Az aszály elleni küzdelemről tanácskoztak Budapesten

Agro Napló
A víz jelenléte vagy hiánya alapvetően meghatározza a mezőgazdasági termelés lehetőségeit, mind a növénytermesztésben, mind pedig az állattenyésztésben – mutatott rá az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára Budapesten egy szakmai konferencián.
Fotó: MTI

Feldman Zsolt, a Sivatagosodás és az aszály elleni küzdelem világnapja alkalmából a szaktárcánál rendezett tanácskozáson elmondta: a Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszerben (MKR), a káresemények közül az aszálykár a legjelentősebb mértékű. Ezt mutatja, hogy a 2012-2018 között kifizetett összes kárenyhítő juttatás valamivel több, mint 43 százalékát aszálykárra fizették ki.

Hozzátette: az idei év rendkívüli csapadékhiánnyal kezdődött, ami április végéig tartott. Ennek köszönhetően a kárenyhítési rendszerbe 2019-ben eddig közel 130 ezer hektár területet jelentettek aszálykárosnak. De májusban már a nagy mennyiségű csapadék okozott károkat. Így 8200 hektár belvízkárt, mintegy 2300 hektár felhőszakadáskárt és több mint 500 hektár árvízkárt jelentettek be a termelők.

Mindennek fényében érthető – mutatott rá az államtitkár -, hogy a magyar mezőgazdaság számára rendkívül fontos a vízgazdálkodás és az agrárium egymással összehangolt fejlesztése. A hazai felszíni és felszín alatti vízkészletek megőrzése és ezek legmegfelelőbb mezőgazdasági hasznosításának biztosítása. Felhívta  figyelmet: a mezőgazdasági víz hasznosítás nemcsak az aszálykárok enyhítését jelenti, hanem  a termelés fenntartásához szükséges víz mennyiség mindenkori biztosítását is, például az állatok számára. Fontos feladat a mezőgazdasági termelés és a vízgazdálkodás összehangolt fejlesztése a környezeti fenntarthatóság és a biztonságos élelmiszertermelés érdekében.

Kiemelt terület ugyanakkor az öntözési lehetőségek folyamatos fejlesztése, mert a korszerű feltételek biztosítása nélkül – például a kertészeti termelésben – nem érhetők el jó eredmények, nem végezhető gazdaságos termelés. Ezért is támogatják Vidékfejlesztési Program keretében az öntözési közösségek létrehozását, és alakul meg a tervek szerint július 1-jén a Nemzeti Öntözési Központ – közölte az államtitkár.

Fotó: AM/Krasznai-Nehrebeczky Mária

Feldman Zsolt beszélt arról is: a 2013-as és 2016-os események sikerére építve, ez év októberében Magyarországon immár harmadik alkalommal rendezik meg a Víz Világtalálkozót. Az idei konferencia, Áder János köztársasági elnök fővédnöksége mellett, a közelgő vízválságok kezelésének sürgősségére kívánja felhívni a figyelmet.

Kling Zoltán, a Belügyminisztérium (BM), Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárságnak főosztályvezetőjének tájékoztatása szerint: hazánkban is fel kell készülni a klímaváltozás hatásaira, mert várhatóan növekszik majd a szélsőséges időjárási jelenségek gyakorisága. Így például többször fordul majd elő aszály, de árvíz is.

Kitért rá: a növénytermesztés termelésbiztonsága szempontjából kulcskérdés az öntözővíz biztosítása a magyar agráriumban. Közölte: az éves felszíni vízkivétel mintegy 4600 millió köbmétert tesz ki, míg a felszín alatti vizekből történő vízkivétel mennyisége évente mintegy 950 millió köbméter. A felszíni vízkivétel  5,7 százaléka öntözési célú, míg a felszín alatti vízkivételnek csak 1 százalékát használják öntözésre. Az országban 111 ezer hektárt öntöznek. Jelenleg a megművelt mezőgazdasági terület 1,7 százalékán folyik öntözéses gazdálkodás. Az öntözött területek 80 százaléka szántóföldi művelésű.    

A főosztályvezető elmondta: a magyar mezőgazdaság számára rendelkezésre álló vízkészlet kihasználása az országosan 30 százalék körüli, míg az unióban ez az arány 80 százalékra tehető. Hazánk területén jelenleg 69 öntözőrendszer működik. Az állami kezelésű öntözőcsatornák hossza pedig meghaladja a 4300 kilométert.     

Kling Zoltán beszélt arról is, hogy a gazdálkodók számára elérhető öntözővíz mennyiségének növelése érdekében a kormány tavalyi döntése alapján 2020-2030 között évi 17 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez összesen 170 milliárd forint fejlesztési forrás. Ebből az összegből öntözéshez kapcsolódó állami vízgazdálkodási főművek fejlesztésére 2019-2024 között 34,8 milliárd forintot használnak fel az öntözési célt szolgáló, állami vízügyi infrastruktúra működtetésére.

Jelezte: a kormány múlt évi határozatai arról is szólnak, hogy a vízügyi ágazatnak az idén az infrastrukturális hiányok felszámolása érdekében több intézkedést kell végrehajtania az öntözésfejlesztés megvalósítására. Így eszközbeszerzésre és létszámfejlesztésre összesen több, mint 3 milliárd forintot biztosít a  kormány. Emellett csaknem 600 millió forintot fordítanak a 2020-as öntözésfejlesztések előkészítési és tervezési feladataira a beruházás előkészítési alap terhére.

Továbbá mintegy 100 milliárd forint értékben támogatják a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) a térségi vízvisszatartáshoz, valamint a vízszétosztó hálózatok fejlesztésére és rekonstrukciójához kapcsolható projekteket is – tájékoztatott a BM főosztályvezetője.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!