MENÜ

Jönnek a hazai zöldségek

2018.05.07.

A fagyos március és a hirtelen jött meleg után májusban utolérik magukat a hazai zöldségtermesztők, így a hazai zöldség leválthatja az importot – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

 

Májusban a legtöbb zöldségnél szeretnék az importárut leváltani hazaira, mivel a hajtatásból már sok paradicsom, paprika és uborka terem. A hónap közepére kilencven százalékban szeretnék az importot hazaival helyettesíteni, és bizonyos termékek esetében, mint például a káposzta, a saláta, karfiol, május második felében már az export is megindulhat – mondta a Magyar Hírlap kérdésére Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke. Hozzáfűzte, hogy a mostani túlzottan meleg időjárás egyfelől kedvez, de hátulütője is van. A csapadék március végén, április elején még túl sok volt, most pedig már egy kicsit kevés. A gyümölcsösöknél is a hirtelen jött nagy meleg miatt összecsúsztak a virágzások, egyszerre nyíltak például a csonthéjasok, a meggyfélék, almafélék és a körte, ehhez jött a szántóföldeken a repce, végül pedig az akác, tehát mondhatjuk, hogy az időjárás miatt felborult a virágzási rend, és ezt a beporzó rovarok sem tudják lekövetni, kevés a számuk is ehhez a munkához – magyarázta az elnök. 

A FruitVeB idei első negyedéves zöldségtermesztés-helyzetértékeléséből kiderül, hogy idén jól teleltek az állományok, a márciusban jelentkező nagy hidegek idején hótakaró borította a földeket, ami megvédte a növényeket a kifagyástól. Így a kedvező áprilisi időjárásnak köszönhetően várhatóan május közepén megkezdődhet a szedésük – olvasható a tanulmányban. Az összefoglaló kitér arra, hogy a márciusi hideg és főleg a sok csapadék hátráltatta a tavaszi munkákat. Március végére a belvízzel borított területek nagysága hetvenezer hektár közelében volt, de ez csak kisebb területeken érintette a kertészeti ágazatot. A megszokott március eleji-közepi időszaktól eltérően sok helyen csak március végén, április elején lehetett először rámenni a földekre. Ezért a gazdák a vetéssel, ültetéssel nem tudtak a szokásos ütemben haladni. Így „csúszott” a hagymafélék, a zöldborsó, valamint a gyökérzöldségek vetése. Szintén csúszott a korai síkfóliás zöldségnövények – a saláta- és káposztafélék – szabadföldi kiültetése.

A FruitVeB közlése szerint az április már kedvezőbb volt hőmérséklet és csapadék tekintetében is, így 10-15-étől a munkák felgyorsultak. Április második felében az időjárás már kimondottan kedvező volt mind a növényi kultúrák, mind a munkavégzés számára, így a növények és a gazdálkodók is „utolérték” magukat, és bíznak a következő hónapok kedvező időjárásában. Az integrált biológiai növényvédelem aránya évről évre nő, a hajtatásban idén már meghaladja a hetven százalékot. Ez tovább javítja az élelmiszer-biztonságot, a termelők versenyképességét és az értékesítés biztonságát.