MENÜ

ONFARM határszemle – fókuszban a növényi kompenzáló képesség (Ásványráró, 2021. március 3.)

2021.03.04.

Az első márciusi határszemlénket Ásványrárón tartottuk a Lajtamag Kft. társzervezésében.

 

Az igazi tavaszi melegben tartott konzultációhoz – meglátva a táblán felsorakozott, láthatóan mezőgazdasági érdeklődésű kis csapatot – még egy, a környéken lakóautóval kiránduló fiatal pár is csatlakozott egy rövid időre.

Az őszi búza táblát a házigazda Lajtamag Kft. fejlesztő mérnöke, Somody Gergő előzetesen előkészítette a szántóföldi szemle számára, tárcsázott utak és felcímkézett parcellák vártak bennünket. A megbeszélés helyszínéül választott táblarészen szemügyre vettük az állományt, felmértük annak fejlettségét, majd szót ejtettünk az aktuális élettani folyamatokról.

A képeken is jól látszik, hogy az első oldalágak még éppen csak előbukkantak a levélhüvelyből, és az elmúlt napok fagyos éjszakái megcsipkedték a fejlődésnek indult levelek csúcsát. A vetésmélység miatt megnyúlt szikközépi szárrész a bokrosodási csomót a felszín közelébe emelte. A lombleveleket lefejtve előbukkannak a fejlődő oldalágak, amelyek száma jelenleg 3-4 db. Eszerint ennyi kalásza jó eséllyel lesz minden növénynek, bár azok kifejlődéséhez és megtartásához még sok mindent meg kell „tennie” a búzának, illetve a környezeti feltételeknek is kedvezően kell alakulniuk.

 

onfarm-buza-bokrosodas

 

A terméselemek számbavételét ezen a szigetközi helyszínen sem hagytuk ki, de hangsúlyoztuk azt is, hogy ezeknek a végső hozam kialakulása mellett legalább olyan fontos szerepe van a külső körülményekhez való alkalmazkodásban is. Az elsődleges parancs ugyanis minden növény számára a fajfenntartás, a szaporodás, a sokasodás. A búza azért is bokrosodik, a repce azért is hoz több oldalágat, hogy egyetlen magból minél több termést neveljen ki, de teszi ezt a környezeti feltételekhez való alkalmazkodás, a vegetáció során elszenvedett behatások terméscsökkentő hatásának kompenzálása miatt is.

A búza bokrosodása alatt minden levél hónaljában egy-egy hajtásrügy alakul ki, amely a levél növekedésével együtt indul fejlődésnek, de néhány mm-es nagyságban megáll (nyugvó, ún. lag fázisban marad), és a feltételek/lehetőségek függvényében növekszik tovább. Ha a főhajtás megsérül (pl. hengerezés vagy vadrágás miatt), akkor ennek pótlására egy eddig nyugalomban lévő hajtás kezd növekedni, és mivel a csúcsi osztódó szövete átesett a virágdifferenciálódáson, képes lesz majd teljes értékű kalász kinevelésére.

A kalászosokhoz képest sokkal jobban képes regenerálódni az őszi káposztarepce. Ennek egyik oka, hogy növekedése indeterminált, a virágszervek megjelenése után is folytatódik a vegetatív fejlődése, és egy bizonyos stádiumig folyamatos a termőképletek képzése. Jó példa ennek demonstrálására az a jelenség, ami a repce elvirágzása után figyelhető meg. A művelőnyomok ebben a fázisban jól kivehetőek, mert az állomány levirágzása után itt még találhatunk nyíló virágokat. Ennek az a magyarázata, hogy az utolsó állományvédelem során (rovarok elleni permetezés vagy gombaölő szeres védekezés) a munkagép megsérti az oldalágakat, és a növény még ebben az időpontban is képes a kieső virágok, fiatal becők pótlására.

 

onfarm-repce

 

A növényeken nagy számba képződő virág és termésképlet szerepe tehát nemcsak a hozam emelése, a minél nagyobb fokú megsokszorozódás, hanem a stressztolerancia, a külső hatásokkal szembeni kompenzáló képesség. A természet így készíti fel a növényeket arra, hogy a változékony és sokszor szélsőséges időjárással, az egyéb abiotikus és biotikus (pláne antropogén!) stresszhatásokkal szemben is meg tudja őrizni szaporodó képességét, biztosítsa a faj fennmaradását.