MENÜ

Az agrárgazdasági kamara megkerülhetetlen szereplője az agráriumnak

Agro Napló 2022.05.19.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) csaknem egy évtizede – 2013 tavaszán – kezdte működését. Az azóta eltelt időben a köztestület szakmailag elismert, megkerülhetetlen szereplővé vált.

Fotó: NAK

 

2022. május 20-án tartják az agrárkamarai választásokat. Június 13 -17. között lesznek a megyei alakuló küldöttgyűlések, majd július 7-én megválasztják a köztestület országos tisztségviselőit. Az elmúlt évek kihívásairól és eredményeiről beszélgetett Győrffy Balázzsal, a NAK elnökével a napokban az Agro Napló munkatársa, Zsigmond Ágnes.

Agro Napló (A. N.): Kezdjük a legaktuálisabbal, az orosz–ukrán háborúnak az agráriumra gyakorolt hatásával. A konfliktus miatt milyen helyzet alakult ki az ágazatban, az Európai Unió megfelelően tudja-e kezelni a kialakult helyzetet?

Győrffy Balázs (Gy. B.): A helyzet tragikus minden szempontból. A háború miatt sokan vesztik életüket, rengetegen kényszerülnek hazájuk elhagyására. A konfliktus agrárgazdasági következményei ma még nehezen felmérhetők, egy azonban biztos: egyes termékekből hiány lesz. Az észak-afrikai országok nagykövetei egymásnak adják a kilincset az unió agrárszervezeteinél, mert országaikban – főként az ukrán gabonaszállítmányok kiesése miatt – egyelőre rendkívül kérdéses, hogyan kerül az emberek asztalára kenyér szeptemberben, októberben.

Úgy tűnik, hogy a brüsszeli bürokraták még ebben a helyzetben sem ébrednek fel a sötétzöld álomból. Ugyan átmenetileg enyhülnek az uniós zöldítési követelmények, de az Európai Bizottság (EB) továbbra sem tett le a Green Deal, azaz az Európai Zöld Megállapodás megvalósításáról. Ennek keretében olyan korlátozásokat vezetnének be, amelyeknek a környezet- és természetvédelem szempontjából nincs pozitív hozadéka. Ellenben a mezőgazdasági termelők számára ezek a tervezett intézkedések – így a műtrágyák, a növényvédő szerek vagy az antibiotikumok felhasználásának drasztikus csökkentése – óriási kockázatot jelentenek, mivel az európai mezőgazdaság teljesítményét érdemben visszafogják. Így nehezített pályára kerül az unió teljes agrárgazdasága, miközben a világ élelmiszer-ellátási gondokkal küzd. Az EU mindennek nyomán úgy válhat nettó élelmiszer-importőrré, hogy azokból a termékekből lehet hiány, amiből korábban exportőr volt. Ez pedig tragédia.

Az unió döntéshozói terveikkel kockára teszik a közösség országainak élelmezésbiztonságát. Ez pedig elfogadhatatlan, mert több százmillió ember sorsát érinti az unió tagállamaiban, nemcsak a gazdálkodókét és az élelmiszeriparban dolgozókét, hanem minden, az EU-ban élő emberét.

Az, hogy az EB terve mennyire kudarcra van ítélve, a háború miatt hamarabb felszínre került, mint azt bárki gondolta volna. Az unió vezetőivel a felmerülő gondokat meg kell értetni, ez valamennyi uniós polgár érdeke. Ugyanis, ha az európai élelmezésbiztonság veszélybe kerül, és kiszolgáltatottá válik ezen a térén az EU, akkor súlyos következményekkel kell számolnia az uniónak. Erre a pandémia is rámutatott. Arról nem is beszélve, hogy ilyen helyzetben visszafogni a termelést, az bűn, mert az unió segíthetne az említett észak-afrikai országoknak, ha megfelelő árualapja lenne. Az Afrikában jelentkező keresletnövekedés tehát piaci lehetőség az uniós tagállamoknak, köztük hazánknak is. Ha nem mi, akkor más fogja ezt kihasználni.

A.N.: Négy évvel ezelőtt a NAK kezdeményezte a kormánynál, hogy a kabinet emelje meg a Vidékfejlesztési Program nemzeti társfinanszírozásának mértékét az akkori 17,5 százalékról 80%-ra. A kormány elfogadta a javaslatot. Ez a pozitív intézkedés miként hat a hazai agráriumra?

