Dél-Korea és hazánk kapcsolatában komoly előrelépésnek számít, hogy újabb együttműködési területek körvonalazódtak a mezőgazdaságra és a környezetvédelemre vonatkozólag- mondta Tóth Katalin a Magyar- Dél-Koreai Gazdasági Vegyes Bizottság ülésén. Hangsúlyozta, hogy a felek a már meglévő kapcsolatok elmélyítésének lehetőségeit is megvizsgálták. 



Tóth Katalin emlékeztetett, Kelet-Ázsiában Dél-Korea Magyarország egyik kiemelt agrár-külkereskedelemi partnere.  Hozzátette: a Koreai Köztársaság piaca ázsiai viszonylatban jelentős felvevője a magyar sertéshúsnak. Ehhez nagyban hozzájárul a korábban folytatott magyarországi helyszíni auditok sikeressége, amely a Koreába irányuló húsexport egyik alapvető feltétele.  Arról is szólt, hogy hazánk a Koreai Köztársaság egyik legjelentősebb GMO-mentes vetőmag és szaporítóanyag exportőre.  



A két ország között 2011-től érzékelhetően megnőtt az érdeklődés a környezetvédelem „legjobb gyakorlatainak” megosztására is, aminek továbbfejlődését a 2012-ben aláírt Környezetvédelmi Szándéknyilatkozat is elősegíti. Az együttműködés elmélyítése és a kapcsolatok továbbfejlesztése szempontjából is kiváló lehetőséget jelent a Gazdasági Vegyes Bizottság jegyzőkönyvében kezdeményezett környezetvédelmi, természetmegőrzési, szennyvízkezelési, vízgazdálkodási kérdésekre, valamint az extrém időjárási események által okozott hidrológiai problémákra vonatkozó információk megosztása.



A helyettes államtitkár a magyar hulladékgazdálkodás rendszerében megvalósított átalakításokra is felhívta a figyelmet, elmondta hazánk az új szabályozással nagyot lépett előre a hulladék keletkezésének megelőzése terén. 

A kormány a „keleti nyitás” jegyében Dél-Koreában is fontosnak tartja, hogy konkrét projektek formájában valósulhasson meg a magyar jelenlét a mezőgazdaság és a környezetvédelem területén - szögezte le Tóth Katalin.

Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája