Minden, amit a sajtokról tudni lehet

Agro Napló
Nemrégiben két ember, Sándor Tamás sajtmester és Segal Viktor séf úgy gondolta, hogy az eddiginél szélesebb körben kell megismertetni a kitűnő magyar sajtokat a belföldi érdeklődőkkel.
Fotó: AM/Krasznai-Nehrebeczky Mária

A gondolatot tett követte, és elkészült a Sajtfogások a legelőtől az asztalig című könyv, ám időközben úgy gondolták, hogy a szóban forgó ügy mellé állnak, így a Ridikül Magazin Kiadó, a Takarék csoport és az Agrárminisztérium is – mindez november végén hangzott el a könyv sajtóbemutatóján.

A kötet a magyar sajtok világát 336 oldalon mutatja be. Az olvasók a kötetből megismerhetnek 28 elhivatott sajtelőállítót, sajtmestert, 68 receptet valamint 23 vendéglátó helyet, éttermet, bisztrót , cukrászdát, pékséget. Mindezt 300 fényképpel illusztrálva.

Ezért a kötetet egyszerre tartotta szakácskönyvnek, tankönyvnek, útikönyvnek és egy kicsit katalógusnak is Kis Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési államtitkára akkor, amikor a könyvet ajánlotta az érdeklődő közönségnek Budapesten a belvárosi piacon, a Hold utcai vásárcsarnokban. Aláhúzta: a kiadvány számos tényt, adatot rögzít és fűz össze, teljes képet próbál rajzolni a magyar sajtok világáról.

Az államtitkár elmondta: a kézműves sajtmesterek is képesek olyan családi vállalkozások létrehozására, amelyek nemcsak saját maguk számára, hanem tágabb környezetük, régiójuk részére is kiváló élelmiszert állítanak elő és munkahelyeket is teremtenek. Hiszen egyre nagyobb az igény – a piaci tapasztalatok szerint – az ilyen termékekre. Ezt támasztja alá a termelői piacok kínálata.

Kis Miklós, fotó: AM/Krasznai-Nehrebeczky Mária

Emlékeztetett rá, hogy az elmúlt években az élelmiszer-feldolgozás pályázatos finanszírozására eddig mintegy 116 milliárd forintot fordítottak, a borászati támogatások nélkül. Az említett keretből 11 milliárd forint jutott a tejtermékek előállítását segítette. Arról nincs pontos kimutatás, hogy ez utóbbi összegből a sajtkészítők mekkora támogatást kaptak. Megemlítette: megjelent egy új pályázati lehetőség is, amelyből január 2-ától már támogatás kérhető a mezőgazdasági termékek feldolgozását szolgáló beruházásokra, fejlesztésekre. Megjegyezte: a most megjelent könyvet azért is ajánlja szívesen, mert maga is rendkívül nagy barátja a sajtoknak.

Dr. Nagy István agrárminiszter a kötetben megjelent köszöntőjében úgy fogalmaz, hogy a kötet körbejárja a nagy technológiai biztonsággal előállított sajtok, általuk pedig a magyar vidék ízgazdag világát, hasábjain kiváló hazai termékek mutatják meg sokféleségüket (és egyben nagyszerűségüket) levesként, főzelékként, desszertként, hidegtálak illetve szendvicsek meghatározó szereplőjeként. Ez a könyv egy meglepő felfedezésekkel teli vállalkozás, ami különböző történeteken, recepteken és ízpárosításokon keresztül mutatja be a kézműves magyar sajtok különleges, eddig kevésbé ismert arcát.

Vida József, a Takarék Csoport elnök-vezérigazgatója felidézte, hogy hajdan nagyon szerette Demjén Ferenc dalát, amelynek refrénje úgy hangzott, hogy „sajtból van a Hold”, ugyanis a sajtok már akkor közel álltak a szívéhez a kutyákkal együtt, mint kutyás embernek. Így örömmel fogadta a megkeresést, hogy támogassák a szóban forgó „sajtos kiadványt”. Nem volt nehéz a döntés, szinte azonnal igen volt a válasz a támogató kérésre. Segal Viktor séf a Sajtfogások gasztronómiai tanácsadója arról beszélt, hogy a kötet egyszerre ismerteti meg olvasóival a kitűnő magyar sajtokat valamint készítőiket, továbbá a recepteket és az azokat jegyző séfeket, cukrászokat, pékeket. Sándor Tamás sajtmester, a könyv társszerzője azt emelte ki, hogy a kötet célja az volt, hogy átfogó képet adjon a haza sajtok világáról. Halkó Gabriella, a könyvet megjelentető Ridikül Magazin Kiadó vezetője pedig örömmel ajánlotta mindenki figyelmébe a magyar sajt világáról szóló hasznos  kötetet.

Hegedűs Imre, a Magyar Sajtkészítők Egyesületének elnökségi tagja az Agro Naplónak elmondta: Magyarországon az emberek nagyon kevés sajtot fogyasztanak, ugyanis egy főre vetítve évente csak mindössze 2,5 kilogramm fogy. Míg az Európai Unió átlaga ugyanígy számolva 15-18 kiló, Franciaországban pedig évente egy ember 24, Görögországban pedig 26 kilogrammot eszik meg..

Így a fogyasztásban és a termelésben is még nagy lehetőségek vannak Magyarországon. A sajtelőállítók bíznak abban, hogy hazánkban a középrétegek vásárlóereje növekszik, így várhatóan egyre nagyobb igény lesz a minőségi sajtokra. Ezt a kézműves sajtkészítők már érzékelik is. Ezért várhatóan nő majd az országban a sajtfogyasztás a következő 3-5 évben, becslések szerint 0,5-1,0 kilogrammal. A szakember úgy vélte, hogy a növekedésnek több mint a felét a minőségi sajtok fogyasztása adja majd – mondta a szakember.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Csökken a tejtermékek ára az ALDI-nál!

Csökken a tejtermékek ára az ALDI-nál!

Az ALDI Magyarország tovább folytatja a tartós árcsökkentést, és június 12-től 85, elsősorban hűtött termék árát csökkenti jelentősen, akár mintegy 45...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!