– A klímaváltozás folyamatosan drágítja az élelmiszer-előállítást, mi éppen emiatt tűztük ki célul azt, hogy segítsük a gazdálkodókat az alacsonyabb költséggel járó gazdálkodásban. Ezért hoztuk létre tavaly - az országban elsőként - a Száraz Területek Koordinációs Kutató Központját karunkon, ahol az időjárási változások talaj-, víz- és élelmiszergazdálkodásra gyakorolt hatásait vizsgálják és rendszerezik kutatóink – mondta Komlósi István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja az augusztus 3-ai könyvbemutatón.

Komlósi István, Juhász Csaba és Huzsvai László

Juhász Csaba, a központ igazgatója, Gálya Bernadett, a MÉK Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének tanársegédje, valamint Huzsvai László, a Gazdaságtudományi Kar Kutatásmódszertan és Statisztika Tanszékének vezetője Debrecen 110 éves, napi megfigyeléseket tartalmazó időjárási adatsorát vizsgálta, korszerű többváltozós statisztikai módszereket alkalmazva.

– Mivel a mezőgazdaságot legnagyobb mértékben a légkör felmelegedése és az időjárási szélsőségek befolyásolják, stratégiai kérdés a 21. században a vizek tározása. A debreceni adatok alapján megállapítottuk, hogy a csapadék mennyisége statisztikailag igazolható módon nem változott 110 év alatt, eloszlása viszont igen és egyre gyakrabban kell számolni extrém nagy napi csapadékkal – ismertette Juhász Csaba.

A debreceni kutatók rámutattak, hogy a városi területeken 1,3 Celsius fokkal emelkedett a légkör átlaghőmérséklete a vizsgált időszakban, a szántóterületeken pedig 0,8 Celsius fokos emelkedést mértek, mindkét érték riasztó a jövőre vonatkozóan. A 110 év alatt 32-vel csökkent a fagyos napok száma, a legszárazabb nyarak pedig csaknem harmincévenként követik egymást (1935, 1962, 1992). Amennyiben ez a tendencia folytatódik, néhány éven belül számíthatunk az évszázad legszárazabb nyaraira.

Bár a mezőgazdaság számára az ősz az egyik legmeghatározóbb időszak, ma már ez a legkiszámíthatatlanabb is egyben. Az adatok mutatják, hogy 32 mm-rel lett kevesebb a csapadék mennyisége az őszi hónapokban, ami 25 százalékos csökkenést jelent, ugyanakkor 13-szoros különbségeket is tapasztaltunk egyes évek között. Ehhez alkalmazkodni hatalmas kihívás – tette hozzá Huzsvai László, a Kutatásmódszertan és Statisztika Tanszék vezetője.

A kutatók arra is kitértek, hogy a növények optimális vízellátását a lehullott csapadék már csak 60 százalékban tudja fedezni, és további, folyamatos csökkenés prognosztizálható.

A jelenségeket részletesen elemzik a debreceni szakemberek a Klímaváltozás hatása a szárazgazdálkodási rendszerekre című kiadványban, amihez a gazdálkodók is hozzájuthatnak a Száraz Területek Koordinációs Kutató Központjában.