MENÜ

Megszületett a megállapodás az új KAP első olvasatáról

Agro Napló 2020.10.26.

Október második felében megállapodás született az új Közös Agrárpolitika tervezetének első változatáról, Brüsszelben a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban, a megállapodás első változatát az Európai Parlament (EP) is elfogadta többségi szavazással.

 

Az új KAP-ban lefektetett fontosabb elképzelésekről Mezei Dávid, a Takarékbank Agrár- és Uniós Kapcsolatok ügyvezető igazgatója mondott összegző véleményt nemrégiben egy, a pénzintézet által szervezett háttérbeszélgetésen újságírók előtt.

A mostani véleménynyilvánítást követően indul majd el a háromoldalú egyeztetés Brüsszelben az új KAP-ról, ami még várhatóan több helyen is változik a miniszterek tanácsa és az EP által megtárgyalt első változathoz képest – hívta fel a figyelmet a hitelintézet ügyvezető igazgatója, aki korábban helyettes államtitkár volt az agrártárcánál.

Mezei Dávid kiemelte: a mostani megállapodás ideiglenes jellegű, az már most látható, mivel úgy tűnik, a külső szemlélő számára, hogy az a félidei reform, amely minden közös uniós politikánál végrehajtásra kerül, az adott szakpolitika alkalmazási időszakának félidejében, most nagyobb lélegzetű lehet az új Közös Agrárpolitika esetében. Várhatóan több kérdésben is ekkor lesznek majd nagyobb változások a KAP-ban. A szakértő felidézte a Franz Fischler – korábbi uniós agrár biztos – által jegyzett 2003-as reformlépéseket a Közös Agrárpolitikában, ami igen jelentős változásokat hozott akkor.

 

mezei dávid-takarékbank

Mezei Dávid

 

A Takarékbank ügyvezető igazgatója szerint a mostani új KAP-ról már az alapvetően elmondható, hogy az unió Közös Agrárpolitikája a későbbiekben egyre kevésbé lesz közös és egyre kevésbé lesz agrár is. Mindez pedig azt jelenti majd, hogy tovább folytatódik az uniós agrárpolitika renacionalizálása, azaz nemzeti kézbe való visszaadása – a KAP végpontja a szakértők szerint a megszűnés felé mutat. Emellett a KAP alapítását egyre inkább a mezőgazdaságok kívüli szempontok figyelembe vételével kívánják a továbbiakban alakítani – mondta a szakember, hozzátéve: e területen az egyik legfontosabb tényező a környezetei szempontoknak való hatványozott igényű megfelelés az agráriumban. Emellett figyelembe kell venni azt az évtizedek óta tartó tendenciát is, hogy az uniós Közös Agrárpolitika egyre kevesebb forrásból gazdálkodhat. Emlékeztetett: a múlt század 70-es éveiben a KAP forrásai még az uniós költségvetés 70 százalékát tették ki, míg ma ez az arány már csak 30 százalék körül mozog. A jelenlegi költségvetésnél az első pillér, azaz a normatív, közvetlen támogatások esetében 4-5 százalékos a visszaesés a korábbi költségvetéshez képest, viszont a második pillérnél, a vidékfejlesztési forrásoknál 14,3 százalékos csökkenés Magyarország esetében. Ez utóbbit a nemzeti forrásokból adható társfinanszírozással lehet ellensúlyozni – tette hozzá Mezei Dávid. Megemlítette: Magyarországot a területalapú támogatások kiegyenlítődésének folyamata is érzékenyen érinti, mert Magyarország éppen az uniós átlagot éri el. Nyugatabbra ez a összeg magasabb, keletre viszont alacsonyabb. Mindez azt jelenti, hogy a tőlünk keletebbre lévő országokkal szemben a magyar versenyképesség az agrárium területén relatíve csökken. Aláhúzta: erre a tendenciára érdemes hosszú távon is odafigyelni.

