A Stratégia megvalósítása számos intézkedést tartalmaz, de a legfontosabb a mezőgazdasági termelők digitális kompetenciáinak és ismereteinek fejlesztése, amely elősegíti a korszerű mezőgazdasági technológiák alkalmazását.
 
A Stratégia nemcsak az agrár-felsőoktatási intézmények szintjén kívánja hatékonyabbá tenni az oktatást, de komplex oktatási, szemléletformálási programot dolgozott ki a szakképzési és a hozzájuk kapcsolódó felnőttképzési területen is: „Okos Gazda” program, tudásbázis működtetését szolgáló Digitális Agrár Akadémia.

A Stratégia az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer mezőgazdasági termelést segítő adatait is térítésmentesen hozzáférhetővé kívánja tenni a termelők részére. Az üzemi folyamatok digitalizására és adminisztratív terhek csökkentésére pedig „Okos Tesztüzemi Rendszer”-t fejlesztenek majd és ágazati adatintegrációval támogatni kívánják mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek digitális nyomon-követhetőségét.
 
Az intézkedések között szerepel még az agráriumban keletkezett hulladékok újrahasznosítását segítő, digitális alapú elosztó és értékesítési sharing economy módszerek fejlesztése és a kereskedelmi láncok rövidítése is pl. a blockchain megoldások alkalmazási lehetőségeinek vizsgálatával.
 
A precíziós technológiák elterjedésének elősegítésére korszerűsítik a műholdas helymeghatározási szolgáltatást és a referenciaállomás-hálózatot (GNSS), valamint a hozzáférhetőségét kiterjesztenék és ingyenessé tennék.
 
Digitális Agrár Innovációs Központot kívánnak létrehozni a Szent István Egyetemen, hogy a felsőoktatás és a szaktanácsadás gyakorlati képzőhelyei adottak legyenek, a digitális kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység körülményeit biztosítsák, valamint az agrár digitális megoldások innovációs és módszertani tudásbázisának kialakítsák.
 
A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság digitális agrár-mintagazdaságként is funkcionálna a mezőgazdasági gépek és technológiák tesztelésére.

A DAS-hoz szervesen kapcsolódó Digitális Élelmiszeripari Stratégia kidolgozása is szerepel a kormányhatározatban, amely a szükséges költségvetési forrásokat tartalmazza.
 
Az IKT szektor számára kiemelkedő üzleti lehetőséget jelent a Stratégia implementációja, az élelmiszergazdaság szereplői számára pedig kitörési lehetőség a termelési folyamatok egyszerűsítése, digitalizálása, a munkaerőhiány kiváltása. Az agrárium infrastrukturális IT beruházásain túl kiemelt hangsúlyt kap a gazdálkodók digitális kompetenciáinak fejlesztése, amely problémakörre a Digitális Jólét Program megbízásából, az Agrárinformatikai Klaszter által elvégzett felmérés és tanulmány is rávilágít.
 
A további részletek megtalálhatóak a Magyar Közlönyben.
 
Több éves kitartó szakmai munka, valamint a Digitális Jólét Program koordinálásával a releváns stakeholderek együttműködésének eredményeként jutott el Magyarország idáig, ezért szeretnénk megköszönni mi is a DJP-nek, minden klasztertagunknak és szakmai partnerünknek a közös munkát – írja az Agrárinformatikai Klaszter közleményében, és hozzáteszik: bizakodva várják a folytatást, amelynek szolgálatába állítják a Transfarm 4.0 című nemzetközi projektjüket is.