MENÜ

Erdősítés a változó klímában – nemzetközi konferencia Budapesten

Agro Napló 2019.10.04.

Magyarország környezeti erőforrásai, köztük a víz, a talaj, és a rövidebb távon is megújítható erdők hazánk, és a Kárpát-medence jövőjének alapkövei – mutatott rá az agrárminiszter az Erdősítés a változó klímában címmel megtartott nemzetközi konferencián, amelyet Budapesten tartottak.

 

Nagy István – a tanácskozáson jelenlévőket üdvözölve – hangsúlyozta: a globális környezeti változások most olyan kihívások elé állítják az országokat, amelyekre csak szövetségben gondolkodva és cselekedve lehet hathatós válaszokat adni. A klímaváltozás következményei, a szélsőséges időjárás pusztításai, a mezőgazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatásai nem határolhatók le államhatárok mentén.

A budapesti konferencia célja – fejtette ki –, hogy megismerhetők legyenek Közép- és Délkelet-Európa fásítással kapcsolatos tapasztalatai, és át lehessen ültetni a hatékony megoldásokat kínáló jó gyakorlatokat a magyarországi erdők kezelésének hagyományaiba, valamint az Agrárminisztérium (AM) országos fásítási programjába.

Felidézte: Magyarország az elmúlt évszázad során megduplázta erdőterületét, csak az 1990-es évek óta mintegy kétszázezer hektár új erdőt telepítettek a gazdálkodók az országban. Ennek a programnak szeretnének most új lendületet adni, az ország fával borított területeinek növelése ugyanis hazánk egyik legfontosabb válasza a klímaváltozás hatásainak mérséklésére.

A magyarországi fásítási program megvalósítása során azonban felelősséggel kell eljárni. Magyarországon 50 év múlva várhatóan olyan éghajlati körülmények lesznek, mint amilyenek között a déli országok évtizedek óta eredményesen folytatnak mezőgazdasági termelést – hívta fel a figyelmet Nagy István.

Ennek alapján rendkívül fontos Magyarország számára a tanácskozásra meghívott vendégek tapasztalata, mivel ezek a főként déli országok az agrárgazdaság, az élelmezés, a környezetvédelem, az erdészet szakterületén már számos olyan kihívással néztek szembe, amelyek Magyarországra is várnak.

Hazánk nemzetközi színtéren is konkrét lépéseket tesz a környezeti változásokhoz történő alkalmazkodás területén – hangoztatta a magyar agrártárca vezetője. Hozzátéve: Áder János köztársasági elnök 2015 őszén aláírta a Párizsi klímaegyezményt, amelynek fő célja, hogy a hőmérséklet növekedése globálisan ne haladja meg a 2 Celsius-fokot.

Az Európai Unió mezőgazdasági minisztereinek múlt heti helsinki tanácskozásán jeleztem – mondta az agrárminiszter -, hogy nélkülözhetetlen az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) fenntartása a talajok és az erdők szénraktározó kapacitásának megőrzése érdekében.

Jelezte: Magyarország támogatja az unió Erdészeti Stratégiájának megújítását, hogy az erdők fenntartásával és gyarapításával kapcsolatos szempontok egységes rendszert alkotva minden kapcsolódó stratégiában és szabályozásban megjelenjenek, az agráriumtól az éghajlatváltozás elleni küzdelmen át az energiaellátásig.

Hazánk üdvözli az Európai Bizottság fellépését és közleményét a globális erdőterület-csökkenés megfékezése érdekében. Magyarország az elmúlt években erős hatósági szervezetet épített ki és működtet az illegális forrásból hazánkba érkező faanyag kiszűrése érdekében.

A globális feladatok mellett azonban az országhatárokon belül is cselekedni kell - emlékeztetett. A környezeti változások egyre nagyobb területen teszik szükségessé az országos szintű megelőző intézkedéseket, köztük az agrártárca két nagyléptékű programját: az öntözésfejlesztést és az erdősítést.

Az erdőgazdálkodás az agráriumnak az a része, amely hatékony és hosszú távú válaszokat kínál a klímaváltozásra. A magyarországi erdők évente 4-5 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg. Az erdőgazdálkodás feladata ennek a szénmegkötő kapacitásnak a fenntartása, és növelése.

Emlékeztetett, hogy ennek érdekében a közelmúltban: a magyar szaktárca növelte az erdősítések támogatását a Vidékfejlesztési Programban (VP), egy hektár új erdő telepítéséhez fafajtól függően 8600-15 000 euró – mintegy 2,9-5,0 millió forint – támogatásra pályázhatnak a gazdák és az önkormányzatok.

Emellett kutatási program is indult, amelynek során a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Erdészeti Tudományos Intézete vizsgálja a délebbi származású fafajok alkalmazásának lehetőségeit; továbbá a szárazabb, melegebb klímát jobban toleráló génkészlettel rendelkező erdészeti szaporítóanyagot alkalmaznak az eredményesebb gazdálkodás érdekében. Fásítási mintaprogram indult az állami erdőgazdaságok, az önkormányzatok bevonásával, ami érinti a barnamezős fejlesztési területeket és a honvédségi használatra feleslegessé nyilvánított területeket.

