A vízhiány egyértelmű piacvesztést okoz, mivel az állandóan ingadozó termésszintek miatt nem tudnak állandó mennyiséget és minőséget szállítani a gazdák a piacokra - olvasható az agrártárca élelmiszer-gazdasági stratégiájában. 

Hazánk öntözési szintje jelenleg az 1950-es évek szintjének felel meg, ami az 1970-es évek „öntözési csúcsának” harmada. Az elmúlt húsz évben mezőgazdasági területünknek még a legaszályosabb években is csak két százalékát öntöztük, ami jóval az uniós átlag (8,7 százalék) alatti szint. Magyarországon az öntözés döntően szántóterületen folyik, az öntözött gyümölcs-, szőlő- és gyepterületek aránya alacsony. A tárca célja az öntözhető területek növelése, ezért van szándék egy mezőgazdasági öntözési kataszter létrehozására, amely a mezőgazdasági vízkeresletre, az öntözési és halgazdasági vízigényekre vonatkozó információkat rögzíti majd.

Amennyiben megvalósul egy nemzeti vízgazdálkodási, vízhasznosítási program, akkor Magyarországon az éves agrárkibocsátást minimum évi nyolcszázmilliárd forint értékben megnövelhetjük - mondta a Magyar Hírlapnak Jakab István, a Magosz elnöke korábban. Utalt arra: alig van konzervgyárunk, szabadföldi zöldségtermesztésben Európában korábban piacvezetők voltunk, mára viszont jelentősen visszacsúsztunk. Dél-Koreában és Izraelben a művelés alá vont területek minden egyes négyzetméterét öntözik.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint is növelni kell az öntözött területek nagyságát. Míg negyven évvel ezelőtt még 200-300 ezer hektárt öntöztünk Magyarországon, addig az utóbbi évtizedekben már százezer hektárt sem. Győrffy Balázs elnök úgy látja: az öntözésfejlesztés az egyik kulcsa, hogy növekedjen a magyar agrárium versenyképessége. A Miniszterelnökség a Vidékfejlesztési Program tervezésekor csatát vívott az EU-val, hogy egyáltalán lehessen forrást adni öntözésfejlesztésre. Ezt sikerült kiharcolni, az öntözésfejlesztés támogatására pályázatot írtak ki. 

Gyakorlatilag lehetetlen vízjogi engedélyhez jutni, a procedúra évekig elhúzódik, és óriási a költség - mondta a Magyar Hírlapnak Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke. A szakmai szervezet vezetője már többször felhívta a figyelmet arra: súlyos gond az öntözés hiánya, öntözés híján nem lehet versenyképes termelést folytatni. A gyümölcsösöknek csak 20-25 százalékát öntözik, zöldség esetében ez az arány 70 százalék.