A minőségi termékek irányába mozdult el a magyar édességpiac

Agro Napló
A magyar édességpiac a minőségi termékek irányába mozdult el továbbá tapasztalható az is, hogy az utóbbi években emelkedik az édességek forgalma Magyarországon – mondta Sánta Sándor a Magyar Édességgyártók Szövetségének (MÉSZ) elnöke december elején tartott iparági sajtótájékoztatón.

A Magyar Édességgyártók Szövetsége immár negyed százada fogja össze az iparági szereplőket. Jelenleg 24 tagvállalatot tömörít, a szövegség tagjai a magyar piac 85 százalékát fedik le. A magyar édességpiac forgalma, amely a korábbi években mintegy 200 milliárd forintot tett ki, mostanra a folyamatos fejlődés következtében mostanra, 2018-ra a becslések szerint  elérte a 250 milliárd forintot. A forgalomemelkedést mindenekelőtt a drágább, minőségi termékek eladásának folyamatos emelkedése biztosította – tette hozzá.

Sánta Sándor

Tájékoztatott arról is, hogy a magyar szaloncukorpiacon évente most mintegy 3500 tonna szaloncukrot lehet eladni, aminek értéke több mint 6 milliárd forint. A Mikulás szezon forgalma pedig mintegy 4 milliárd forint körüli összeg jelenleg, ami mintegy 700 tonna mennyiséget jelent, ebből a csoki mikulás mintegy 435 tonnát tesz ki. Az adventi naptárból pedig a múlt évben mintegy 350 ezer darabot értékesítettek. Az ünnepi édességek 46 százalékát vásárolják a magyar emberek a hipermarketekben, 54 százalékát pedig egyéb helyeken.

Az év végi ünnepek alkalmával szaloncukrot a magyar lakosság 86 százaléka tervezi, hogy vásárol, 57 százalék pedig biztosan vásárol ebből a termékből egy felmérés szerint. A szaloncukrot elsősorban a nők veszik meg karácsonyra, de a férfiak 40 százaléka is vásárol ebből az édességből. A kutatások alapján sokan már nem a fenyőfára teszik fel a szaloncukrot, hanem általában alóla fogyasztják el. A szaloncukrok közül egyértelműen vezeti a magyar listát a zselés. Ezt követi a kókuszos, a vajkaramellás valamint a csokoládékrémes ízesítés. Egy háztartásban általában a karácsonyi ünnepekre 1 kilogramm szaloncukor vásárlását tervezik már évek óta. A drágább – 2000 forint feletti csomagárú – szaloncukrok ugyanakkor csak 8 százalékos piaci részesdést érnek el. Ma még a magyar piacot leginkább az ömlesztett és a saját márkás szaloncukrok határozzák meg jelentős részben.

Felkai Beáta, az Agrárminisztérium élelmiszergazdasági és eredetvédelmi főosztályának vezetője arról beszélt, hogy a hazai élelmiszeriparban mintegy 5000 vállalkozás tevékenykedik, amely mintegy 90 ezer embert foglalkoztat. A magyar lakosság a kiadásainak mintegy 30 százalékát fordítja élelmiszerre (ez uniós szinten mintegy 13 százalék). Cukorra és édességre havonta a magyarok az élelmiszerre fordított költség mintegy 7 százalékát fordítják. (Egy ember havonta Magyarországon élelmiszerre a KSH adatai szerint mintegy 20500 forintot költ.)

Hazánkban az édességgyártáshoz mintegy 250 cég kapcsolódik. Árbevételük évente meghaladja a 200 milliárd forintot. Az édesipar exportaránya meghaladja az élelmiszeripari 30 százalék körüli átlagot, az iparág kiviteli aránya 50 százalék körül mozog. Az magyar  élelmiszeripar termeléséből az édességgyártók stabilan 4 százalék körüli arányban részesednek, ám ez növekvő tendenciájú. Az édességgyártók a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból  (GINOP) – ebből a programból nyerhetik el a legtöbb támogatást – eddig mintegy 17 milliárd forintot igényeltek fejlesztésre, amiből 7 milliárd forintot el is nyertek. A szaloncukorgyártó vállalkozások együttes éves árbevétele mintegy 30 milliárd forintot tesz ki Magyarországon.

A szakma a szaloncukrot hagyományosan magyar termékként kezeli, bár a termék német közvetítéssel került Magyarországra a XIX. század első harmadában. A szaloncukor-előállításra a Magyar Élelmiszerkönyvben rögzített szabályok vonatkoznak – mondta a szakember. A szaloncukor hagyományos karácsonyi édesség, egyesével csomagolva. A szaloncukornak létezik kandírozott, mártott és töltött változata. Emellett az élelmiszerkönyv rögzíti a szaloncukor fajtái között a fondanszaloncukrot, a dúsított fondanszaloncukrot a szelés szaloncukrot, a marcipán szaloncukrot valamint a vajkaramellás szaloncukrot.

A szaloncukor történetét Török Róbert muzeológus, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgató-helyettese ismertette. Maszler László, a Szerencsi Bonbon Kft munkatársa pedig a helyi édességgyártás történetéből villantott fel epizódokat.

Török Róbert
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!