Mindennek a munkának a támogatására szervezte meg az ország ezt a konferenciát, hogy megoszthatók legyenek egymással tapasztalatok, és közös válaszokat lehessen keresni a fenntartható gazdálkodás, a körforgásos gazdaság, az erdősítések, a környezetkímélő precíziós gazdálkodás területén.

A nemzetközi konferencián részt vett számos ország és szervezet magas rangú képviselője, így: Szlovénia, Ausztria, Algéria, Szerbia, Koszovó, Észak-Macedónia, Románia, az Európai Unió, az Európai Erdők Miniszteri Konferencia és a FAO neves szakemberei, akik eljöttek Budapestre, hogy megosszák tudásukat, tapasztalataikat magyar kollégáikkal.

A konferenciát megelőző sajtóbeszélgetésen az agrárminiszter többek között elmondta még: az Agrárminisztérium (AM), gyakorlatilag mindenki számára  lehetővé tenné, hogy részt vegyen az ország fásításában, zöldítésében. Azaz az erdő- és faültetésekbe bevonnák az állami erdőgazdálkodókat, erdőgazdaságokat, a magánerdő-tulajdonosokat, az önkormányzatokat és a civil szervezeteket is, ösztönözve őket arra, hogy a nagyarányú, az ország fásítását szolgáló programot tevőlegesen is támogassák, pályázzanak az ezt szolgáló forrásokra.

Nagy István külön megemlítette, hogy az állami erdőgazdaságoknak leginkább a kezelésükben lévő erdőterületek megújítására kell nagy gondot fordítaniuk, mivel új területeket csak korlátozottan tudnak bevonni a gazdálkodásba. A magángazdálkodóknak ugyanakkor igen jelentős szerepet szánnak a program, programok megvalósításában. Ezt az eddiginél jelentősebb támogatásokkal kívánják ösztönözni. Példaként hozta a gyenge minőségű termőföldek erdősítésének lehetőségét, így az elöregedett szabolcsi almások is új funkciót kaphatnának, az elhagyott ipari területek fásítása is kedvező lehetne, mind környezetvédelmi, mind pedig anyagi szempontból.

Az önkormányzatok pedig a helyi parkokat és az utak mentén lévő fasorokat tehetnék rendbe, fásíthatnák újra szükség szerint. A minisztérium például olyan fafajok ültetését támogatná, amelyek jól tűrik a szárazságot és a városi levegőt, valamint virágzáskor nem allergének. A fásításban a civil szervezetekre, közösségekre is számítanak. A miniszter ugyanis annak a véleményének adott hangot, ha a fiatalok is részt vesznek fásításban valószínűleg megbecsülik annak eredményét is.

Zambó Péter, az AM földügyekért felelős államtitkára pedig azt emelte ki, hogy aki fát ültet, az gondol a jövőre. Hozzáfűzte: jelenleg kétszeresen is kell gondolni a jövőre, mert olyan fafajokat kell választani, amelyek alkalmazkodni tudnak majd a várhatóan megváltozó klímához, azaz jobban bírják a meleget. Ezért próbál a tárca olyan kapcsolatokat kialakítani – ez volt a mostani konferencia célja is -, hogy megfelelő szaporítóanyag álljon rendelkezésre az új telepítésekhez. Ez a déli, dél-keleti országokból szerezhető be. Beszélt arról is hogy a 23. Erdők hete rendezvénysorozat mintegy száz rendezvényének része az „Erdősítés a változó klímában” című nemzetközi konferencia is.

Az államtitkár a meglévő erdők megóvásának és fenntartásának fontosságát is hangsúlyozta – összegzett a kormányzati hírportál –, azok ugyanis évente mintegy 5 millió tonna széndioxidot kötnek meg Magyarországon. Szorgalmazta a fásítási programok folytatását is, megjegyezve, hogy a rendszerváltás óta már 200 ezer hektárral bővült a belföldi erdőterület, és ennél is jobban nőtt a széndioxid-felvevő képesség.

Zambó Péter üdvözölte, hogy 2010 óta a korábbiakhoz képest  több mint kétszer annyi – csaknem 90 ezer – gyermek jutott el erdei-erdészeti iskolákba. Emellett sikeres volt a Vándortábor program is. Ennek keretében országszerte mintegy ezer pedagógust avattak be a természetvédelembe és erdőjárásba a helyi erdészeti szakemberek. Tapasztalatai alapján – arról is beszélt -, hogy a kirándulók egyre inkább tiszteletben tartják az erdőket, betartják az erdőjárás szabályait. De ezzel együtt is úgy látja, hogy tovább kell erősíteni a környezeti nevelést az iskolákban és az iskolákon kívül egyaránt.