Az erről szóló összefoglalóban kitér többek között arra, hogy a vadászatra jogosultak döntően egyesületi formában működnek, jellemzően tőkeszegények és pénzügyi tartalékkal gyakorlatilag nem rendelkeznek. Működésképtelenségük esetén az adott vadászterület hosszú időre vadászatra jogosult nélkül maradhat, aminek következtében sem a vadkármegelőzésről, sem a keletkező vadkárok megtérítéséről nem lehet majd gondoskodni. Mindezen túl az afrikai sertéspestis elleni védekezésben a legfőbb feladatként megfogalmazott célkitűzést sem tudja majd elvégezni a vadászatra jogosult.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) azt tanácsolja, hogy a vadászatra jogosultak alaposan gondolják át, hogy mik azok a kiadások, illetve költségek, amelyeket – egyéb szankciók nélkül – későbbre halaszthatnak. A külföldi vadászvendégek elmaradásából származó bevételkiesést valahogy pótolni kell, amihez minden rendelkezésre álló eszközt és szóba jöhető lehetőséget érdemes végiggondolni. Az elmaradó külföldi bérvadászok miatti azonnali bevételkiesés bizonyos mértékű pótlását jelentheti a hazai bérvadászok számára történő értékesítés.

A lőtt vadértékesítés jelenlegi helyzete rávilágít arra a jelentős problémára, hogy amennyiben a megszokott felvásárlás megakad, jellemzően nincs más alternatív piac. Ezért különösen fontosnak tartja az agrárkamara a vadhús helyben történő felhasználásának ösztönzését, a helyi - rövid ellátási láncon keresztül történő - értékesítés gyakorlatának kidolgozását.

A túlzott mértékű árengedmények helyett, megfontolandó például az elejteni kívánt őzbakon felül további példány(ok) térítésmentes terítékre hozatalának felajánlása, esetleg speciális csomagok kialakítása, például a lőtt vad húsának elvitelével kombinált, üzekedési időben történő válogató vadászatra visszatérési lehetőség összekapcsolása. Kiemelt feladatként közeledik most a vadkár-megelőzés megtervezése, megszervezése és végrehajtása. Ösztönözni kell továbbá valamennyi vadászt, hogy a tavaszi vetések és kelések ideje alatt hatványozottan vegyenek részt a vadkárelhárító, egyéni vadászatokon.

Ám összességében elmondható, hogy a helyi, környező vadászok összefogása és aktivitása nélkül nehezen lesz megmenthető a hazai vadgazdálkodási egységek bizonyos hányada – tartalmazza az összefoglaló.

A teljes elemzés a NAK honlapján olvasható.