Gy.B.: Erről az intézkedésről badarság lenne azt hinni, hogy csak azért történt meg, mert az agrárkamara szerette volna. Ez a döntés sok politikus munkájának eredménye. Ugyanakkor arra büszke vagyok, hogy ezt először mi vetettük papírra. Még 2018-ban elkezdtük elemezni, hogy az unió Közös Agrárpolitikája (KAP) a jövőben milyen irányt vehet. Ennek eredményeként arra jutottunk, hogy a II-es, vidékfejlesztési pillérből az I-es pillérbe forrásokat kell átcsoportosítani, ha az akarjuk, hogy a hektáralapú kifizetések ne csökkenjenek. Ebből viszont az következett, a II-es pillérből átcsoportosított forrást nemzeti finanszírozásból kell pótolni. De az komoly dilemma volt még szakmai körökben is, hogy a II-es pillér finanszírozásához mekkora összegű hazai forrást kellene rendelni.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara véleménye az volt, hogy a II-es pillérbe komolyabb forrást kell kihelyezni, jelentősen növelni kell a hazai társfinanszírozás arányát, amely akkor még a 20 százalékot sem érte el. Az viszont, hogy a kormány ezt az arányt 80 százalékra növelte, az mindenképpen óriási dolog, sőt nagy lehetőségnek nevezném. Ez az arány az adható maximum. Ez teljesen egyedülálló az Unióban, egyetlen állam sem ad ennyit. Mindebből az látszik, hogy a kormány számára valóban fontos a vidék.

A lehetőség mellett, amit ez a döntés eredményezett, a jelentős forrásnövelés felelősséget is jelent. Vagyis: jó célokat kell megfogalmazni a vidékfejlesztésben, ugyanis a rendelkezésre álló nagyon sok pénzt értelmes célok megvalósítására kell fordítani, azt „elégetni” nem szabad. A NAK ennek szellemében jár el, és igyekszik olyan programokat kialakítani és támogatni, amelyek elősegítik, hogy a magyar agrár- és élelmiszer-gazdaság néhány éven belül az európai elitbe tartozzon. Ehhez olyan ár-érték arányú termékek előállítására van szükség, amik nemcsak a belföldi piacon, hanem a nemzetközi megmérettetésben is minél nagyobb mennyiségben és minél jobb minőségben gond nélkül eladhatók.

Ha több pénzre lehet pályázni, akkor viszont több önerő is szükséges. Ezért javasoltuk a mezőgazdasági szereplők működési és adózási struktúrájának megváltoztatását. Így több pénz maradhat a gazdáknál és a vállalkozásoknál, és ezáltal fejlesztéseiket is könnyebben tudják megvalósítani. A családi gazdaságok NAK által kezdeményezett reformjának köszönhetően ma talán Magyarországon a legkedvezőbb az agráradózás Európában.

A.N.: Emellett fontos még a generációváltás és a gazdaságátadás kérdésköre is.

Gy.B.: Ez a terület valóban fontos, mert a technológiai megújulás az ágazatban viharos erejű, ehhez a fiatal generációk szaktudása és dinamizmusa, valamint nyitottsága nélkülözhetetlen. Így szeretettünk volna olyan megoldást találni e téren, hogy a gazdaságátadás ne egy tragédia eredménye legyen, hanem egy gazdálkodási folyamat része, annak érdekében, hogy a fiatalabb generációk az elődök tapasztalatait is be tudják építeni munkájukba. Véleményünk szerint a nemrégiben elfogadott törvényben ezek a keretek jól körül lettek határolva, és a kialakított struktúra jó irányt követ. A rendszer finomhangolása pedig még most van folyamatban.

A.N.: Az ágazatban felvetődő innovatív ötleteket hogyan lehet a gyakorlatba becsatornázni?

Gy.B.: Erre az egyik legjobb mód, amit a kamarában kialakítottunk: a NAK TechLab program. Nagyon büszke vagyok, hogy vannak olyan, a NAK TechLab megmérettetésein korábban bemutatkozott startupok, amelyek ma már kiállítóként vannak jelen számos szakmai rendezvényen. Vagyis a NAK TechLab keretei között sikerül összekapcsolni az ötletadókat az alkalmazókkal. Így az újdonságok mindkét fél részére gazdasági előnyt hoznak.

A.N.: Mint helyi agrárvállalkozó, miként ítéli meg, az innovációs folyamat hogyan tükröződött a nemrég zárult a 25. Pápai Expo és Agrárpiknik elnevezésű rendezvényen?

Gy.B.:  Az elmúlt években igyekeztünk a Pápai Agrárexpónak helyet találni és karaktert adni a hazai agrárrendezvények között. Hiszen még egy, az agrárgépeket bemutató vagy az állattenyésztésre szakosodott mezőgazdasági kiállításra nincs szükség és igény.

