ez az igény hívta életre a magyar sajtbíráló képzést, ami már fontos mind a készítőknek, mind pedig a gyártóknak.

Közölte: az egy főre jutó magyarországi éves  sajtfogyasztás - túró nélkül – mintegy 2,5-2,8 kilogrammot tesz ki. Ennek a mennyiségnek az 5-6 százaléka  a kisüzemi (kézműves) sajtelőállítás. Az pedig nagyon kedvező folyamat, hogy a magyar sajttermelés és fogyasztás évente mintegy 2-3 százalékkal nő. Ezen a növekményen belül a kézműves sajtok aránya 15-20 százalékkal emelkedik, ami keresletnövekedés eredménye. A minőségi, prémium kategóriás magyar sajtok mindenütt a világon megállják a helyüket. Ma Magyarországon mintegy 250 kisüzemi sajtkészítő van, közülük  mintegy 110 tagja az egyesületnek - mondta az MSE általános alelnöke.

Istvánfalvi Miklós, a TTT elnöke arról beszélt az Agro Naplónak többek között, hogy a magyar sajttermelés mintegy 90 ezer tonna évente – a keménysajt termelés ennek mintegy a fele (túró nélkül) -, ebből 33 ezer tonna a kivitel – amit jellemzően Olaszországban és az arab országokban értékesítenek -, a behozatal pedig mintegy 64 ezer tonna, főként Németországból és Lengyelországból elsősorban kommerszsajtok, míg Ausztriából és Hollandiából magasabb minőségű termékek érkeznek az országba. Így a magyar sajtimport gyakorlatilag a duplája az exportnak – jegyezte meg az elnök. Hozzáfűzte ez az arány a következő időszakban rövid időn belül megváltozhat, mert megkezdi termelését az Alföldi Tej sajtüzeme.

A magyar nagyüzemi sajtok minőség folyamatosan javul, de még mindig javítható a minőség ezen a területen. Ezért is van szükség a sajtversenyekre és a független magyar sajtbírálókra – közölte Istvánfalvi Miklós.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!