Fazekas Sándor elmondta: 2016 óta, mintegy tíz százalékos növekedés eredményeként, most átlagosan 23-25 kilogramm az átlagos sertéshús-fogyasztás. Ez a növekedés összefüggésben van a lakosság jövedelmének, valamint a minimálbérek emelkedésével is- tette hozzá. Megjegyezte: idén január 1-től a halhús áfája is csökkent.

Fazekas Sándor szólt arról is, hogy a piac átláthatóbbá tétele hozzájárul az ágazat fehéredéséhez, a feketekereskedelem visszaszorításához. Elmondta: 2010 óta évről-évre nő a költségvetés agrártámogatásokra fordítható összege, és a lehető legnagyobb mértékű támogatást kapják a szarvasmarha-, tej- és juhágazat szereplői. Emellett a korábbi keretösszeg többszörösét fordítja a kormány a baromfi- és sertéságazat támogatására - közölte.

Magyarország 2010-ben mintegy 50 milliárd forintot fordított saját forrásból a termelők támogatására, amely tartalmazza az összes, nemzeti forrásból eredő agrártámogatást - mondta, hozzátéve: az elmúlt hét évben ez az összeg megduplázódott, most mintegy 103 milliárd forintot fordítanak erre. Ez mutatja, hogy a kormány elkötelezett a mezőgazdasági termelők, az állattartók megsegítésében - jegyezte meg. Fazekas Sándor elmondta: támogatás hiányában az olcsó, dömpingáras, gyakran bizonytalan eredetű és élelmiszerbiztonsági kockázatot is jelentő importtermékek lennének a magyar piacokon.

Kitért arra is, hogy a belföldi termelés, az állattartás helyzete stabilizálódott az elmúlt években, a sertéságazat túlélte az sertéspiaci válságot, nőtt az állatlétszám, és a baromfiágazat is talpra állt. Kiemelte: a tejhasznú tehénállomány nem csökkent, a húsmarha-ágazat pedig jelentősen növekedett.