Arra viszont igen nagy az igény, hogy egy-egy agrárbemutató a fiatalokhoz és a társadalom széles rétegeihez vigye közelebb a mezőgazdaságot és élelmiszeripart. Az a célunk, hogy az ágazat ismertsége és elismertsége növekedjen. Ezért a Pápai Expót és Agrárpikniket egy nagy közönségtalálkozóvá alakítottuk át, amelynek keretében a diákok, illetve a laikusok, azaz az agráriummal egyáltalán nem foglalkozó emberek is megláthatják, hol tart ma a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar, milyen újdonságokat alkalmazva teszik a dolgukat a termelők és az élelmiszert előállító üzemek. Meghívtuk kiállítóként az agráregyetemeket is, hogy bemutatkozhassanak az agrár profilú középiskolák diákjainak, akik így bepillantást nyerhettek a továbbtanulási lehetőségekbe.

A most zárult kiállításon igen sokan, két nap alatt több mint 20 ezren voltak, és láthattak olyan újdonságokat, amelyek még a szakemberek számára sem megszokottak: például az önvezető traktorokat, amelyek már a mezőgazdaságban egyre inkább terjednek, miközben a személyautóknál csak most kezdenek az önvezetéssel komolyan foglalkozni. De megismerkedhettek emellett új technikai eszközökkel, mint például a drónok alkalmazásával is. Ez pedig már a fiatalok számára is érdekes. Mindez azt sugallja ugyanis számukra, hogy érdemes a mezőgazdasággal foglalkozni, akár ilyen pályát is választani, mert a legmodernebb eszközökkel dolgozhat az, aki ért hozzájuk. Ennek érdekében az ágazatban olyan oktatási rendszert szeretnénk látni, ami a az innovatív technológiákról,gépekről is naprakész ismereteket tud adni mind a középiskolákban, mind pedig a felsőoktatásban. Emellett azonban oktatni tudja azokat is, akik már az ágazatban dolgoznak, de igényük van ilyen típusú továbbképzésre. Ezen információk eljuttatásának egyik láncszeme a Pápai Expo és Agrárpiknik. Ilyen és hasonló rendezvényeken lehet ugyanis az agráriumot a hozzá nem értők számára megismerhetővé tenni.

A.N.: A falugazdász hálózat működtetése fontos feladata a NAK-nak, amivel a gazdálkodók munkáját segíti, teszi könnyebbé. Milyen terheket vesz le a vállukról ez a szolgáltatás?

Gy.B.: A falugazdászok munkája nagyon komoly jelentőségű a gazdatársadalom számára, mivel minden olyan kérdésben segítséget tudnak nyújtani, amiben egy-egy gazdálkodónak nincsenek pontos ismeretei. A legtöbb munkát a falugazdászoknak az egységes kérelmek beadása adja, mivel ezek döntő hányadát a segítségükkel nyújtják be a gazdálkodók. Ez az összes kérelem 65-70 százalékát, közel 110 ezer kérelmet jelent. A falugazdászok jól, gyorsan és pontosan dolgoznak, ezt mutatja, hogy az általuk kitöltött kérelmek között nagyon alacsony az adategyeztetésre szorulók aránya. Az egységes kérelmek benyújtásában Magyarország az elmúlt években az élmezőnyhöz tartozott, és tartozik ma is. Olyan hálózat ugyanis egyik országban sem működik, mint a magyar falugazdász hálózat – mintegy 600 fővel, országszerte 1700 irodával –, aminek ez a siker köszönhető. Ez a hálózat még a pandémia alatt is zökkenőmentesen működött, még ekkor is sikerült beadni az összes magyar egységes kérelmet határidőre, ami szinte egyedülálló volt az Európai Unióban.

A.N.: Május 20-a a kamarai választások napja. Hogyan élhetnek jogukkal a kamarai tagok a választáson?

Gy.B.: A kamarának 391 ezer választásra jogosult tagja van. A 19 megyében összesen 1480 küldöttre lehet szavazni.  A legutóbbi, 2017-es választásokhoz képest másfélszer annyi, országszerte 361 szavazási központban fogadjuk tagjainkat.

Június 13-17. között alakulnak meg a megyei küldöttgyűlések, a megyei küldöttek választják majd meg az országos delegáltakat, akik július 7-én ülnek össze, hogy megválasszák a NAK országos tisztségviselőit.

Az agrárkamara az elmúlt egy évtizedben megkerülhetetlenné vált, minden termelőt és élelmiszeripari szereplőt összefogunk, az összes jelentős ágazati szakmai szervezettel szoros kapcsolatban állunk. Így befolyásunk van arra, hogy az ágazatban fontos kérdésekben mi történik, illetve mi történjen. Fontos, hogy minél több tagunk menjen el voksolni, mivel nem mindegy, hogy a NAK mögött mekkora legitimitás áll. Ezért biztatok mindenkit arra, hogy tegye le a voksát a kamarai választásokon, a magyar agrárium, élelmiszeripar jövője mellett. Építsük együtt a jövő agráriumát!

 

-an-