MENÜ

A jégkármérséklő rendszer eredményesen működik

Agro Napló 2021.12.01.

A gazdákat évről-évre próbára teszik az egyre intenzívebbé váló természeti kockázatok: az aszály, a belvíz, az árvíz, a tavaszi fagyok, vihar és jégverés. Magyarországon Európa egyik legfejlettebb, több pilléren nyugvó mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerét működtetjük, közte a jégkármérséklő rendszert – mondta az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára november végén Budapesten, sajtótájékoztatón.

Fotó: Pelsőczy Csaba

 

Farkas Sándor hangsúlyozta: a meteorológiai modellszámítások szerint a szélsőséges időjárási események további felszaporodása várható a jövőben, így az ezek elleni védekezés szerepe felértékelődik. Az országos lefedettséget biztosító jégkármérséklő hálózat működéséhez szükséges forrásokat az Agrárminisztérium mintegy 1,5 milliárd forinttal támogatja a kárenyhítési alapból.

Hozzátette, hogy a jégkárelhárítás (III. pillér) mellett a kockázatkezelésnek további pillérei is vannak. Így az agrár-kárenyhítési rendszer (I. pillér), aminek részeként 2020-ban 8743 termelő 18,6 milliárd forint kárenyhítési juttatásban részesült. További pillér a termelői öngondoskodás (II: pillér) előmozdítása, valamint a krízisbiztosítás (IV. pillér). A klímaváltozás által leginkább sújtott gazdasági terület a mezőgazdaság, amely elsődleges forrása a lakosság biztonságos és minőségi élelmiszer ellátásának - hangsúlyozta az államtitkár.

Emellett lapunk a szaktárcától még többlet információt is kapott a kérdéskörről. Eszerint: a jégkármérséklési tevékenység is a magyar Kormány azon törekvésébe illeszkedik, hogy minél nagyobb mértékben minimalizálja az ország gazdasága szempontjából is fontos agrárkibocsátást érintő kockázatokat. Ezért Európa egyik legfejlettebb, több pilléren nyugvó mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerét működtetik hazánkban.

A kockázatkezelés I. pillérét a mintegy 75 ezer fővel működő agrárkár-enyhítési rendszer alkotja, mely a kedvezőtlen időjárási jelenségek okozta károk kompenzálását teszi lehetővé. Ehhez szükség volt a kormánynak az idei év elején folyósított 3 milliárd forintos egyszeri többlettámogatására.

A 2021-es kárenyhítési évben összesen 18 342 termelői kárbejelentés érkezett mintegy 461 ezer hektár területre. A kárbejelentések száma 13, a kárjelentett terület pedig 10 százalékkal csökkent a tavalyi évhez viszonyítva. Az egyes kárnemek közül a különösen csapadékszegény nyárnak köszönhetően az idei évben messze az aszálykár volt a legmeghatározóbb, ezért október második felében az ország egész területére kiterjedő aszályközleményt jelentetett meg az AM. A tavaszi fagy és a felhőszakadás károk esetében volt tapasztalható a legnagyobb csökkenést 2020-as évhez képest.

 

am_nak_jégkámérséklés_kép_11

Fotó: Pelsőczy Csaba

 

A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer II. pilléreként ismert biztosítási díjtámogatást a termelői öngondoskodás előmozdítása hívta életre. A biztosítási díjtámogatás sikerét mutatja, hogy évek óta erős növekedést mutat mind a díjtámogatással lefedett terület, mind a támogatásban részesülő termelők száma tekintetében.

A díjtámogatott terület mára már meghaladta az 1,65 millió hektárt, miközben a taglétszám évente 200-300 fővel növekszik. Ezen dinamikus növekedésnek köszönhetően  az idén várhatóan 21 300 termelő szeretné majd a megfizetett biztosítási díjának 70 százalékát visszaigényelni. Az Agrárminisztérium az ez évi díjállományt – ez 17,8 milliárd forint -, figyelemmel kísérve intézkedett az ezen intézkedésre elkülönített keretösszeg 2 milliárd forinttal történő megemeléséről a jogos termelői igények visszaosztás nélküli teljesítése érdekében. Ennek köszönhetően a biztosítási díjtámogatásra jelenleg 13 milliárd forint áll rendelkezésre – tartalmazza a minisztériumi tájékoztatás.

Hozzáfűzve mindehhez: a kockázatkezelés III. pilléreként 2018-ban elindított országos jégkármérséklő rendszer is eredményesen működik.

Egy fejlett mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer kiterjed a mezőgazdasági termelők önhibáján kívüli egyéb kockázatára és valamennyi ágazatra. Ezért vezették be a krízisbiztosítási rendszert. A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer IV. pillére ez a krízisbiztosítás, ami az Európai Unióban elsőként Magyarországon indult el 2021-ben. Ez az intézkedés az időjárási, növényegészségügyi és egyéb piaci, gazdasági okokból bekövetkezett jövedelemingadozás mérséklésére szolgál.

