Az 55 ezer tagot számláló NFU nyilatkozatának előzményeként a testület 90 fős tanácsa - amelyben az angliai és walesi megyék mezőgazdászainak képviselői vesznek részt - szavazással döntött a szervezet álláspontjának kialakításáról.
A döntés előtt az NFU országszerte 28 vitafórumot rendezett, amelyeken a mezőgazdasági termelők kifejthették véleményüket arról, milyen hatást gyakorolna a brit agrárszektor működési környezetére, ha Nagy-Britannia távozna az Európai Unióból.
Az NFU tanácsának döntése után, hétfő este kiadott közlemény szerint a szervezet nem vesz részt ugyan a brit EU-tagságról júniusra kiírt népszavazás kampányában, de a kilépéssel járó lehetséges következmények széles körét mérlegelve arra a következtetésre jutott, hogy a brit gazdálkodók érdekeit Nagy-Britannia további EU-tagsága szolgálja a legjobban.
Az NFU elnöke, Meurig Raymond a BBC-nek hétfőn elmondta, hogy a tanács tagjainak "elsöprő többsége" a brit EU-tagságot pártoló nyilatkozatra szavazott.
Nemrégiben a brit kormány is arra hívta fel a figyelmet, hogy ha Nagy-Britannia a népszavazás eredményeként távozna az EU-ból, azt a brit mezőgazdaság is komolyan megszenvedheti.
A kormány tevékenységét szervező és segítő kabinetiroda 28 oldalas tanulmánya hangsúlyozta, hogy az EU átlagosan 14 százalékos importvámot vet ki az unión kívüli országokból behozott mezőgazdasági termékekre, még azokkal az országokkal - köztük Norvégiával és Svájccal - szemben is, amelyeknek van kétoldalú kereskedelmi megállapodásuk az EU-val.
Az elemzés szerint ráadásul a 14 százalékos vám csak az átlagos szint, a tejtermékek esetében 36 százalék terheli az EU-n kívülről érkező importot, és ez súlyos helyzetbe hozná a brit mezőgazdasági termelőket, ha Nagy-Britannia nem férne hozzá az unió egységes belső piacához.
A brit mezőgazdasági termelők szövetsége előtt nem sokkal a brit ipari szektor legnagyobb érdekképviseleti szervezete is Nagy-Britannia további EU-tagsága mellett foglalt állást, számításokkal alátámasztva azt a véleményét, hogy a kilépés súlyos gazdasági kockázatokkal járna.
A Brit Iparszövetség (CBI) minap közzétett, enyhébb és súlyosabb forgatókönyveket felvázoló 79 oldalas tanulmánya szerint - amelyet a CBI megbízásából a PwC üzleti tanácsadó cég állított össze - az uniós tagság feladása esetén a nominális brit hazai össztermék (GDP) már 2020-ban 3-5,5 százalékkal lenne alacsonyabb, mint akkor, ha Nagy-Britannia továbbra is az EU tagja marad.
A PwC szakértőinek becslése szerint ez 55-100 milliárd font (22 ezer-39 ezer milliárd forint) - háztartásonként 2100-3700 font - közötti nominális gazdasági veszteséget jelentene az évtized végéig 2015-ös árfolyamokon számolva.
Forrás: MTI
