MENÜ

Biztató kilátások a fiatal kertészek előtt

2018.06.04.

Mindenki jól jár, aki ma fejlesztésbe fog a hazai gyümölcságazatban, 5-6 éven belül ugyanis eltűnhetnek azok a gazdaságok a piacról, amelyeket már csak a támogatások tartanak életben – írja a Magyar Idők hétfői számában. Helyüket a korszerű, hatékony ültetvények vehetik át. Az öntözhetőséghez szükséges bonyolult vízjogi eljárás azonban sokakat elriaszt a fejlesztéstől.

 

Egyelőre kiegyenlítettnek látszik a fiatalok és a 65 éven felüli gazdák aránya a hazai gyümölcságazatban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavaszi felmérése szerint a 40 év alattiak aránya 21 százalékot ért el a gazdaságok irányítói között, míg az időseké országos átlagban 23 százalékot tett ki. A fiatalok részaránya Komárom-Esztergom megyében volt a legmagasabb, több mint 36 százalék, Csongrád megyében pedig a legalacsonyabb: itt alig érte el a 12 százalékot a 40 éven aluli termelők aránya.

A KSH adatai szerint a gyümölcstermelők korösszetétele szempontjából Csongrád megye számít a legelöregedettebbnek, a legalább 65 éves gyümölcstermesztő gazdálkodók 30 százalékos aránya a legmagasabb a megyei rangsorban. Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) elnöke a Magyar Időknek elmondta: a termelők korát figyelve a gyümölcsös kertészetekben magasabb a fiatalok aránya, azonban nagy szükség lenne a további fiatalításra.

– Abban bízunk, hogy az ágazatban működő fiatalok hosszú távon is ebből akarnak majd megélni, és valószínűleg telepíteni is fognak. Az lenne az egészséges, ha a mostani szinte azonos arányok helyett a negyven év alattiak száma 8-10 százalékkal meghaladná az idősebb termelőkét – mutatott rá a szakember.

A gyümölcstermelő fiatalok zöme, 80-85 százaléka a szüleik gazdaságát viszi tovább, csak kisebb arányban indulnak a nulláról ezek a vállalkozások.
A KSH összeírásának előzetes eredményeiből egyelőre nem derült ki, hogy a korszerű, intenzív termelésből hogyan veszik ki részüket az ifjú kertészek, Ledó Ferenc szerint a jövő szempontjából ennek meghatározó jelentősége van, hiszen egy gyümölcsös telepítése hosszú távú befektetés. – Ha egy gazdaságból hiányzik az utánpótlás, egy ötven feletti termelő szinte biztos, hogy már nem fog nagyobb telepítésbe – állapította meg a FruitVeb elnöke.

Ennek oka, hogy egy gyümölcsös termőre fordulásához hosszú időre van szükség. Az idősebb gazdálkodó jellemzően már nem fejleszt, hanem kifuttatja az ültetvényét, és csak addig termel, ameddig úgy érzi, hogy a támogatásokkal együtt gazdaságosan tudja folytatni a tevékenységét.

A kertészeti beruházásokban tehát vélhetően a fiatalabb generáció és a tőkeerős, biztos utánpótlással rendelkező gazdaságok állnak az élen. Ledó Ferenc szerint mindenki jól jár, aki ma hatékonyságnövelésre adja a fejét az ágazatban, 5-6 év múlva ugyanis várhatóan csak azok a gazdaságok maradnak életben, ahol költséghatékonyan, egy hektárra vetítve a legnagyobb mennyiséget és kiváló minőséget tudnak előállítani.

Bár a kedvező kamatkörnyezet a fejlesztéseknek kedvez, és a bankok is szívesen finanszírozzák a mezőgazdasági projekteket, ugyanakkor vannak olyan tényezők, amelyek alaposan visszafogják a telepítési kedvet a gyümölcstermelő gazdák körében. Az egyik legkeményebb akadály az öntözhetőség hiánya és a bonyolult vízjogi engedélyezési eljárás. Emiatt a telepítésre szánt pályázati keretet sem merítették még ki a gazdálkodók, a legtöbben attól tartanak, hogy a projekt benyújtásához szükséges elvi vízjogi engedély ellenére később mégis kiderül, hogy adott településen nem valósítható meg a beruházásuk.

A szakmai szervezet most azon dolgozik, hogy valamelyest sikerüljön enyhíteni a termelők bizonytalanságán. – Azt szeretnénk elérni, hogy ha valaki benyújtja az öntözésfejlesztési kérelmét a hatósághoz, akkor két hónapon belül egy írásos igazolást kapjon arról, hogy a megjelölt településen – ha megfelel a jogszabályoknak – biztosan megkapja az engedélyt – fogalmazott Ledó Ferenc.