MENÜ

Nemzeti hatáskörű védelmet sürgetnek a kistermelők

2019.03.18.

Termelői összefogással ugyan sikerült megakadályozni azokat a német nagyberuházásokat, amelyek tönkretették volna szinte a teljes hazai tojáságazatot, ugyanakkor az agrárium kis és közepes szereplőinek szükségük lenne nemzeti hatáskörben kialakított piacvédő intézkedésekre — mondta a Magyar Nemzetnek Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke

 

A termelők kiszolgáltatottságát az alapvető élelmiszerekre vonatkozó piacvédelmi intézkedések segítenék, a tojástermelők pedig a magyar tőkeerős vállalkozásoktól kaphatnának garanciákat.

Piacvédelemre lenne szükségük a kis- és közepes termelőknek legalább az alapvető élelmiszerek előállításában, az egyéb stratégiai területeken pedig annak érdekében, hogy ne legyenek kiszolgáltatva az olyan tőkeerős óriásberuházásoknak, mint a nemrégiben megakadályozott tojótyúkfarmok – mondta a Magyar Nemzetnek Pákozd Gergely.

A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke felidézte, termelői összefogással sikerült gátat szabni a Vas megyében tervezett, közel két és fél millió tyúk tartására alkalmas, több telephelyes beruházásnak, amelyet a kétes hírnevű német befektető, Stefan Pohlmann szeretett volna tető alá hozni, ezzel tönkretéve a hazai termelőket.

A szakember kiemelte: ezt a beruházást ugyan sikerült megakadályozni, de a jövőben is előfordulhatnak hasonló próbálkozások más ágazatokban is, jellemzően azokon a területeken, ahol nem önellátó az ország. Ráadásul az említett beruházást olyan gyorsan kívánták létrehozni, amivel hasonló esetben szintén növelhető a kisebbek kiszolgáltatottsága.

Pákozd Gergely ugyanakkor arra figyelmeztetett, az Európai Unió szigorú versenyjogi szabályozása és a nyitott piacunk miatt behatárolt a nemzeti hatáskörben kialakított piacvédelem, de nem lehetetlen. Példaként említette a földforgalmi szabályozást, amellyel sikerült megakadályozni, hogy külföldiek vásárolják fel a magyar termőterületeket.

Ebből az alelnök szerint levonható az a következtetés, hogy igenis lehet olyan piacvédelmi intézkedéseket hozni, amelyekkel csökkenthető a hazai kisebb szereplők kiszolgáltatottsága a tőkeerős beruházóknak, vállalkozóknak. Nagy szerepük van a kevésbé tőkeerős, családi vagy közepes üzemek megvédésében a magyar tulajdonú tőkeerős cégeknek is. A tojáságazatban ezt azzal lehet elősegíteni, hogy a termelést a beruházásokkal olyan szintre emeljék, hogy az ország teljes mértékben kielégítse a keresletet. Pákozd Gergely ezzel kapcsolatban elmondta: napjainkra húsz százalék alá csökkent a tojásimport.

Szintén mostanra sikerült az ágazatnak eljutnia arra a szintre, hogy a teljes önellátáshoz szükséges beruházásokat meg tudja valósítani. Ennek oka, hogy 2012-ben szigorodott a ketreces tartásra vonatkozó uniós szabályozás, akkor el kellett végezni a szigorítás betartásával járó beruházásokat. Ezeknek a fejlesztéseknek a kifutása után, jellemzően 6-8 év múlva van lehetőség újabb beruházásokban gondolkozni. Ugyanakkor Pákozd Gergely hozzátette: a már egyébként is rendkívül szigorú állategészségügyi, állatjóléti szabályokat tovább szigorítaná az unió, így félő, 2020 után újabb veszély leselkedik a tojáságazatra.

Korábban megírtuk: a Vas megyei beruházási tervek egy éve váltak ismertté, ugyanakkor hosszas információgyűjtéssel az ágazati szereplők megtudták, a 900 ezer tyúk tartására alkalmas létesítmény mellett még két másik telepet kívántak tető alá hozni. Minden jel arra utal, hogy a német befektető, Stefan Pohlmann magyarországi stratégiá­jának eleve része lehetett, hogy a beruházás tényleges nagyságrendjéről az érintettek lehetőleg minél később értesüljenek.

Az ágazat szereplői ugyanakkor a hosszas szakmai egyeztetések és az információgyűjtés során rájöttek, valójában mekkora volumenű beruházásra készül a német üzletember. A Farm Tojás-csoportnak pedig sikerült kivásárolnia a tojófarmok felhúzására megvásárolt területeket, valamint a Duna Tojás Kft.-ként bejegyzett vállalkozást, amelyet a beruházások megvalósítására alapítottak.