Mezei Dávid külön is beszélt az úgynevezett eco-scheme-ről, azaz a területalapú támogatásoknak a zöldítés helyébe lépő új környezet- és klímavédelmi komponenséről. Ebben a rendszerben várhatóan a KAP laza kereteket fogalmaz majd meg a tagállamok számára, azaz minden ország eldöntheti, hogy milyen intézkedéseket alkalmaz, de ezeket a Közös Stratégiai Terv keretében jóvá kell hagyatnia Brüsszelben. Az eco-schemek alkalmazása a tagállam számára kötelező, a gazda számára opcionális lesz, azaz a gazdálkodó eldöntheti, hogy belép-e a szóban forgó rendszerbe, viszont a területalapú boríték 20 százalékát kötelező lesz elkülöníteni rá. Ezt az arányt korábban az Európai Bizottság legalább 30 százalékban szerette volna megszabni – mondta az ügyvezető igazgató, hozzátéve, hogy az EP képviselők várhatóan ez utóbbi mellett döntenek. Az eco-scheme alkalmazásának eső két éve várhatóan pilot, azaz próbaidőszak lesz. Ezt kéri legalábbis a Mezőgazdasági és Halászati Tanács a Bizottságtól. Ebben egyetértés volt a miniszterek tanácsában – jelezte a szakértő. Beszélt arról is, hogy amennyiben a 20 százalékos forrás valamilyen okból – például a gazdák érdeklődésének hiánya miatt – nem lesz felhasználható, úgy az nem vész el, hanem továbbra is a tagállam rendelkezésére áll, de a teljesítésbe a vidékfejlesztési pillér forrásaival is be lehet „segíteni”.  

A tagállam dönt arrról, hogy a cappinget, azaz a gazdaságonként igényelhető közvetlen támogatás összegének maximalizálását alkalmazza-e vagy sem. Kiderült viszont, hogy ha a tagállam a capping alkalmazása mellett dönt, akkor a 100 ezer euró felett a teljes támogatási összeget el kell vonni. Az elvonás – szintén a tagállam döntése alapján – a munkabérköltségekkel csökkenthető.

A termeléshez kötött támogatások ugyanakkor megmaradnak. Ez a közvetlen kifizetések boríték 13 plusz 2 százalékát jelentene a miniszterek tanácsának álláspontja szerint, míg az EP 10 plusz 2 százalékot javasolna ezen a területen. Az átmeneti nemzeti támogatások mértéke viszont 2023-tól fokozatosan csökkentve kivezetésre kerül.

A kettes pillér esetében a vidékfejlesztési támogatások mértéke a későbbiekben várhatóan jelentősebb mértékben függ majd a nemzeti támogatások arányától, mivel a nemzeti kiegészítés nagyobb szerepet kaphat e támogatási formánál a jövőben. E területen  most is csak a minimum nemzeti támogatás összege van megszabva, ezen felül a tagállam vállalhat többletfinanszírozást is. De a magyar gyakorlat régóta az, hogy ezen a területen csak a kötelező minimumot alkalmazza az állam támogatásként. Általában azonban a tagállamok – például Ausztria vagy Lengyelország – magasabb támogatást adnak a minimumnál. Mezei Dávid megjegyezte: most a kormánynak érdemes lenne mélyebben a zsebébe nyúlni annak érdekében, hogy legalább a korábbi támogatási szint megmaradjon ezen a területen. A zöld megállapodás szintén befolyásolni fogja az új KAP-ot, ám ez főként a stratégiai tervezésen keresztül, a Közös Stratégiai Tervek elfogadásakor fogja jelentős mértékben befolyásolni az egyes országok által igénybe vehető támogatások módját – vélekedett a banki vezető. De az ezt szabályozó stratégiai követelmények még nem láthatók tisztán, így a szükséges részletszabályok sem ismertek. Hozzáfűzte: mindennek fényében az tűnik reálisnak, hogy – ahogy azt a Takarékbank elemzői korábban jósolták – a következő két év átmeneti időszak lesz, és az új agrárpolitika az unióban csak 2023-tól lesz alkalmazható.