Ez a kockázatkezelési eszköz a kedvezőtlen időjárási tényezőkön túl olyan termelési kockázatok kezelésére is alkalmas, mint az állat- és növénybetegségek, a piaci árak csökkenése, a piacvesztés, az árfolyamváltozások, vagy a termelés során felmerülő költségek növekedése. A krízisbiztosítási rendszerhez az első évben összesen 136 gazdálkodó csatlakozott, ebből jelentős az állattenyésztésre specializálódott gazdaságok aránya. A csatlakozott állattenyésztő gazdaságok jellemzően baromfi- és sertéstartással foglalkozik.

A klímaváltozás által leginkább sújtott gazdasági terület a mezőgazdaság, mely elsődleges forrása a lakosság élelmiszer-ellátásának. Emiatt egyre nagyobb hangsúlyt kell helyezni a kapcsolódó kockázatok megelőzésére és kezelésére, melyre a kormány is kiemelt figyelmet fordít.

Az idén a gazdák 39 ezer hektárra jelentettek jégkárt, míg az országos jégkármérséklő rendszer működése előtti évben ez 72 ezer hektár volt – emelte ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke.

Ismertette, 2018-ban 22,5 ezer, 2019-ben 37 ezer, 2020-ban pedig 32 ezer hektárt sújtott jégkár. A kármérséklő rendszernek köszönhetően a bejelentett mezőgazdasági károkon belül 8,5 százalékot tett ki a jégkár aránya, míg a védekezés előtti időszak utolsó három évében mintegy 37 százalékot ért el - mondta.

Győrffy Balázs emlékeztetett: a rendszer, amelynek kiépítését Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vállalta magára, 2018. május 1-jén kezdte meg működését. A védekezési szezon április 15. és szeptember 30. között 169 napig tart, az idén 92 napon kellett riasztást kiadni.

Rámutatott: az idei év nagy kihívások elé állította a rendszert, zivatarok szempontjából is extrémnek számított. Három alkalommal, június 25-én, július 9-én és augusztus 8-án is olyan hidegfront vetett véget a hőhullámnak, ami jégesőt, zivatarokat, villámlást okozott. Jelenleg azonban nincs olyan technológia, ami teljes mértékben tudná garantálni az időjárási anomáliák kiküszöbölését, de a rendszer működtetésével kisebb jégszemcsék fognak esni, mint beavatkozás nélkül - hangsúlyozta.

Elmondta: ez a védekezés Európában teljesen egyedülálló, hiszen csak Magyarországon működik olyan rendszer, ami az ország teljes területét képes védeni.

Az agrárkamarától kapott további információk szerint az idei esztendő az eddigi legnagyobb kihívás elé állította a jégkármérséklő rendszert. Az elmúlt négy év védekezési időszakai közül az idei bizonyult zivatarok szempontjából a legextrémebbnek.    

Így három alkalommal, június 25-én, július 9-én és augusztus 8-án is hidegfront vetett véget a hőhullámnak, amely heves zivatarokkal érkezett, és viharos széllökések, több helyen jégeső és felhőszakadás kísérte azt, néhol villámárvizeket okozva. Hogy ezeken a napokon mennyire szélsőséges volt az időjárási helyzet, azt jól mutatja például, hogy június 25-én néhány óra alatt több mint 10 szupercella alakult ki az országban, erre még nem volt példa a jégkármérséklő rendszer 2018. évi indulása óta.

„Mint azt a korábbiakban is hangsúlyoztuk – hívja fel a figyelmet a NAK -, nincs olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető ez az időjárási jelenség. Azt azonban garantálni tudjuk, hogy a NAK által választott legmodernebb és leghatékonyabb, talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer alkalmazásával a lehulló jégszemek mérete kisebb lesz.”

A fokozott védekezés ellenére az ország néhány pontján tehát hullott jégeső. Jellemzően borsó, cseresznye, egy-egy esetben dió nagyságú jég volt megfigyelhető, szemben a környező országokkal, ahol jóval nagyobb szemű jég esett. A jégkármérséklő-rendszer használatával tehát csökkentettük a kialakuló jégszemek méretét, ezáltal preventív módon mérsékelni tudtuk a károkat.

A jégkár aránya az összes bejelentett mezőgazdasági káron belül idén 8,5 százalék volt, ez a mutató a rendszer üzembe helyezése előtti 3 év, 2015-2017 átlagában meghaladta a 32 százalékot, azaz az idei közel 4-szerese volt. Mindezek alapján megállapítható, hogy az országos jégkármérséklő rendszer működtetésével az idei esztendőben is több tízmilliárd forint kárt előzött meg a NAK a mezőgazdaságban, a lakossági, ipari, állami létesítményekben, ingatlanokban és ingóságokban – olvasható az agrárkamarai összegzésben.