MENÜ

Hagymagondok a hazai földeken

2018.05.09.

Kevesebb hagyma teremhet idén a hazai földeken – írja a Magyar Idők szerdai számában. Bár az ősszel elvetett magok jó termést hoztak, a belvíz miatt megkésett tavaszi vetés kapcsán már kevésbé bizakodók a gazdálkodók. A hazai hagymatermesztés egyébként sem éli fénykorát, ágazati szakértők szerint a felzárkózáshoz elsősorban megfelelő vízgazdálkodásra, öntözésfejlesztésre és a termelők összefogására, integrációjára lenne szükség.

 

Nem tett jót az év első harmadában hullott sok csapadék a hazai hagymatermesztésnek. A belvíz miatt a tervezettnél kisebb területen vethettek vörös- és fokhagymát a gazdálkodók tavasszal, ráadásul az átnedvesedett talajon a megszokottnál egy hónappal később tudták megkezdeni a munkálatokat.

Fekete János, a Hagyma Terméktanács elnöke a Magyar Időknek elmondta: Makó térségében is csökkent a termőterület, mivel a belvíz miatt kisebb területen tudtak vetni a gazdálkodók. Országos szinten egyelőre nincs pontos adat a területvesztés mértékéről, kérdéses ugyanis, hogy a kiesett területet átcsoportosítással pótolni tudták-e a gazdálkodók. Az átnedvesedett területeken március helyett csak áprilisban kerültek a magok a földbe.

Ezt követően – Fekete János beszámolója szerint – hirtelen a nyári értékek közelébe emelkedett a hőmérséklet, és öntözővízből is hiány volt, ami visszafogta a növények fejlődését.

– Félő, hogy az idén jelentős terméskiesést kell elkönyvelnünk a tavaszi vetésű vörös- és fokhagymánál. A késői vetés miatt ugyanis a tenyészidő végére, azaz a júliusi-augusztusi időszakra nem tudnak kellő méretűre fejlődni a fejek, így a piac­ra is kisebb hagymák kerülhetnek – mutatott rá a terméktanács elnöke.

Az úgynevezett áttelelő vöröshagyma ennek ellenére nagyon kedvező képet mutat, az ősszel elvetett növények gond nélkül átvészelték a telet. – Az enyhe télnek köszönhetően fagykártól nem kellett tartani, kora tavasszal pedig gyors fejlődésnek indultak a növények. A legkorábbi fajtákat néhány hete már elkezdték betakarítani a gazdálkodók – közölte Fekete János.

Bár az idei szezonra várt kisebb termésmennyiség elvileg az áremelkedés irányába hatna, a folyamatos import minden bizonnyal az idén is mélyen tartja majd az árakat. A hazai termelésnek pedig egyre kisebb hatása van a piac alakulására, a fogyasztás alig 15-20 százalékát teszi ki a magyar hagyma, a többit külföldről beszerzett áru fedezi. A spanyol fokhagyma gyakorlatilag tömegével érkezik az országba, s mivel egész évben nincs hiány a termékből, az árak is folyamatosan alacsony szinten vannak.

A magyar termelők viszont egyre kevésbé tudják felvenni a versenyt a külföldi kínálattal, a technológiai lemaradás és az öntözés hiánya gátolja a hatékony termelést. Ráadásul mára a vásárlók szemé­ben is megkopott a magyar, illetve a makói vörös- és fokhagyma értéke, a legtöbben az ár és a méret alapján választanak.

– Bizonyos helyeken még mindig keresik a magyar, ezen belül a makói vöröshagymát és fokhagymát, de az utóbbi években nagyon visszaszorult a kereslet – fogalmazott az elnök.

Az olcsón eladott, de drágán megtermelt áru az elmúlt években számos gazdálkodó kedvét vette el a hagymatermesztéstől. Jórészt ennek tudható be, hogy a 2000-es évek elejéhez képest mára a felére esett vissza a vöröshagyma termőterülete az országban.

Fekete János szerint van még remény arra, hogy az ágazat felzárkózzon, ehhez azonban több területen is változásra lenne szükség. Egyrészt olyan vízügyi fejlesztések kellenének, amelyek biztosítják, hogy minél nagyobb területen öntözhessék a hagymaföldeket a gazdálkodók, hatékony szántóföldi zöldségtermelés ugyanis ma már nem működhet öntözés nélkül.

Emellett elengedhetetlen a termelők összefogása, az elnök szerint megfelelő irányú integrá­cióval nagyon jó eredményeket érhetnének el. A nagyobb területen, egységesen, korszerű fajtákat vetve a jelenleginél nagyobb terméshozamot érhetnének el, így még az alacsony árak mellett is zsebre tehetnének némi nyereséget a gazdák.