MENÜ

A jövő mezőgazdasága az információra épül

Agro Napló 2020.08.31.

A koronavírus-járvány a mezőgazdaságban is olyan informatikai készségek megszerzését és módszerek alkalmazását kényszerítette ki, amelyek a pandémia elmúltával is várhatóan megmaradnak, és lökést adhatnak az eddig vontatottan haladó digitális fejlesztéseknek – állítja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara friss elemzése.

 

Az összefoglaló emlékeztet: a növénytermesztésben az elmúlt évek nagyobb figyelmet kapott fejlesztési irány a precíziós gazdálkodás, amely a táblán belüli jövedelmezőségi szintek maximalizálását hatékonyabb anyagfelhasználással és gépüzemszervezéssel éri el. A technológia elterjedésének üteme mára érezhetően lelassult – jegyzik meg, hozzátéve: ebben szerepe van a szolgáltatói és termelői oldalról egyaránt tapasztalható türelmetlenségnek, és a bevezetés mellé társuló olykor kontraproduktív marketingtevékenységnek is. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) 2018-as felmérése szerint a kezdeti lelkesedést követő visszaesés okait elsősorban a beruházási támogatás, illetve az alkalmazáshoz szükséges szaktudás hiányában kell keresni.

Jelentős előrelépés, hogy ez a felismerés a konferenciatermeken kívül kormányzati szinten is testet öltött a 2019-ben elfogadott Digitális Agrárstratégiában, amelynek célja a digitalizációból származó gazdasági előnyök kiaknázása és az ehhez szükséges tudás átadása. Bár a helyspecifikus művelés elterjedése lassabb ütemű a vártnál, az azt lehetővé tevő automatizált irányítórendszerek mindenhol népszerű fejlesztési irányt jelentenek. A képzett munkaerő egyre korlátozottabb elérhetőségével pedig az automatizálás még nagyobb teret fog kapni – vélekednek a kutatók.

A precíziós gazdálkodás nem csak a növénytermesztésben van jelen, de a kertészeti-, szőlészeti-, gyümölcs- és állattenyésztési ágazatokban is megjelennek adatalapú fejlesztések. Az ilyen digitális agrár-innovációs megoldásokat kínáló cégek piacra lépésének elősegítésére olyan kezdeményezések is napvilágot látnak, mint az idén a NAK és a Design Terminál szervezésében indított NAK TechLab vállalkozásfejlesztési program.

A tudatos vásárlói magatartás érezhető erősödése olyan alkalmazások elterjedését is ösztönzi, amelyek a termékek követhetőségével közelebb hozhatják a  termelőket a fogyasztókhoz. A terméken feltüntetett egyedi azonosító jelekkel könnyen azonosítható a termesztő, a technológia és a termőhely. Ez azért is fontos, mert a fogyasztók még sosem kerültek olyan távol a megvásárolt termékek előállításától, mint az elmúlt évtizedekben. Örömteli lenne, ha a modern alkalmazások képesek lennének áthidalni a szakadékot a termelő és fogyasztó között – állapították meg a szakemberek.

A fenntarthatóság iránti igényt az élelmiszerbiztonsági és minőségi kérdések mellett a bőrünkön érezhető klímaváltozás teremti meg. A Föld népessége 2050-re várhatóan túllépi a 9 milliárdot, ami a jelenlegi fogyasztási szokások mellett az eddigieknél is nagyobb terhet ró majd a bolygó ökoszisztémájára. Az édesvíz szerepe a következő évtizedekben gazdaságilag is felértékelődik, ahogy a minél hatékonyabb öntözési rendszerek kialakítására tett törekvések is fokozódnak. A digitális megoldások az eddiginél pontosabb képet nyújtanak környezetről, az emberek által arra gyakorolt hatásokról, és segítenek a jó racionális gazdálkodási gyakorlatok kialakításában.

A jövő gazdasága és mezőgazdasága információra épül. A precíziósnak, digitálisnak vagy okosnak nevezett mezőgazdaság jelentéséhez a jövedelmezőség javításán kívül az élelmiszerbiztonság és a fenntarthatóság is hozzátartozik.

Az elmúlt hónapjainkat meghatározó COVID-19 járvány hatásai alól egyik ember sem tudta teljesen függetleníteni magát. A mezőgazdaságot nem érintette olyan mértékű gazdasági leállás, mint más iparágakat – vonja le a következtetést az elemzés –, azonban a kialakult helyzet miatt egyes munkafolyamatokat kénytelenek az agráriumban is az online térbe menekíteni.

A járványhelyzet élesen felhívta a figyelmet a társadalmi berendezkedésünk törékenységére. A magán- és a gazdasági életben egyaránt, jellemzően a technológia segítségével vészelték át az emberek ezt az időszakot. Mindez rámutat arra, hogy az informatika az élet minden területén a mindennapok szerves részévé vált, és megmutatkozott milyen sokoldalú, erőteljes eszköz az akadályok leküzdéséhez. Amikor összegezik majd a krízis hatásait, a mezőgazdaság két hozadékot remélhetőleg feljegyezhet magának: stratégiai ágazatként társadalmilag elismertebb lett, és a digitális fejlesztések más ágazatokhoz képest lassabb üteme lendületet vett – tartalmazza az elemzés.