MENÜ

Összefogás a hazai élelmiszerek hátrányos megkülönböztetése ellen

Agro Napló 2021.02.03.

Országok közötti összefogás jött létre a területi kötődésű, azaz a elsősorban a hazai előállítású élelmiszerek hátrányos megkülönböztetése ellen – közölte lapunkkal a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

 

A köztestület emlékeztet: a területi kötődésű, hagyományos élelmiszertermékek a hazai és az olasz mezőgazdaságnak is alappillérei. Az EU az élelmiszerek tápértékét egy, a fogyasztók részletesebb informálását mellőző, a termékeket egyoldalúan minősítő élelmiszer-címkézés bevezetését tervezi. Ez a címkézés a nemzeti értékek részét képező Hungarikum-termékeket, valamint a hazai élelmiszer-előállítók termékeinek döntő többségét kifejezetten hátrányosan érintené. Ezért a NAK az országok közötti összefogás keretében is kiáll a magyar élelmiszerek védelméért.

Felidézik: Győrffy Balázsnál, a NAK elnökénél tett látogatást Massimo Rustico, Olaszország budapesti nagykövete február elején. Magyarország és Olaszország gazdasági kapcsolatai hagyományosan jók, Olaszország – a 2019. évi adatok szerint – az ötödik legjelentősebb kereskedelmi partnere hazánknak, 10 milliárd eurót – azaz 3500-3600 milliárd forintot – meghaladó külkereskedelmi forgalommal. A gazdasági kapcsolatokban a mezőgazdaság, élelmiszeripar az egyik kiemelkedő terület, ahol a két ország kiegészítő profillal rendelkezik.

A mostani látogatás aktualitása az élelmiszerek címkézésének megújításával kapcsolatos, jelenleg nyitott véleménynyilvánítási lehetőség volt. Az „Élelmiszerek címkézése – a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó szabályok felülvizsgálata” elnevezésű kezdeményezés során véleményezni lehet a kapcsolódó uniós rendelet tervezett módosításait, különös tekintettel a csomagolás elülső oldalán feltüntetendő, egységes és kötelező tápértékjelölésre. A rendeletmódosítás egyik célja, hogy segítsen a fogyasztóknak az egészségesebb élelmiszerek kiválasztásában, a termékek csomagolásának elülső oldalán feltüntetendő tápérték-jelöléssel. A kezdeményezéshez csatolt uniós hatásvizsgálat szerint négyféle címkézési rendszer használatát tervezik illetve fejlesztenek az EU-ban. Jelenleg több tagállam és a német elnökség egyoldalúan a „Nutri-Score” típus mellett áll ki.

A látogatás keretében megvitatásra került, hogy az új uniós élelmiszer-címkézési tervek, illetve az EU által támogatott tápérték-jelölési rendszer, a „Nutri-Score” hogyan érinti az olasz és a hazai élelmiszer-termékeket. A „Nutri-Score”-rendszer a fogyasztók számára minden mérlegelést kizáró, a háttéradatokat – mint az adott élelmiszertermék konkrét összetétele, az alkalmazott élelmiszer-adalékanyagok – teljes mértékben elhallgató, egyoldalú információt nyújt. Nem vizsgálja ugyanakkor sem az adott élelmiszertermék egészét, sem az adott tagállamban, régióban akár évszázadokra visszanyúló hagyományok részeként betöltött szerepét, sem a kiegyensúlyozott táplálkozás fontosságát. Emiatt számos kiemelkedő táplálkozási értékű és szerepű élelmiszert – legyen szó akár a nemzeti értékeink részét képező hungarikumokról, akár az elismerten kedvező táplálkozási hatású mediterrán konyha alapját képező olívaolajról – a „Nutri-Score”-rendszer hátrányosan különbözteti meg.

Az Olaszország által támogatott, az uniós hatástanulmányban alternatívaként szereplő, számszerű adatokat tartalmazó, tápanyag-specifikus jelölési rendszer, a „NutrInform Battery” a hazai, hagyományos élelmiszerekről kiegyensúlyozottabb, komplexebb képet ad. A komplex, adatokkal alátámasztott információk alapján pedig a fogyasztóknak lehetősége nyílik a saját egészségügyi állapotuk, illetve táplálkozásuk ismeretében jobban megalapozott döntést hozni az élelmiszervásárlás során.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatja az Olaszország által javasolt tápérték-jelölési rendszert, és nemzetközi összefogásban is kiáll hazai élelmiszereink védelmében. Ennek érdekében a NAK álláspontját mind a vonatkozó uniós, mind az európai mezőgazdasági termelők és szövetkezetek érdekeit összefogó szervezet, a COPA-COGECA által kezdeményezett véleménynyilvánításban megjeleníti; emellett pedig mozgósítja a Visegrádi Együttműködés (V4) tagországainak agrárgazdasági kamaráit is – tartalmazza az összefoglaló.