Az eseményen döntés született egy alma munkacsoport létrehozásáról is, amelynek célja, hogy összehangolják a piaci krízisek megelőzésére irányuló intézkedéseket. Az agrárkamarai vezetők az unió közös agrárpolitikájával kapcsolatban (KAP) ismét kinyilvánították, hogy nem tartják elfogadhatónak a költségvetés 2020 utáni csökkentését.
Az ülés első napján részt vettek 31 kelet-közép-európai - együttesen több mint 6 millió tonna gabonát és repcét feldolgozó - bioüzemanyag-gyártót tömörítő szervezetek vezetői is, akik a bioüzemanyagok bekeverési arányának növelését szorgalmazták. Álláspontjuk szerint ezzel – a klímapolitikai célkitűzésekhez való hozzájáruláson túl – évente több milliárd literrel csökkenthető lenne a régió olajszükséglete. A gyártás során keletkező GMO-mentes melléktermékekkel pedig számottevően mérsékelhető volna az importált génmódosított szójától való függőség.
Az ágazat szereplői arra tettek javaslatot, hogy a V4-országok agrárkamarái indítványozzák országuk döntéshozóinál a 10 térfogatszázalék etanolt tartalmazó E10, illetve a 7 térfogatszázalék biodízelt tartalmazó B7 üzemanyagok legkésőbb ez év végéig történő bevezetését. Az agrárkamarák vezetői támogatásukról biztosították a bioüzemanyag-gyártó szervezetek törekvését, mivel a bekeverési arány emelése növelheti a térség gazdálkodóinak versenyképességét, és további vidéki munkahelyeket hozhat létre.
Emellett a V4-országok agrárkamaráinak képviselői megvitatták a mezőgazdasági és élelmiszeripari piac jelenlegi helyzetét, különös tekintettel az egyes gyümölcsök esetében évről-évre visszatérő krízisekre. A vezetők úgy ítélték meg, hogy a visegrádi országok hangolják össze intézkedéseiket a piaci problémák elkerülése érdekében. Ideértve például a kötelező felvásárlási szerződések alkalmazását vagy a korszerűtlen ültetvények átalakítását. Ezért elsőként az almapiaci kérdések kezelésére külön munkacsoportot hoznak létre a V4-országok agrárkamarái.
Az ülésen napirendre került a KAP jövője is. A V4-országok agrárkamaráinak vezetői ismét kinyilvánították, hogy a KAP költségvetését 2020 után legalább a mai szinten kell megőrizni. Egyetértettek abban, hogy a nagyobb gazdaságoknál esetlegesen alkalmazott támogatásmegvonás (a degresszió és a capping) csak az alaptámogatásokra vonatkozhat, a termeléshez kötött támogatásokat nem szabad érintenie. A termeléshez kötött támogatásokkal kapcsolatban kijelentették, hogy annak jelenlegi, 15 százalékos mértékét is - legalább - szinten kell tartani – tartalmazza a tájékoztatás.
